2022. február 25., péntek

Karbantartás, szanálás, javítás - amiről kevés szó esik

Alapítványunk blogján sok bejegyzés foglalkozik a költőládák és odvak kihelyezéséről, az alkalmas helyszín kiválasztásáról, esetenként ilyen költő alkalmatosságok készítéséről. Jóval ritkább téma (és ez más oldalakon is így van), hogy már felhelyezett ládáknál, odvaknál milyen teendőink akadnak a későbbiekben. Itt természetesen nem a költési siker ellenőrzésére gondolok, hanem fészkelési időn kívüli munkákról.

Selejtezés:

Alapítványunk első éveiben a vércsevédelmet újrahasznosított ládákra alapoztuk, melyeket a Hortobágyi Nemzeti Parkban helyeztek ki élő fákra szegekkel. A fa növekedése és a hátdeszka korhadása együttesen azt eredményezte, hogy a fa "áthúzta" a szeget a deszkán, a láda pedig leesett. Ezek a ládák egy korúak voltak (2000-2003 környékén kerültek ki a helyükre), így most, húsz év után lassan elértek pályafutásuk végére. Egy ládát már 2021 tavaszán cserélnem kellett, 2022 elején pedig ötöt kellett levennem.

Nem jó jel, ha a alulról is belátni a ládába...

Közülük egy még javíthatónak bizonyult, ezt a műveletet itthon el is végeztem. A pátkai Királyberekbe, a székesfehérvári Pénzverő-völgybe és Aszal-völgybe a levett láda helyébe rögtön felkerült a friss darab.

A pátkai vércsetelep utolsó percei

...a három ládából kettő örökre itt, a szomszédos galagonyabokor mélyén maradt (hátha jó lesz valamilyen állatnak), egy azonban megjavítva még pár évig segíti a környék vércséit.

Rendezgetés a bejáratnál

Amikor ez az ostorfa kilombosodik, eltakarhatja a mögötte levő odút, és így talán a szalakóta nem veszi észre...

...ezért egy ág levágásával segítettem a bajon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése