2017. január 20-án tartottuk az immár hagyományos, sorban a 3. Fehérvári magbörzét. Az esemény sok tanulsággal szolgált. A tavalyi börze kirobbanó sikere arra késztette a helyi képviselőt, hogy felajánlja erre az estére a közösségi ház tornatermét, így széles körben híreltem az eseményt a közép-dunántúli biotermelők körében is.
Sajnos a magbörze látogatottsága nagyjából az első, családias hangulatú alkalom szintjére esett vissza, ezúttal távolmaradtak a berhidai kertbarátok. Fóris Anna és jómagam is azt hittük, hogy rengetegen hoznak majd magot, így igen szerény készletekkel érkeztünk. A Közép-dunántúli Biokultúra Egyesületet csak az elnök és régi kedves barát, Ware Bori képviselte, ő azonban rutinos börzézőként érkezett fűszernövény- és zöldségkülönlegességeivel. Jó volt kicsit beszélgetni az otthonát jelentő Tapolcai-medencéről (mennyi a fecske Hegyesden, mik a tervek a vigándpetendi régi iskolával, stb.).
A fő tanulság az, hogy igenis igény van a tájfajtáink szaporítóanyagára, folyamatosan, évről évre meg kell termelni nagyobb mennyiségben a helyi paradicsomok, paprikák és egyéb népszerű zöldségek tájfajtáinak magját, mert a látogatók elsősorban ezeket keresik. Így a jövőben komoly "magbankkal" kell készülnünk, mert a korábbi két alkalommal adott fajták sajnos nem "jöttek vissza" fogott magvak formájában. Ez egy hosszabb folyamat, talán túl gyors sikert vártunk.
Az ugyanakkor örvendetes, amit a tavalyi alkalmat követően ismét ellátogató botanikus barátunk, Csomós Ágnes mesélt. Velencei ismerőseivel önfenntartó kertészkedő közösséget terveznek/szerveznek a permakultúrás alapelvek szerint (növénytársítás, talajtakarás, stb.). Ez például szenzációs kezdeményezés, bár lenne minél több ilyen. Természetesen mindenben igyekszünk segíteni, talán erről is beszámolunk majd a későbbiekben.
Összefoglalva: még sokat kell dolgoznunk azon, hogy a Fehérvári Magbörze önjáró, valóban változatos magkínálatú rendezvény legyen, reméljük jövőre visszatérünk a 2016-os érdeklődési és fajtamennyiségi szintre.
Az ugyanakkor örvendetes, amit a tavalyi alkalmat követően ismét ellátogató botanikus barátunk, Csomós Ágnes mesélt. Velencei ismerőseivel önfenntartó kertészkedő közösséget terveznek/szerveznek a permakultúrás alapelvek szerint (növénytársítás, talajtakarás, stb.). Ez például szenzációs kezdeményezés, bár lenne minél több ilyen. Természetesen mindenben igyekszünk segíteni, talán erről is beszámolunk majd a későbbiekben.
Összefoglalva: még sokat kell dolgoznunk azon, hogy a Fehérvári Magbörze önjáró, valóban változatos magkínálatú rendezvény legyen, reméljük jövőre visszatérünk a 2016-os érdeklődési és fajtamennyiségi szintre.
A jövőbeli magbörzék sikere érdekében az önellátási szintnél több magot kell fognunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése