Az előző évek beszámolóitól eltérően 2022 bemutatását egy októberi esettel kell kezdenem, ez ugyanis egy lezáratlan akta, amely kényszerű okból átnyúlik 2023-ba.
Sárszentágota szikes taváról, a Sóstóról már volt szó ezen az oldalon (ITT), nem a legnagyobb optimizmus hangján. Idén egy kicsi, de általam jelentősnek (és mindenképpen jelképesnek) érzett fordulat történt. A tó borzalmas jellegzetessége volt az a rengeteg hatalmas gumiabroncs, amit jó 40 éve helyezett itt el a VOLÁN, akkoriban ugyanis a tó az ő horgásztavuk volt (de hogy ezért miért kellett idehozni több száz abroncsot, azt már sosem fogjuk kideríteni...). A gáttal szétválasztott tó keleti fele ritkán szárad ki, idén ez bekövetkezett. Kovács Norbert székesfehérvári terepmadarász vetette fel, hogy a gumitlanításra itt lenne az alkalom.
Posztmodern tájkép Sárszentágotáról. Címe lehetne ez: "Miért?"
Október 27-én iszonyatos ködben vonultunk fel a helyszínre, a szereplők Norbin és jómagamon kívül Lendvai Gábor, Flesch Márton és a nemzeti parkot képviselő Nagy Imre volt. Egy fuvaros is le volt szervezve délutánra, de erről majd alább.
A gumik súlya egyenként kb. 40 kg volt, ehhez jött a bennük felgyűlt iszap további 15-20 kilója. Először ezt kellett kiszedni, utána jöhetett a görgetés ki a partra. Különösen az utolsó méterek adtak módot Sziszifusz legendájának felelevenítésére, hiszen a Sóstó partja mintegy 45 fokos emelkedő... (Fotó: Kovács Norbert):
Persze más szemét is akadt, ez is eltűnt a tóból egy füst alatt:
A gumik mennyiségéről (amúgy 52 db.) fogalmat alkothatunk, ha ott vannak mellettük az akció szereplői is:
Amíg mi dolgoztunk, a már említett fuvaros összetörte a járművét, jött hát egy kétségbeesett telefonálgatás új megoldás tárgyában. Az "ismerős ismerősének az ismerőse ismer valakit" elv sajnos most nem vált be egy sor okból (felrakodási gondok, terület megközelíthetetlensége nagy géppel, ekkora gumikat csak a fehérvári telep fogad, nem minden fuvaros szállíthat hulladékot, stb.); maradjunk annyiban, hogy a gumik kisétáltak az időközben (szerencsére!!) vízzel megtelt tóból, a szállítás szervezgetése pedig majd folytatódik.
2022 dióhéjban
Természetvédelem
Február 12-én lelkes csapattal (9 fő) cserjeirtást végeztünk a Rácvölgy egy gyönyörű lösztisztásán, jelentősen megnövelve az őshonos fásszárúak szorításában levő terület méretét. Az őszi esők hatására a kivágott kökények, vadrózsák, galagonyák erős sarjadásnak indultak, ezt még a tél folyamán szeretnénk lekaszálni.
Flesch Márton idén egyedül lekaszálta a felsőszentiváni Sóstó nádasodó déli partvonalát.
A Velencei-hegység nyugati felén beszélgettem egy-két krosszmotorossal (mármint aki hajlandó volt megállni), ezek alapján került ki egy teljesen új Natura 2000 tábla, illetve ezek alá egy külön erre a célra gyártott, technikai sportokat tiltó kiegészítő tábla (majd miután ezt ellopták, gyártattam pótlást).
Volt táblaigazgatás, idegenhonos növények gyérítése, macskahere körbekarózása, nagyjából a szokásos módon és intenzitással. Pátkán a sötét hangyaboglárka új lelőhelye került elő egy kaszálóréten:
Az új fehérvári védett területek kezelési tervének megírására megkaptuk a megbízást, így nagy esély van az öt terület 2023-as védetté nyilvánítására.
Mocsári hangulat Székesfehérvár belsejében, egy reménybeli védett területen (Gödör utcai szikes rét)
Az Alsóvárosi-rét erdősítése ("Város Tüdeje") megkezdődött. Nagyszerű érzés, hogy a löszgyepek ebből kimaradnak, a telepítés pedig pásztásan történik. Mindkettő alapítványunk javaslata volt!
Madárvédelem
Több helyen történtek madárodú- és költőládakihelyezések. Talán a legörömtelibb esemény Fövenypusztához kötődik, ugyanis a januárban kitett ládában nyáron már gyöngybagolyfiókákat gyűrűztünk!
Staudinger István gyöngybagoly fiókákat gyűrűz, körben a természetvédő utánpótlás álmélkodva figyel
Vércseakciónk is elkezdődött tél elején, ehhez vásároltunk 30 költőládát Mányból, de még év elején, ettől függetlenül is helyeztem ki ládákat, általában sikerrel. Volt egy ugyancsak sikeres vércseköltöztetés.
A pátkai szalakótapár is újra költött, ezúttal is VÖLGY-HÍD-odúban, csak éppen idén egy másikban, mint tavaly. Hat fióka kirepüléséről tudok.
Szalakóták a pátkai odúban; jól látszik, hogy ennél a fajnál a fiókák nem egyszerre kelnek ki. (A borzalmas képminőség magyarázata az, hogy a ládát létra nélkül, hirtelen ötlettől vezérelve ellenőriztem, egy kézzel a fatörzsbe kapaszkodva, másik kézzel pedig a tömegben ügyködő fotóriporter módszerét követve belefotóztam az odúba)
A Madárbarát Fehérvár program idén Fehérvár belső részein (Palotaváros, Zichyliget) zajlott a szakmai irányításunk mellett.
Oktatás, szemléletformálás, egyebek
Idén sem maradt el az augusztusi lepketúra Székesfehérváron.
2022 érdekes húzása volt egy fajgazdag
városi oázis létrehozása; Fehérváron megpróbálok a jövőben is nyitott szemmel járni, hátha lehetne ilyeneket másutt is alkotni.
Októberben megjelent a kisKÓCSAG évkönyv második kötete.
Október végén a Vértesben megtartottuk első megyei találkozónkat. Ennek folyományaként elkezdtünk különféle helyi védetté nyilvánításokon dolgozni; 2022 során Lovasberényben történt előrelépés (egyeztetés a polgármesterrel), a többi településen 2023-ban indulnak majd be a dolgok.
Szeretnénk a 2022-es hatalmas aszályra hivatkozva szorgalmazni a víz hatékonyabb megtartását a Sárvíz-völgyben, ez is tervezgetés alatt levő ügy.
És végül egy örömteli évvégi hír: kurátorunk, Fóris Anna nyerte a 2022-es Év agrárembere díjat az ökológiai gazdálkodás kategóriában. Anna és férje, ödön nagyon sokat tesz az ember- és természetközeli, kisléptékű, önellátó gazdálkodás népszerűsítéséért. Az elismeréshez gratulálunk!
