A 2025-ös kisKÓCSAG-ban ismét egy pályázat legjobb képei lesznek a Kép-Tár rovatban. A téma ezúttal az éjszaka.
- Baglyok (kivéve: kuvik, réti fülesbagoly)
- Lappantyú
- Haris
- Törpevízicsibe
- Denevérek
- Pelék
A 2025-ös kisKÓCSAG-ban ismét egy pályázat legjobb képei lesznek a Kép-Tár rovatban. A téma ezúttal az éjszaka.
2024-ben is megjelent Fejér megyei természetvédelmi és ökológiai évkönyvünk, a kisKÓCSAG.
Ízelítő a tartalomból:
2023. december 9-én tartottuk a IV. FETÁ-t (Fejér megyei Természetvédő Találkozó), melyen az aktuális teendők, feladatok megbeszélésén túl egy örömteli esemény is lezajlott. Kijött a nyomdából a kisKÓCSAG 2023-as, immár a 3. kötete!
Az Ornitológia részben tanulmány olvasható a szalakóta Fejér megyei visszatelepedésének tíz évéről (az állomány idén elérte a 100 párat!), a gulipán helyzetéről, az év elején Soponyán tartózkodó törpesármányról, a székesfehérvári Vörösmarty-halastó madarairól, a megyei ritkaságokról és fontosabb költő fajokról.
Zoológia rovatunkban egy kevéssé ismert, különleges életmódú védett lepkefaj, a sokszor tél elején repülő füstös ősziaraszoló megyei lelőhelyeiről esik szó.
A Természetvédelem részben hosszabb anyag foglalkozik a Rovákja-patak menti megmaradt élőhelyekkel, ezek élővilágával, a megőrzésük lehetőségeivel. Bemutatkozik a tavasszal első születésnapját ünneplő Sóstó Vadvédelmi Központ.
Rövid közlemények között említést érdemel az első megyei királyfüzike és berki poszáta észlelésének körülményeit bemutató cikkek, a törpevízicsibe dinnyési fészkeléseinek leírása, a Fehérvárra visszatérő feltételezett hibrid gém viselkedése, a városiasodó mezei poszáta és a Sárréten észlelt kucsmás sármány.
A kötetben megemlékezünk az idén eltávozott Schmidt Egonról is.
Amennyiben rendelni szeretne, írjon levelet a jarosi.kovacs@gmail.com címre.
Szeretnénk minél több helybeli fotósnak lehetőséget adni, hogy megjelenhessen kiadványunkban. A pályázattal a kötet címlapjára, hátlapjára és a Kép-Tár rovatba keresünk fényképeket az alábbi tulajdonságokkal:
2022 őszén jelent meg évkönyvünk második, 2022-es kötete. A nyomtatott példányok mind gazdára találtak, mától a teljes mű ITT olvasható digitálisan, míg alább az egyes cikkek nyithatók meg.
Szalai Kornél: Egy "névtelen rezervátum" madártani értékei - Gyűrűzőtáborok a Rovákja-patak mentén (2016-2020)
Kovács Gergely Károly: A havasi szürkebegy Fejér megyében
Králl László: A Cikolai- és Líviai-halastavak madárvilága
Kovács Gergely Károly: Az alacsony vízszint hatása a Pátkai-víztározó madárvilágára
Fenyvesi László, Kovács Norbert, Staudinger István, Szalai Gábor: Költési sikerek és számlálási eredmények Fejér megyében 2022-ben
Hudák Tamás: A dolomit kéneslepke elterjedése Fejér megyében
Németh Csaba: A Dunántúli-középhegység berkenye endemizmusai
Flesch Márton, Kovács Gergely Károly, Lendvai Gábor: Fejér megye csillagvirágai
Kovács Norbert: A Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum védett növény- és állatfajai
Kovács Gergely Károly: Ragadozók bűvöletében - 95 éve született Tapfer Dezső
Az előző évek beszámolóitól eltérően 2022 bemutatását egy októberi esettel kell kezdenem, ez ugyanis egy lezáratlan akta, amely kényszerű okból átnyúlik 2023-ba.
Sárszentágota szikes taváról, a Sóstóról már volt szó ezen az oldalon (ITT), nem a legnagyobb optimizmus hangján. Idén egy kicsi, de általam jelentősnek (és mindenképpen jelképesnek) érzett fordulat történt. A tó borzalmas jellegzetessége volt az a rengeteg hatalmas gumiabroncs, amit jó 40 éve helyezett itt el a VOLÁN, akkoriban ugyanis a tó az ő horgásztavuk volt (de hogy ezért miért kellett idehozni több száz abroncsot, azt már sosem fogjuk kideríteni...). A gáttal szétválasztott tó keleti fele ritkán szárad ki, idén ez bekövetkezett. Kovács Norbert székesfehérvári terepmadarász vetette fel, hogy a gumitlanításra itt lenne az alkalom.
Október 27-én iszonyatos ködben vonultunk fel a helyszínre, a szereplők Norbin és jómagamon kívül Lendvai Gábor, Flesch Márton és a nemzeti parkot képviselő Nagy Imre volt. Egy fuvaros is le volt szervezve délutánra, de erről majd alább.
A gumik súlya egyenként kb. 40 kg volt, ehhez jött a bennük felgyűlt iszap további 15-20 kilója. Először ezt kellett kiszedni, utána jöhetett a görgetés ki a partra. Különösen az utolsó méterek adtak módot Sziszifusz legendájának felelevenítésére, hiszen a Sóstó partja mintegy 45 fokos emelkedő... (Fotó: Kovács Norbert):
Persze más szemét is akadt, ez is eltűnt a tóból egy füst alatt:
A gumik mennyiségéről (amúgy 52 db.) fogalmat alkothatunk, ha ott vannak mellettük az akció szereplői is:
Amíg mi dolgoztunk, a már említett fuvaros összetörte a járművét, jött hát egy kétségbeesett telefonálgatás új megoldás tárgyában. Az "ismerős ismerősének az ismerőse ismer valakit" elv sajnos most nem vált be egy sor okból (felrakodási gondok, terület megközelíthetetlensége nagy géppel, ekkora gumikat csak a fehérvári telep fogad, nem minden fuvaros szállíthat hulladékot, stb.); maradjunk annyiban, hogy a gumik kisétáltak az időközben (szerencsére!!) vízzel megtelt tóból, a szállítás szervezgetése pedig majd folytatódik.
2022 dióhéjban
Természetvédelem
Február 12-én lelkes csapattal (9 fő) cserjeirtást végeztünk a Rácvölgy egy gyönyörű lösztisztásán, jelentősen megnövelve az őshonos fásszárúak szorításában levő terület méretét. Az őszi esők hatására a kivágott kökények, vadrózsák, galagonyák erős sarjadásnak indultak, ezt még a tél folyamán szeretnénk lekaszálni.
Flesch Márton idén egyedül lekaszálta a felsőszentiváni Sóstó nádasodó déli partvonalát.
A Velencei-hegység nyugati felén beszélgettem egy-két krosszmotorossal (mármint aki hajlandó volt megállni), ezek alapján került ki egy teljesen új Natura 2000 tábla, illetve ezek alá egy külön erre a célra gyártott, technikai sportokat tiltó kiegészítő tábla (majd miután ezt ellopták, gyártattam pótlást).
Volt táblaigazgatás, idegenhonos növények gyérítése, macskahere körbekarózása, nagyjából a szokásos módon és intenzitással. Pátkán a sötét hangyaboglárka új lelőhelye került elő egy kaszálóréten:
Az új fehérvári védett területek kezelési tervének megírására megkaptuk a megbízást, így nagy esély van az öt terület 2023-as védetté nyilvánítására.
Madárvédelem
Több helyen történtek madárodú- és költőládakihelyezések. Talán a legörömtelibb esemény Fövenypusztához kötődik, ugyanis a januárban kitett ládában nyáron már gyöngybagolyfiókákat gyűrűztünk!
Vércseakciónk is elkezdődött tél elején, ehhez vásároltunk 30 költőládát Mányból, de még év elején, ettől függetlenül is helyeztem ki ládákat, általában sikerrel. Volt egy ugyancsak sikeres vércseköltöztetés.
A pátkai szalakótapár is újra költött, ezúttal is VÖLGY-HÍD-odúban, csak éppen idén egy másikban, mint tavaly. Hat fióka kirepüléséről tudok.
A Madárbarát Fehérvár program idén Fehérvár belső részein (Palotaváros, Zichyliget) zajlott a szakmai irányításunk mellett.
Oktatás, szemléletformálás, egyebek
Idén sem maradt el az augusztusi lepketúra Székesfehérváron.
Októberben megjelent a kisKÓCSAG évkönyv második kötete.
Október végén a Vértesben megtartottuk első megyei találkozónkat. Ennek folyományaként elkezdtünk különféle helyi védetté nyilvánításokon dolgozni; 2022 során Lovasberényben történt előrelépés (egyeztetés a polgármesterrel), a többi településen 2023-ban indulnak majd be a dolgok.
Szeretnénk a 2022-es hatalmas aszályra hivatkozva szorgalmazni a víz hatékonyabb megtartását a Sárvíz-völgyben, ez is tervezgetés alatt levő ügy.
És végül egy örömteli évvégi hír: kurátorunk, Fóris Anna nyerte a 2022-es Év agrárembere díjat az ökológiai gazdálkodás kategóriában. Anna és férje, ödön nagyon sokat tesz az ember- és természetközeli, kisléptékű, önellátó gazdálkodás népszerűsítéséért. Az elismeréshez gratulálunk!
Még 2021-ben merült fel a gondolat, hogy a Vértesben szervezni kellene egy találkozót a megyében élő terepmadarászok és természetvédők számára. 2022 nyarán az ötlet ismét előkerült, és ekkor már konkrétabb formát is öltött. Október utolsó hétvégéjén, döntően szombaton volt az első Fejér Megyei Természetvédő Találkozó (FETA).
A vadregényes Vértes Táborban mintegy 30-an jöttünk össze a megye legkülönbözőbb részeiről (Sárbogárd, Soponya, Gárdony, Dinnyés, Pusztaszabolcs, Lovasberény, Pátka, Székesfehérvár, Mór, Isztimér), vagy éppen a közeli Komárom-Esztergom megyéből.
A találkozó egyik célja az volt, hogy bepótoljuk a sokszor hiányzó beszélgetéseket, megismerkedjenek egymást csak hírből vagy levelezés útján ismerők, erősödjön a csapatszellem. Közben pedig célzatosan terelgettük a társalgás fonalát 2022 legégetőbb témájához, a vízhez.
Este a védetté nyilvánítások voltak terítéken, Flesch Márton jóvoltából műholdas térképeken tudtuk nyomon követni a javaslatokat és megbeszélni az elképzelések realitását a nemzeti parkos kollégákkal.
Délelőtt Fenyvesi László vezetésével zajlott madárgyűrűzés, 8 madárfaj 37 egyede került meg, köztük a legérdekesebb a fenyvescinege és a rövidkarmú fakusz volt, bár a Vértes belsejében a házi rozsdafarkú sem túl gyakori. A találkozó legifjabb résztvevői lelkesen segédkeztek az elengedésben...
...akárcsak este, amikor a Szalai Gábor által hívóhanggal becsalt macskabaglyot kellett útjára bocsátani:
A menü marhapörkölt volt, amit a Fenyvesi család által hozott szürke marhából Szalai Gábor főzött, Fiala Zsuzsa kuktáskodása mellett. Köszönet mindannyiuknak!
A találkozón mutatkozott be a kisKÓCSAG 2022-es kötete is (bővebben ITT).
Mindenkinek köszönjük a részvételt, a sok hozott finomságot, a hasznos javaslatokat, észrevételeket és jó hangulatot!
2022. október 29-én az I. Fejér megyei Természetvédő Találkozón (FETA) mutatkozott be alapítványunk évkönyvének, a kisKÓCSAG-nak a második, 2022-es kötete.
A címlapon Zsebők Tamás káprázatos rétisasképe látható, a 143 oldalas kiadványban ismét igen sokféle téma került terítékre. A tartalom:
Ornitológia
Szalai Kornél: Egy „névtelen rezervátum” madártani értékei – Gyűrűzőtáborok a Rovákja-patak mentén (2016–2020)
Kovács Gergely Károly: A havasi szürkebegy Fejér megyében
Králl László: A Cikolai- és Líviai-halastavak madárvilága
Kovács Gergely Károly: Az alacsony vízszint hatása a Pátkai-víztározó fészkelő madárvilágára
Kovács Gergely Károly: Ritkaságok és szórványos madárfajok Fejér megyében (2021–2022)
Fenyvesi László, Kovács Norbert, Staudinger István, Szalai Gábor: Költési sikerek és számlálási eredmények Fejér megyében 2022-ben
Zoológia
Hudák Tamás: A dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) elterjedése Fejér megyében
Botanika
Németh Csaba: A Dunántúli-középhegység berkenye (Sorbus) endemizmusai
Flesch Márton, Kovács Gergely Károly, Lendvai Gábor: Fejér megye csillagvirágai
Természetvédelem
Kovács Norbert: A Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum védett növény- és állatfajai
Néhány mondatban
Kovács Norbert, Gál Szabolcs: Ritka téli énekesek Polgárdi határában
Fenyvesi László: Költőszigetek a Velencei tónál
Sápi Tamás: Halászsirályok Baracsnál
Cseh Sándor: Szikipacsirta Zámolyon
Kovács Norbert: Halvány geze Székesfehérváron
Kovács Gergely Károly: Erdei pacsirták csoportos telelőhelye Székesfehérvár határában
Kovács Gergely Károly: Nagy bukók és sirályok különös „szerepjátéka”
Kovács Gergely Károly: Keleti rablópille ismételt előfordulása Székesfehérvár határában
Múltidéző
Kovács Gergely Károly: Ragadozók bűvöletében – 95 éve született Tapfer Dezső
Kép-Tár
Kurfis Ilona
A kisKÓCSAG megszületéséhez sokan sokféle módon járultak hozzá; köszönet minden szerzőnek és fotósnak, Korda Éva és Korda Márton tördelőnek, valamint a Kontraszt Plusz nyomdának. A kiadvány megrendelhető alapítványunktól a jarosi.kovacs@gmail.com címen.
Kedves botanikusok, természetjárók, természetfotósok!
A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány tervbe vette egy Fejér megye növényvilágát bemutató könyv megjelentetését. A valamikor a 2020-as években napvilágot látó kötet összeállításában bárki részt vehet az alábbi módokon:
1. Várjuk Fejér megye mai határain belülről mindazokat a növénytani adatokat, amelyek őshonos edényes növényekre (harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) vonatkoznak. Az adatsorokat excel táblázatban kérjük elküldeni a lent megadott címre. Kötelező elemek: a faj magyar neve, tudományos neve, településhatár, Google Maps koordináta, illetve az állomány hozzávetőleges mérete (akár betűvel: "néhány tő", "sok").
2. Várjuk a Fejér megye mai határain belül készített olyan digitális fényképeket, amelyeken bármilyen őshonos edényes növényfaj (vagy több faj) jól felismerhető. Tájképek is lehetnek, amennyiben megfelelnek a fenti kritériumnak. Nagy mennyiségű fotó esetén internetes óriásfájlküldő rendszer használata (pl. wetransfer) javasolt. A fájlnevekben szerepeljen a fotós neve, a faj neve és a településhatár. Példa: Minta_Malvin_lápi_nyúlfarkfű_Csákvár.jpg
Az első két ponthoz tartozó elérhetőség:
jarosi.kovacs@gmail.com
3. Örömmel fogadunk analóg (dia vagy papírkép) fényképeket is, ezeket digitalizálás után eredeti állapotban juttatjuk vissza a szerzőknek. A postacím:
"VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány 8092 Pátka hrsz. 2606/3.
A felhívás hosszú időtartamú, tehát bárki nyugodtan tervbe vehet az elkövetkező években felméréseket, fotózásokat.
További kérdéseket a megadott e-mail címre vagy a 30-598-6002 telefonszámra várok.
Kovács Gergely Károly
Kedves Olvasóink!
A mai naptól a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány évkönyvének, a kisKÓCSAG-nak a cikkei digitálisan is elérhetőek. Kellemes olvasgatást kívánunk!
Fészkelő nádiposzáták vizsgálata Seregélyes-Elzamajorban (2018-2020)
Fejér megye partfutó mozgalma saját adatok alapján (2012-2019)
Fejér megye partimadár-élőhelyei
Költési sikerek és számlálási eredmények Fejér megyében 2021-ben
Távoli tájak vándorai Fejér megyében
A lápi tarkalepke előfordulása és terjedése a Vértes-hegységben és környékén
Javaslatok a soponyai Sóstó természetvédelmi kezeléséhez
Láprét, tölgyerdő, mocsár, szikes - Székesfehérvár jövőbeli védett területei
Néhány mondatban (rövid közlemények)
Összefoglaló a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány ez évi tevékenységéről.
Madárvédelem
A jancsár-völgyi odútelep szokásos évi ellenőrzését tél közepén végeztük. A sorozatosan üresen maradó fakuszodvakat Horváth Csaba madarászkolléga kapta meg, így azok már a Vértes lábánál, egy csodaszép tölgyecskében várják lakóikat. Az odvak foglaltsága változatlanul igen jó, a fajok a megszokott mezei veréb, széncinege, csuszka, seregély kvartett tagjai.
Márciusban a fehérvári központi parkba madárodvakat, áprilisban Székesfehérvár szociális bérlakásaira (Mura utca) molnárfecske műfészkeket tettünk ki a Városgondnokság segítségével; mindkét akció a sajtó éber figyelme mellett zajlott.
A megye másik ikonikus, visszatelepülőben levő faján is tudtunk segíteni: Staudinger Istvánnak segédkezve a kék vércsék odvait tettük rendbe a Sárréten késő tavasszal:
Természetvédelem
Az év során több tucatnyi alkalommal végeztük a védett területek tábláinak ellenőrzését, a környékük rendbetételét. A legérdekesebb eset a Nagy-völgyben volt, ahol a tábla előteréből 4 méter magas (!) foltos bürköt kellett lekaszálni. De adott kisebb munkát a táblacsavarok meghúzása és a fehér színű táblákon megtelepedő algák lemosása is.
Év végén új Natura 2000 táblát helyeztünk ki a Velencei-hegységben. Ennek az az előzménye, hogy az év során Csalán több terepmotorossal is volt találkozás. Akadt aki az "Állj már meg!" jelentésű integetésre csak legyintett és hatalmas vízfüggönyt fröcskölve áthajtott a gázlón, de volt olyan is, aki megállt. Az ő elbeszélése mutatott rá a hiányosságra, hogy az amúgy illegális útvonaluk kezdőpontján semmi nem utal arra, hogy a hegyláb védett volna.
Sajnos 2021-ben Székesfehérvár nem nyilvánított védetté újabb területet, de rengeteg munka zajlott ennek előkészítésén. Nagyon fájó a Zágoni utcai Ősmocsár kérdése, melyről így év végén még mindig nem tudható, megmenthető -e. Örömtelibb az Aradi utcai rét, ahol nemcsak hogy rekortán futópálya nem lesz, de előkerült a város legnagyobb mocsári kosbor állománya is. Minden magyar természetvédőnek szívből kívánom azt az érzést, amikor egy ilyen csodás felfedezés részese...!
Oktatás, szemléletformálás és egyebek
Járványos esztendő volt, úgyhogy most sem voltak rendhagyó órák. Az augusztusi lepketúra lezajlott, valamint a tatai Vadlúdsokadalmon is megjelent alapítványunk előadással, kiadványokkal. Jó sok fórumon tiltakoztunk a csóka-hegyi via ferrata ellen, egyelőre kétséges eredménnyel.
Az év nagy eseménye volt a kisKÓCSAG évkönyv szerkesztése és kiadása. A visszajelzések pozitívak, már meg is kezdődött a második szám összeállítása.
Júliusban örömteli eseményként átvehettük a miniszteri elismerő oklevelet "az Észak-Mezőföld, a Velencei-tó és a Zámolyi-medence térségében végzett aktív természet megőrzési, tájvédelmi és szemléletformálási tevékenységének elismeréseként".
Az SZJA 1%-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.
A nemrég megjelent kisKÓCSAG szerkesztése, tördelése során jó néhány helykitöltő fénykép került a kötetbe, szerettük volna elkerülni, hogy üres fél- vagy háromnegyedoldalak legyenek az évkönyvben. A 2022. kötet szerkesztésénél azonban már nem a véletlenre bízzuk, hogy mivel töltjük ki az üres részt.
A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány fotópályázatot hirdet, melyen a részvétel bármely korosztály számára ingyenes. A képek bármilyen eszközzel készülhetnek (azaz telefonnal is), a fő szempont a művészi látásmód, a megfelelő kompozíció és a váratlan megoldások.
Téma: Élővilág Fejér megyében
Olyan fényképeket várunk, ahol a képen valamilyen vadon élő fajon (növény, gomba, állat) kívül valamilyen Fejér megyében levő, jól felismerhető objektum is látható. Ez lehet egy templomtorony, egy jellegzetes egyéb épület vagy építmény, hegycsúcs, magányos fa. Ez utóbbinak nem feltétlenül kell uralnia a felvételt, de mégis ott kell lennie, legalább a háttérben. Ennek megfelelően ne küldjön senki olyan nagyközeli növény- vagy állatfotókat, ahol a homogén háttér miatt a helyszín nem érvényesül; inkább a féltávoli, az adott élőlényt a tájban elhelyező képeket, a táj fölött elrepülő madárcsapatokat, stb. várunk.
A képek ékezetek nélküli címében utalni kell a képen szereplő tájelemre, pl.: Repulo_hollo_a_csokakoi_varral.jpg
Egy pályázó legfeljebb 3 fényképet küldhet be 2022. március 31-ig a jarosi.kovacs@gmail.com címre. (A rendszer 25 MB terjedelmű csatolmányt fogad!) A képekhez kérünk mellékelni egy leírást a képekről (készítés helye és időpontja, a képen levő faj, esetleg valamilyen érdekesség a kép készítése során).
A beküldött képeket alapítványunk munkatársaiból és külső személyekből álló zsűri nézi át. A legjobbakat megjelentetjük a kisKÓCSAG következő köteteiben, a képek szerzői a tiszteletpéldányon túl tárgyi jutalomban részesülnek.
Néhány hónapnyi munkát követően idén novemberben vehetjük kézbe alapítványunk természetvédelmi és ökológiai évkönyvének, a kisKÓCSAG-nak az első kötetét.
Az évkönyv gondolata 2020-ban, a Csókakőtől Daruhegyig megjelenésekor merült fel, mégpedig egy kivételesen mozgalmas ősz miatt. A könyv nyomdai munkái szeptemberben zajlottak, a bemutatóra való felkészülés pedig október első felében. Ezen másfél hónap alatt izgalmasabbnál izgalmasabb madártani adatok követték egymást, amik már nem kerülhettek bele a könyvbe: a barna füzike első megyei adata mellett volt egy újabb vándorpartfutó és egy laposcsőrű víztaposó a Pátkai-víztározón, azóta pedig kucsmás sármány és egy korábban látott, most elfogadott vándorfüzike már 334-re emelte a megyei fajszámot, előfordult még egy vándorpartfutó, dolmányos sirályok, elfogadtak két törpesas-megfigyelést és még sorolhatnánk.
Részlet az első számból.
Közben azonban óhatatlanul felmerült az igény, hogy a kisKÓCSAG ne egy pusztán madártani anyag legyen. Az első számban éppen ezért rovartani, növénytani és természetvédelmi témájú írások, valamint egy múltidéző cikk is helyet kapott:
Terveink szerint az évkönyvben a későbbiekben lesz majd szó emlősök (hód, denevérek), ritka gerincesek (haragos sikló), rovarok (elsősorban lepkefajok), gombák megyei előfordulásáról, de bármilyen, Fejér megye mai területével kapcsolatos természettudományos írást örömmel fogadunk.
Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az első kötet megszületését cikkek, fényképek, adatok küldésével lehetővé tették. A logó eredeti változata dr. Kovács Gábortól került hozzánk; ez egy fénymásolat volt arról a linómetszetről, amit Fintha István készített. A híres hortobágyi természetvédő 2006-ban elhunyt. Lánya, Fintha Ágnes engedélyezte számunkra a metszet felhasználását, amit ezúton is köszönünk. Hollósi Zoltán szintén nincs már közöttünk, özvegye hozzájárult, hogy Zoltán fényképeiből néhány belekerülhessen a kisKÓCSAG-ba. Ezek egyike a gyönyörű címlapkép a kötet névadó madaráról. A tördelési, kiadványszerkesztési munka Korda Éva és Korda Márton hozzáértését, fantáziáját dicséri.
A kisKÓCSAG a Tatai Vadlúdsokadalom fő napján, 2021. november 27-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. A kiadványt postai úton meg lehet rendelni, ára 2000 Ft, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportjának tagjai számára 1500 Ft (mindkét esetben 500 Ft a postaköltség). Megrendeléseket a jarosi.kovacs@gmail.com címre várjuk.
Amikor 2004 decemberében jelen voltam A Hortobágy madárvilága című máig egyedülálló kézikönyv zártkörű bemutatóján, a szerkesztő azzal kezdte a beszédét, hogy ez a könyv jelenleg már elavult. Akkor ez megrázott (több mint 7 évig tartottak a munkálatok!!), most már értem, mire gondolt Ecsedi Zoltán. A Csókakőtől Daruhegyig című könyv nyomdai átfutása, majd a könyv megérkezése és a könyvbemutató között (kb. másfél hónap) "beesett" a megyébe egy új faj (barna füzike), felbukkant a Pátkai-víztározón két extrém ritkaság, egyikük ezzel át is írta a könyvben írtakat: a laposcsőrű víztaposó addig csak a Sárvíz-völgyben fordult elő (és mindössze háromszor).
A könyv tehát pótlásra szorul, ami természetes dolog. Ám a megyei kötődésű természettudományos periodika elindítását csak részben indokolja a könyv pótlása. A cél mindazon ismeretanyag összegyűjtése, ami Fejér megyét érinti, legyen az növénytan, állattan, gombászat vagy természetvédelem. A kisKÓCSAG című periodika néhány tucat példányban papíron is megjelenik, de elektronikusan is elérhető lesz. A szerzők ingyenesen kapják, egyébként néhány száz forintos baráti áron lesz kapható.
Ami a címadást illeti... A magyar természetvédelem címermadara a nagy kócsag, melyért a hősi időkben, 120-130 éve először a Kis-Balatonon, majd kb. 90 éve a Velencei-tavon tett nagyon sokat az akkori madárvédelem. Erre Fejér megye méltán büszke, csakhogy a Kócsag név már foglalt. A Magyar Ornitológusok Szövetségének volt egy másfél évtizedet megélt kiadványa (1928-1943). Ám ha nem vesszük magunkat véresen komolyan (és ez nem célunk), akkor legyen a nevünk a Kócsag kicsinyített verziója, ami egyszerre utal a névelőd lapra, illetve a kis kócsag nevű madárfajra. A logó készítéséről majd külön bejegyzésben számolunk be.
Ha Ön Fejér megyében él, vagy időnként idelátogat, szereti a természetet, van megfelelő fajismerete és néha lát valami érdekességet a megye területén, legyen a szerzőnk! Várunk minden természettudományos írást az alábbi kritériumokkal:
Természetvédelem
Az Aszal-völgyben idén késő ősszel végre sikerült egy nagyobb volumenű cserjeirtást elvégezni. Ebben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportja, és néhány lelkes önkéntes vett részt.
A legalább másfél hektárról kivágott galagonyacserjéket és -fácskákat részben ledepóztuk, hogy a Városgondnokság ledarálja, részben egy közeli lucernaföldünk mellett készítettünk belőle sövényt. Érdekes kísérlet lesz, hogy milyen madarak fészkelnek bele, az első madárfaj, ami még a munka során meglátogatta, egy sárgafejű királyka volt. A munka célja azoknak a növényfajoknak a középtávú védelme, amelyek az amúgy őshonos fásszárúak terjedésével visszaszorulnának (pl. fekete kökörcsin, apró nőszirom, tavaszi hérics, borzas csajkavirág, sárga len, ágas homokliliom, homoki vértő).
A Rácvölgyben idén két macskaherefoltot is kihagyattam a kaszálásból. A növények tövében augusztusban megtaláltam a sztyeplepke levedlett bábingeit is. Erről a titokzatos, fokozottan védett lepkéről már volt szó ITT; a levedlett bábingek felkutatása egy új, de pofonegyszerű módszer az éjjeli életmódú lepke jelenlétének detektálására.
A Jancsár-völgyben a hatóság felgöngyölítette, hogy a blog olvasói által jelentett cserjeirtást a bányaüzemeltető végezte; a Duna-Ipoly NPI munkatársai megbeszélték vele a határok tiszteletben tartását. Itt táblapótlásra és táblaáthelyezésre egyaránt szükség volt, akárcsak az Aszal-völgyben, ahol Old Shatterhand egyik helyi rajongója a táblát szó szerint szitává lőtte.
A Máriamajori-erdőben a szokásos módon tavasz végén és nyáron az erdőápolás adott munkát, amikor igyekeztem a lehető legtöbb idegenhonos növényt (ezüstfa, ostorfa, aranyvessző) is kivágni.
Aba-Felsőszentivánon a Sóstó mellett hárman (Járosi Adrienn, Flesch Márton, Kovács Gergely) végeztünk fakivágást (ezüstfa) és kaszálás+lehordást. Évről évre nagyobb területet tudunk egy nap alatt megtisztítani, ami reménykeltő. Azt bizonyítja, hogy munkánknak van értelme, jóval kevesebb kellemetlen növény (elsősorban nád) hajt ki a mederben.
Madárvédelem
Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/a-termeszetvedelmi-teruletek-mellett-a-varos-tobb-pontjan-helyeznek-ki-koltoladakat-es-koltoodukat
Oktatás, szemléletformálás
Tavasszal Power Point előadásokat készítettem, amiket elküldtem a velünk kapcsolatban levő iskoláknak, így segítve a távoktatást.
Az év egy bagolynézéssel kezdődött Pátkán, igen komoly érdeklődés mellett. Sajnos a baglyok egyik téli nappalozóhelyének számító fenyőt nyáron kivágták.
Még év elején volt egy előadás a Sóstón a vizes élőhelyek világnapján. Utána minden elmaradt (pl. fülemülék éjszakája, kosbortúra) egészen augusztusig, akkor megtartottuk a szokásos maroshegyi lepketúrát, illetve új eseményként egy botanikai sétát Csalán.
Szeptemberben a vizekről tartottam tematikus napot az István Király Általános Iskolában a székesfehérvári önkormányzat megbízásából. A 2-5. évfolyamosoknak volt egy-egy rövid vetített előadás, utána a Palotavárosi-tavak mellett sétáltunk és ismerkedtünk az élővilággal.
Az év döntő része ráment egy könyv elkészítésére, amely végül októberben jelent meg. A bemutatót (még a járványügyi korlátozások szigorítása előtt) a sóstói Zöldtanyán tartottuk október 17-én.
A könyv a sóstói látogatóközpontban megvásárolható.
Az SZJA 1 %-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.