2017. január 24., kedd

Magbörzei tanulságok

2017. január 20-án tartottuk az immár hagyományos, sorban a 3. Fehérvári magbörzét. Az esemény sok tanulsággal szolgált. A tavalyi börze kirobbanó sikere arra késztette a helyi képviselőt, hogy felajánlja erre az estére a közösségi ház tornatermét, így széles körben híreltem az eseményt a közép-dunántúli biotermelők körében is.
Sajnos a magbörze látogatottsága nagyjából az első, családias hangulatú alkalom szintjére esett vissza, ezúttal távolmaradtak a berhidai kertbarátok. Fóris Anna és jómagam is azt hittük, hogy rengetegen hoznak majd magot, így igen szerény készletekkel érkeztünk. A Közép-dunántúli Biokultúra Egyesületet csak az elnök és régi kedves barát, Ware Bori képviselte, ő azonban rutinos börzézőként érkezett fűszernövény- és zöldségkülönlegességeivel. Jó volt kicsit beszélgetni az otthonát jelentő Tapolcai-medencéről (mennyi a fecske Hegyesden, mik a tervek a vigándpetendi régi iskolával, stb.).
A fő tanulság az, hogy igenis igény van a tájfajtáink szaporítóanyagára, folyamatosan, évről évre meg kell termelni nagyobb mennyiségben a helyi paradicsomok, paprikák és egyéb népszerű zöldségek tájfajtáinak magját, mert a látogatók elsősorban ezeket keresik. Így a jövőben komoly "magbankkal" kell készülnünk, mert a korábbi két alkalommal adott fajták sajnos nem "jöttek vissza" fogott magvak formájában. Ez egy hosszabb folyamat, talán túl gyors sikert vártunk.
Az ugyanakkor örvendetes, amit a tavalyi alkalmat követően ismét ellátogató botanikus barátunk, Csomós Ágnes mesélt. Velencei ismerőseivel önfenntartó kertészkedő közösséget terveznek/szerveznek a permakultúrás alapelvek szerint (növénytársítás, talajtakarás, stb.). Ez például szenzációs kezdeményezés, bár lenne minél több ilyen. Természetesen mindenben igyekszünk segíteni, talán erről is beszámolunk majd a későbbiekben.
Összefoglalva: még sokat kell dolgoznunk azon, hogy a Fehérvári Magbörze önjáró, valóban változatos magkínálatú rendezvény legyen, reméljük jövőre visszatérünk a 2016-os érdeklődési és fajtamennyiségi szintre.
A jövőbeli magbörzék sikere érdekében az önellátási szintnél több magot kell fognunk.

2017. január 10., kedd

Pedagógusok figyelmébe - Országos fecskefelmérés

A fecskék védelméhez elengedhetetlen az állományuk ismerete, ami nem egyszerű. Gyakran csak egy adott ház lakói tudnak arról, hogy valamelyik épületükön fecskepár költ. Mindenki meg tudja mondani, hogy otthon költött -e fecske az előző évben, hiszen a magyar ember nagyon szereti a fecskéket, büszke arra, ha a kis madarak a házát választják lakóhelyül. Ily módon arra is van mód, hogy az otthoni tapasztalatok, illetve a más épületeken látott fecskefészkek alapján már akkor gyűjtsünk adatokat, amikor madaraink még az afrikai szavannák fölött rovarásznak. 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportja és a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány a pedagógusok segítségét kéri az ország fecskeállományának felméréséhez. Arra kérünk minden tanítót és tanárt, hogy az iskolájában kérdezze ki a gyerekeket a fecskékkel kapcsolatban az alábbi útmutató szerint. 

A felmérés célpontjai

két településen élő valódi fecske Kókay Szabolcs madárfestő munkáin elevenedik meg. 
A füsti fecske (Hirundo rustica) kifejezetten vonzódik a sötét, zavartalan épületrészekhez, ólakhoz, istállókhoz, tornácokhoz, ezeken a helyeken a legtöbb esetben csak a lakók vagy az ott dolgozók tudnak a fészekről.


A molnárfecske (Delichon urbicum) inkább ereszek alatt építkezik, de sátortetős vagy szabálytalan alaprajzú házakon nem minden eresz látszik az utcáról. Emellett a legváltozatosabb funkciójú épületeken (magtár, gabonatároló, híd, stb.) is megtelepszik.




A két fecske fészke eltérő, így a madár megfigyelése nélkül is tudhatjuk, ki építette. A molnárfecske fészke felül zárt, a madarak csak egy kis nyíláson tudnak bemenni, gyakran telepesen költ. A füsti fecske fészke felül nyitott, meg tudjuk számolni a fiókákat.

Külön figyelmet érdemelnek azok az adatok, amelyek nem "otthoni fecskék", ilyenek például az iskolába jövet észlelt fészkek. Mindkét fecskefaj költhet olyan intézményekben, amely a fiatalok körében látogatott. A füsti fecske például szívesen fészkel lovardákban, strandfürdőkben, míg a molnárfecske telepeit tornatermeken, szállodákon is megtalálhatjuk. A cél az, hogy minél több fészkelőhelyet megismerjünk, tehát érdemes gyűjteni ezeket a nem lakóházi adatokat is. 

A határozáshoz további fényképes segítség ITT található.

A gyűjtendő adatok - kérdések a diákokhoz
Elsősorban a gyerekek lakóhelyéül szolgáló település fecskeadatait várjuk, de nyugodtan felvehetők a nagyszülőknél vagy belföldi nyaralás során észlelt fecskék is. Amit tehát tudnunk kell:
  • Az adatközlő neve, osztálya
  • A település neve
  • Az utca (vagy településrész) neve, ahol fecske költ
  • A fészkelő fecskefaj (a határozás a fészek alapján is történhet)
  • A fészkelő párok száma (becslés is lehet)
  • Az épület jellege
    • kertes ház
    • panellakás
    • melléképület (istálló, ól, garázs, fészer, stb.)
    • középület (óvoda, iskola, hivatal, stb.)
    • szabadidős célú épület (szálloda, lovarda, fürdő, tornacsarnok, stb.)
    • gazdasági célú épület (állattartó telep, magtár, stb.)
    • egyéb (vasútállomás, híd, stb.)
  • Megjegyzés (minden, ami a gyerekek figyelmét felkeltette: van -e fecskepelenka, vannak -e romos, használaton kívüli fészkek, láttak -e verebet vagy házi rozsdafarkút a fészekben, stb.)
Kérdések a pedagógusokhoz

Az iskolaépületek sok esetben igen alkalmasak a molnárfecske számára (széles eresz, érdes falfelület). Van jelenleg lakott fecskefészek az épületen? Van jele annak, hogy korábban több fecskepár költött ott (régi, használaton kívüli fészek, leesett fészek helye)? Nyitottak lennének műfészkek kihelyezésére?

Az adatok beküldésének módja

Az iskolában akár több pedagógus által gyűjtött adatokat egy táblázatban érdemes összegezni, az adatokat az adatközlő vagy a település neve szerint rendezzék. Ez itt a képzeletbeli sóvári általános iskola adatlapjának egy része, valami ilyesmit várunk:

A táblázatot csatolmányként a fecskebarat@citromail.hu címre küldjék 2017. február 28-ig. A levélbe írják meg az iskolaépülettel kapcsolatos megfigyeléseket, továbbá a felmérést végző pedagógusok nevét.


Miért érdemes részt venni a felmérésben?
  • A fecskefelmérés ökológiai és természetvédelmi jellege folytán jól beilleszthető a biológia vagy környezetismeret órák anyagába.
  • A látszólag egyszerű madárvédelmi téma kapcsán olyan globális kérdéseket lehet a gyerekekkel megbeszélni, mint a vidéki életmód változása, az állattartás visszaszorulása, a klímaváltozás, vagy a dél-európai madármészárlás.
  • A fészkek keresése egyfajta játékként is felfogható, javítja a megfigyelőképességet, de még a lakóhely jobb megismeréséhez is hozzájárul.
  • A legalább 25 adatrekordot beküldő iskolák garantált ajándékot kapnak.
  • Ahol egy településen több iskola működik és sok a fecske, érdemes az intézményeknek összefogniuk. A legtöbb adatot szolgáltató három magyar települést ugyanis szeretnénk olyan táblákkal megajándékozni, melyek a település névtábla oszlopára erősítve hirdetik, hogy az utazó egy valódi "fecskebarát településre" érkezett.