2022 komolyabb méretű akciója volt az a Fejér megyei felhívásunk, amelynek során biológiai növényvédelemre, jelesül pocokirtásra fogékony gazdálkodókat kerestünk, akik vércseládákért cserébe önként száműznék kelléktárukból a rágcsálóirtó mérgeket.
A felhívásra érkeztek is jelentkezők, jellemzően a megye déli feléből (valószínűleg azért, mert az első ilyen programunkban inkább az "északiak" voltak aktívak), nyáron lezajlott egy részleges előzetes felmérés Perkáta, Adony, Iváncsa és Zichyújfalu határában, megvásároltam 30 ládát. Közben azonban (majdnem csak tréfából) beneveztem a programot a Forbes üzleti magazin fenntarthatósági versenyére. Hogy, hogy nem, az akció először bekerült a legjobb tíz közé (meggyőződésem, hogy a Forbesban először írták le a vörös vércse nevét...), meghívást kaptam a magazin médiaeseményére, ahol kiderült: a kis léptékű programok közül a Gazdákkal a vércsékért lett az első, így az alapítvány nevében átvehettem az Arany falevél díjat.
A ládakihelyezés késő ősszel vette kezdetét, az első kanyarra 2022. november 26-án Szalai Gábor kollégámat kértem fel segítségnek, amit ezúttal is köszönök. Gáborról már többször volt szó ezen az oldalon, ehhez a bejegyzéshez az idei vércsementésünk illik a legjobban. Három település határában hét ládát helyeztünk ki, mégpedig kizárólag az ő módszereivel. Erről következzen egy fényképes beszámoló:
1. A megfelelő fák kiválasztása
A vércseládának legalább 4 méter magasan kell lennie, vagyis olyan fák jöhetnek számításba, amelyek ebben a magasságban megfelelő vastagságú és függőleges törzzsel rendelkeznek. Fontos szempont, hogy a ládát keletre, délre, esetleg délnyugatra lehessen irányozni, továbbá a fa ne álljon forgalmas (dűlő)út mellett. Ideális esetben a táplálkozóhely, azaz a lucernaföld is a közelben van. Így volt ez az első helyen; a láda a háttérben levő fák közül a bal oldalira került fel.
Nagyon kedvező, ha a vércseláda a szántó közepén levő fás-bokros oázis része lehet. Ez is Zichyújfalu, ugyanaz a lucernatábla, valamivel keletebbre az előző ponttól. Talán nehéz elhinni, de ez az "ősvadon" egy mezőgazdasági tábla belsejében van. A ládát az egyik szürke nyárra helyeztük.
Szerencsés, ha a földtulajdonos is jelen van az akciónál, így el lehet kerülni minden tévedést. Dobozi József és Szalai Gábor stratégiai eszmecseréje Adony határában:
2. Néhány szó a ládáról
Vércseládáinkat Mányban, a Pro Vobis műhelyben gyártattuk le. Fenyődeszkából készültek, tetejükön bádogozással. Ez a megoldás nagyban megnöveli az élettartamukat, hiszen a tető van leginkább kitéve az időjárásnak. Belül a "plafonon" tükör van, ez az ellenőrzést segíti.
Gábor több száz odút és ládát kezel, ami csak az eszközök egyedi jelölésével lehetséges. Megbeszéltük, hogy az általa kihelyezett ládákat saját módszerei szerint veszi nyilvántartásba. Ehhez először is számkódot festett a ládák fenekére (a TV a "tükrös vércseláda" rövidítése).
Majd a modern technika is szerepet kapott: az egyes ládák GPS-koordinátáit is felvettük. A táblagépen az "ősvadonszerű" sziget látható a világűrből.
3. A láda kihelyezése
A módszereink közötti fő eltérés nem az alaposságban, a gondos könyvelésben rejlik (bár az is markáns...), hanem a kihelyezésben. Én a drótozás híve vagyok, Gábor pedig a szegelésé. A programról szóló további bejegyzésekben be fogom mutatni a drótozást, jöjjön hát a szegelés. Mindenképpen elő kell fúrni a szeg helyét. Gábor gumírozott alátéttel ellátott 120-as szeget használ, ládánként hármat.
A nagytáblás mezőföldi tájban üdítő egy-egy jókora fa, egy ládázott zichyújfalui kőris így néz ki a novemberi ködben:
A munka decemberben folytatódik!
Remélem egyszer kipróbálásra kerül a fiókák lábszétcsúszását megelőzendő, hogy hagyományos (akár bontásból származó) padlószőnyeg kerülne a láda belső aljára.
VálaszTörlés