A legutóbbi bejegyzésben szó esett a vércsevédelmi akció cselekvő szakaszáról. Örömmel kürtöljük világgá: két január 31-én feltett velencei ládának két héten belül foglalói voltak! Hasonló sikerekben bízva folytatódott a munka februárban és márciusban.
Harmadik mászás (2019. február 23.) Lovasberény, Csákvár, Nadap, Vál, Pákozd (5 láda)
Nem egyszerű eset, amikor végig kell haknizni a fél megyét: ezen a délelőttön Lovasberényben, Csákváron, Nadapon, Válon végeztem a ládakihelyezést, este pedig még volt egy pákozdi felvonás. Minden esetben saját készítésű ládákat tettem ki.
A lovasberényi szőlőhegy szélén, kaszálórét közelében került fel a láda egy akácra. Lakott ház közelében van ugyan, de a környék olyan csendes és táplálékban gazdag, hogy van esély a sikerre. Április 7-én csakugyan jött a telefon: vércse ül a ládában!
Ettől a helytől néhány kilométerre északra, a Rovákja völgyében, húsmarhák legelőjén keresgéltük az alkalmas fát a terület tulajdonosával. Egy jókora dió lett a befutó, ám erre a környékre még érkezett két további láda is március 31-én (lásd alább). A képen Stumpfold Norbert gazdálkodó.
Nadapon már télen kinéztünk egy óriási nyárfát; sajnos a fa mérete nem tette lehetővé a drótozásos kihelyezést, így itt kénytelen voltam szegelni.
Válon is a szőlőhegy volt a helyszín, a jelentkező szomszédjában levő szőlőültetvény diófájára tettük a ládát. Nehéz megítélni, hogy a vércse megtelepedésének mekkora az esélye, a terület jónak tűnik, egy próbát megér a dolog...
A pákozdi láda a teljes akció tekintetében egyedi, ugyanis nem fára, de nem is faoszlopra került, hanem egy, az M7-es autópálya Balaton felé menő sávjában haladók számára kihelyezett óriásplakát tartótraverzére. Talán a legkellemetlenebb feladat volt: teljesen ki kellett tolni a létrát, olyan érzésem volt, hogy a pulzusom lerezeg a létra aljáig. Ezek azok a pillanatok, amikor felmerül az emberben, hogy mi a jó nyavalyát keres tökegyedül 8 méteres magasságban. De aztán valahogy felkerül a láda és elmúlnak a rossz érzések.
Negyedik mászás (2019. február 25.) Seregélyes (2 láda)
Seregélyes-Szőlőhegytől délre egy magángazdaság két nagy táblája mellé került ki egy-egy láda. Külön érdekesség, hogy a második ládának otthont adó erdősávot az egyik cégtulajdonos telepítette évtizedekkel ezelőtt. Ez azért nem mindennapos napjainkban...
Ötödik mászás (2019. március 4.) Magyaralmás (2 láda)
A magyaralmási akció savát-borsát egy klasszikus észak-mezőföldi orkán jelentette, ami érdekes módon épp akkor kezdődött, amikor elindultam. Ott már aztán mit volt mit tenni, a helyi gazdálkodóval úsztunk az áramlattal. Nagyon kedvelem ezt a falut, így örömmel hagytam ott a "névjegyem" a református templom gyöngybagolyládáját követően a település határában is. És még el se fújta a létrát a szél...
Hatodik mászás (2019. március 21.) Velence (9 láda)
A január 31-i akció után egy újabb velencei körút következett, mégpedig az eddigi legsűrűbb programmal. Három gazdálkodó területén összesen kilenc láda került ki a helyére.
Az első négy láda egy nem tipikus mai gazda földjei mellé került. László vegyszereket is használ, de mégis évtizedekre előre gondolkodik, ami a talaj szerkezetének, vízháztartásának javítását illeti. Öröm volt elbeszélgetni zöldtrágyanövényekről, vetésváltási kérdésekről, és természetesen madárvédelemről.
A második személy nem tudott jelen lenni, így távollétében raktuk ki a ládákat a megbeszélt fákra. Az első helyszín különösen tetszett, ugyanis a Gurgyal-völgyről korábban csak hallottam. Tipikus mezőföldi löszvölgy, ahol tölgyek is megmaradtak. Íme a kilátás a ládától:
A nap zárása három ültetvény volt (meggy, szilva, dió), minden esetben a szélén, a madarak számára látható helyen került fel a láda.
Hetedik mászás (2019. március 29.) Ráckeresztúr, Gyúró (3 láda)
Mai ésszel udvariasan elhárítottam volna az eredetileg megjelölt körzettől igen-igen távol keleten élő két jelentkezőt, ugyanis a földrajzi távolság az én esetemben különösen fajsúlyos. Ezen a péntek délelőttön azonban pontot tettem a keleti hadjárat végére.
Ráckeresztúron biogazdálkodó házaspár kalauzolt el jókora lucernaföldjük mellé, ahol egy eperfán kapott helyet a láda.
A lucernában néhány T-fa is van (meg persze pockok jócskán), igen izgatottan várják hát a pocokirtó szakértők megtelepedését.
Gyúrón, azaz Gyúró és Pusztazámor között, a megyehatáron terül el egy reptér, a nagy kiterjedésű füves területet északról és délről is fasor szegélyezi. Egy-egy akácra került a két láda.
Nyolcadik mászás (2019. március 30.) Kisláng (1 láda)
A keleti végpont (Gyúró) után jött a nyugati, Kisláng. A helyszín egy igen érdekes hely, a Herpa-halom nevű, szántó belsejében levő halom, ahol voltak alkalmas kőrisfák. A gazdálkodó elmondása szerint szoktak mozogni a környéken vércsék, úgyhogy nem csak a halom oázis jellege ad okot az optimizmusra.
Kilencedik mászás (2019. március 31.) Csákvár (2 láda)
Véletlenül éppen két hónappal a kezdés után Csákváron, a február 23-ai második helyen ért véget a Gazdákkal a vércsékért program. A Rovákja-völgy felső szakaszán, szépen karbantartott gyepek, facsoportok, kisebb állókultúrák (pillangósok, zöldugar) között kerestünk megfelelő helyszínt az utolsó két ládának.
Összesítés:
Fejér megyéből huszonhatan jelentkeztek be. Köztük volt három határidőn túli, egyikük tervrajzot, a másik kettő jövőbeli ígéretet kapott. Négy hely nem alkalmas vércsetelepítésre. Két jelentkező megkapta a ládá(ka)t és maga rakta fel. A többit jórészt a jelentkező segítségével, kisebb részben egyedül tettem ki. (Néhány esetben volt segítségem, de nem konkrétan a földtulajdonos, hanem a közelben gazdálkodó másik jelentkező, tehát történt összedolgozás a vércsék érdekében.)
Nem mindig lehetett visszanyomozni, hogy a jelentkező hol hallott a lehetőségről, az biztos, hogy a Fejér Megyei Hírlapnak, a traktorboltban kitett plakátnak és a közösségi oldalon mások által végzett népszerűsítésnek volt eredménye. Az agrárkamarai és falugazdászi irodák plakátjainak hatása elmaradt a várttól.
A vércsebarátok száma leegyszerűsítve 19; ennyi személyhez került ki 40 láda. Közülük nagyobb szántóföldi mezőgazdasági vállalkozás 2, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó magángazda 10 (érdekességként: mindössze 2 biogazda), inkább állattartó gazda 1, ültetvénytulajdonos 2, természetközeli helyen területtel rendelkező 4.
Az akció során 35 gyári és 5 saját készítésű láda került ki, összesen egy mázsa gyöngykavics (!) kellett beléjük. A ládákat fákra tettük (akác, nemes és fekete dió, nyár, tölgy, eper, kőris, stb.), emellett hat esetben oszlopra (1 fa villanyoszlop, 5 kifejezetten a vércséknek leásott oszlop), egyszer fémtraverzre kerültek.
Ilyen volumenű vércsevédelmi akciót a közeljövőben nem indítunk, ám a tanácsadás, a ládatervrajzok "terítése" feltehetően folytatódik majd. Köszönet minden jelentkezőnek és aktív segítőnek.
Negyedik mászás (2019. február 25.) Seregélyes (2 láda)
Seregélyes-Szőlőhegytől délre egy magángazdaság két nagy táblája mellé került ki egy-egy láda. Külön érdekesség, hogy a második ládának otthont adó erdősávot az egyik cégtulajdonos telepítette évtizedekkel ezelőtt. Ez azért nem mindennapos napjainkban...
Ötödik mászás (2019. március 4.) Magyaralmás (2 láda)
A magyaralmási akció savát-borsát egy klasszikus észak-mezőföldi orkán jelentette, ami érdekes módon épp akkor kezdődött, amikor elindultam. Ott már aztán mit volt mit tenni, a helyi gazdálkodóval úsztunk az áramlattal. Nagyon kedvelem ezt a falut, így örömmel hagytam ott a "névjegyem" a református templom gyöngybagolyládáját követően a település határában is. És még el se fújta a létrát a szél...
Hatodik mászás (2019. március 21.) Velence (9 láda)
A január 31-i akció után egy újabb velencei körút következett, mégpedig az eddigi legsűrűbb programmal. Három gazdálkodó területén összesen kilenc láda került ki a helyére.
Az első négy láda egy nem tipikus mai gazda földjei mellé került. László vegyszereket is használ, de mégis évtizedekre előre gondolkodik, ami a talaj szerkezetének, vízháztartásának javítását illeti. Öröm volt elbeszélgetni zöldtrágyanövényekről, vetésváltási kérdésekről, és természetesen madárvédelemről.
A második személy nem tudott jelen lenni, így távollétében raktuk ki a ládákat a megbeszélt fákra. Az első helyszín különösen tetszett, ugyanis a Gurgyal-völgyről korábban csak hallottam. Tipikus mezőföldi löszvölgy, ahol tölgyek is megmaradtak. Íme a kilátás a ládától:
A nap zárása három ültetvény volt (meggy, szilva, dió), minden esetben a szélén, a madarak számára látható helyen került fel a láda.
Hetedik mászás (2019. március 29.) Ráckeresztúr, Gyúró (3 láda)
Mai ésszel udvariasan elhárítottam volna az eredetileg megjelölt körzettől igen-igen távol keleten élő két jelentkezőt, ugyanis a földrajzi távolság az én esetemben különösen fajsúlyos. Ezen a péntek délelőttön azonban pontot tettem a keleti hadjárat végére.
Ráckeresztúron biogazdálkodó házaspár kalauzolt el jókora lucernaföldjük mellé, ahol egy eperfán kapott helyet a láda.
Gyúrón, azaz Gyúró és Pusztazámor között, a megyehatáron terül el egy reptér, a nagy kiterjedésű füves területet északról és délről is fasor szegélyezi. Egy-egy akácra került a két láda.
Előtérben a láda árnyéka.
Nyolcadik mászás (2019. március 30.) Kisláng (1 láda)
A keleti végpont (Gyúró) után jött a nyugati, Kisláng. A helyszín egy igen érdekes hely, a Herpa-halom nevű, szántó belsejében levő halom, ahol voltak alkalmas kőrisfák. A gazdálkodó elmondása szerint szoktak mozogni a környéken vércsék, úgyhogy nem csak a halom oázis jellege ad okot az optimizmusra.
A munka végén Adri folytat szakmai beszélgetést a vércsebarát gazdával.
Kilencedik mászás (2019. március 31.) Csákvár (2 láda)
Véletlenül éppen két hónappal a kezdés után Csákváron, a február 23-ai második helyen ért véget a Gazdákkal a vércsékért program. A Rovákja-völgy felső szakaszán, szépen karbantartott gyepek, facsoportok, kisebb állókultúrák (pillangósok, zöldugar) között kerestünk megfelelő helyszínt az utolsó két ládának.
A legutolsó feladat is kipipálva...
Összesítés:
Fejér megyéből huszonhatan jelentkeztek be. Köztük volt három határidőn túli, egyikük tervrajzot, a másik kettő jövőbeli ígéretet kapott. Négy hely nem alkalmas vércsetelepítésre. Két jelentkező megkapta a ládá(ka)t és maga rakta fel. A többit jórészt a jelentkező segítségével, kisebb részben egyedül tettem ki. (Néhány esetben volt segítségem, de nem konkrétan a földtulajdonos, hanem a közelben gazdálkodó másik jelentkező, tehát történt összedolgozás a vércsék érdekében.)
Nem mindig lehetett visszanyomozni, hogy a jelentkező hol hallott a lehetőségről, az biztos, hogy a Fejér Megyei Hírlapnak, a traktorboltban kitett plakátnak és a közösségi oldalon mások által végzett népszerűsítésnek volt eredménye. Az agrárkamarai és falugazdászi irodák plakátjainak hatása elmaradt a várttól.
A vércsebarátok száma leegyszerűsítve 19; ennyi személyhez került ki 40 láda. Közülük nagyobb szántóföldi mezőgazdasági vállalkozás 2, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó magángazda 10 (érdekességként: mindössze 2 biogazda), inkább állattartó gazda 1, ültetvénytulajdonos 2, természetközeli helyen területtel rendelkező 4.
Az akció során 35 gyári és 5 saját készítésű láda került ki, összesen egy mázsa gyöngykavics (!) kellett beléjük. A ládákat fákra tettük (akác, nemes és fekete dió, nyár, tölgy, eper, kőris, stb.), emellett hat esetben oszlopra (1 fa villanyoszlop, 5 kifejezetten a vércséknek leásott oszlop), egyszer fémtraverzre kerültek.
Ilyen volumenű vércsevédelmi akciót a közeljövőben nem indítunk, ám a tanácsadás, a ládatervrajzok "terítése" feltehetően folytatódik majd. Köszönet minden jelentkezőnek és aktív segítőnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése