2023. december 28., csütörtök

Erdőcske született

2021 júliusában a Tabán mellett sétáltunk (úton a miniszteri dicséret átvételére a Vigadóba), amikor szobányi, körbekerített kis csemetecsoportra lettem figyelmes. Körbejártam és rábukkantam a táblára, amely Magyarország első Miyawaki-erdejét hirdette. Sosem hallottam korábban sem a japán botanikusról, sem a minierdőkről, de az összegyűjtött információk nagyon érdekesek voltak. A legimponálóbb az volt, hogy ez a pesti (bocs, budai) útjaimon rendszeresen meglátogatott tabáni erdőcske tényleg veszedelmesen gyorsan nő: ami 2021-ben térdig ért, az 2023 szeptemberében kb. 3 méteres.

Korábban már említettem a szántóföldi színesítés kapcsán, hogy kisebb facsoportok telepítésekor igyekszem Akira Mijavaki (én már csak így használom...) módszerének néhány elemét átvenni. A tapasztalatom az, hogy a sűrűn telepített őshonos fásszárúak szépen megeredtek, de ez a robbanásszerű növekedés nem következett be, hisz nem volt alátrágyázás, 10 centis talajtakarás, öntözés, nem érte el a minimális méretet, stb. Ám közben egyre-másra jönnek létre a városi mini- vagy zseberdők országszerte, ezt pedig képtelen voltam tétlenül nézni. Úgyhogy a következőre jutottam: a szántók környékén őshonos fajkészletű kis csoportokat telepítek mindenféle fakszni nélkül, ám egy saját telken belevágok a valódi minierdő-kalandba.

Az alábbiakban ennek krónikája következik. Az interneten talált legjobb, leghasznosabb útmutató ITT tekinthető meg, a felkészülésben ez bizonyult talán a leghasznosabbnak (angol nyelvű feliratozás).

1. Talaj, éghajlat

A Császár-víz bal partján, a patak szintjétől legalább 25 méterrel feljebb, tájföldrajzi szempontból a Lovasberényi-háton lakunk. A talaj heterogén, tőlünk nem messze homokdűnék húzódnak, másutt agyagos, a zöm azonban jó termőképességű mezőségi talaj. A kiszemelt helyszín délnyugati kitettségű, 13 éve elcsapott, szépen visszagyepesedett szántó, amely nem fagyzugos. 


2. Kiválasztott fajok

A környékünkön telepített és őstölgyes egyaránt van, a telken is van egy nagyon szépen megeredt, immár 120 cm-t elért, 6-7 éves csertölgy, azaz megcélozhatjuk a lösztölgyes észak-mezőföldi-vértesaljai változatát kisebb módosításokkal. Az észak-mezőföldi változatban dominál a virágos kőris és a molyhos tölgy; mindkettő szárazságtűrő faj (a klímaváltozás nyomán erőteljesen felértékelődhet a szerepük a jövőben). Jól érzi magát erre a mezei juhar is (tatárjuhart sajnos nem tudtam szerezni), a cser és a kocsányos tölgy. Ők alkotják a gerincet, a többiek a színesítő elemek.

A cserepes tölgyek, körték, szilvák elindulnak egyik telekről a másikra (2023. december 28.)
Ők pedig a szabadgyökerű tölgyek, juharok, kőrisek, cserjék

A felhasznált fajok, zárójelben a hozzávetőleges darabszám:

  • Molyhos tölgy (12)
  • Csertölgy (5)
  • Kocsányos tölgy (5)
  • Mezei juhar (5)
  • Virágos kőris (6)
  • Mirabolán szilva (4)
  • Körte (3)
  • Mezei szil (4)
  • Galagonya (6)
  • Fagyal (1)
  • Fekete bodza (1)
  • Varjútövis (1)
A vastag talajtakarás miatt a gyepszintbe nem telepítettünk, ez azonban nincs elfelejtve, vannak is jelöltjeim (téltemető, odvas keltike, hóvirág, ibolya...)
A csemeték beszerzése vagy ásóval a környékről történt (pl. turistaút mellől, ahol idővel útban lenne, csatorna mellől, ahol kotrás fenyegeti, lösztisztásról, ahol a védett lágyszárúak érdekében igyekszem fenntartani a famentes állapotot), vagy csemetekertből.

3. Talaj előkészítése

A 3x4 méteres területet felástam, a tarackokat kiszedtem. Ezután beledolgoztam két talicskányi érett juhtrágyát és ázott, korhadó lucernaszénamaradványt. 

Az "erdő" hűlt helye az ásás kezdetén; a talicskában a trágya sötétlik (2023. december 27. késő délután)

Mire a Hold felkelt, elkészült a 4x3 méteres terület felásása és az első adag trágya bedolgozása.

Erre a felületre fahamuval megrajzoltam az 1x1 méteres rácsszerkezetet; minden ilyen négyzetbe 4-5 fásszárúnak kellett kerülnie.
A nulladik lépés: rácsozat fahamuból a betrágyázott ágyás tetején


4. Véletlenszerű sűrű ültetés
Családi erdő ez, segítenek kicsik és nagyok egyaránt.

Az útmutató szerint egy négyzetméterre 3-5 fásszárú kerülhet. Mi a nagyobb számot vettük alapul. Az álom egy tölgyerdő, tehát minden négyzetbe került legalább egy tölgyfa (sok esetben kettő, de ilyenkor nem azonos fajú). 
Kb. a munka felénél tartunk... A kész négyzetek széléről a fahamu bekerült a gyökérzónába

Melléjük legalább egy teljes értékű fafaj ment (mezei juhar, virágos kőris, szil), illetve a kiegészítő fajok: a mi esetünkben vagy a cserjék (elsősorban a galagonya), vagy a méheknek is kedves, gyümölcsöt, bogyót is termő fácskák (szilva, körte, varjútövis).
Az ültetés vége, amely összesen 3 órát vett igénybe.

5. Talajtakarás

Korhadt lucernaszéna lett a mulcs, ennek az az előnye (azon túl, hogy az erdőtől 30 méterre korhadozik), hogy nitrogéntartalmánál fogva plusz tápanyagot is biztosít. Négy púpozott talicskányi anyag került az erdőre. Pluszban teszek még a fák közé fatuskókat is, részben ökológiai céllal (fában élő rovarok, gombák számára), részben további tápanyag biztosítására.
Vastag növényi réteg fedi a talajfelszínt, kiürültek a konténerek, véget ért a munka...

6. Öntözés

Az öntözés az ültetéskor megtörtént esővízzel. Az útmutató szerint 3 évig naponta kell öntözni; na ezt biztosan nem fogom elvégezni, de időről időre kapnak majd a fák plusz vizet.
Beiszapoló öntözés az ültetés során

A legjobb tudomásom szerint Fejér megyében egy Velencei-tó közelében levő után ez a második Mijavaki-erdő. Mérete a legkisebb még szóba jöhető, de elkészítése azért így is adott jó néhány óra elfoglaltságot (és a csemeték kiásogatását ebbe nem számítottam bele). Egy olyan álmom volt ez, ami azért előre is mutat. Ha a csemeték (különösen a tölgyek) itt is hajlandók arra a növekedési erélyre, amit a módszer ígér, akkor megpróbálok a jövőben minél több ilyet létrehozni vagy a létrehozásában segédkezni. 

2 megjegyzés:

  1. Le a kalappal előtted, bízom benne, hogy nagy siker lesz, és más is fogja követni a példádat, - gratulálok.

    VálaszTörlés
  2. Szervusz Gergő!

    Gratulálok a munkád és a plusz tevékenységeid mellett, még ilyen természetmegújuló dolgot is bevállalsz és ilyen tudományosan másokat is ösztönözz, hogy próbálják csinálni.
    Az én esetemről, amely meglehetősen humorosra sikeredett, szeretnék egy pár szóval hozzájárulni.
    Úgy történt, hogy a kertem elég nagy részét - szélfogó, haszonnövény és árnyékképzés céljából - betelepítettem mogyorófával, különböző mogyoróbokrokkal és különböző somfákkal. A bokrok és a fák az évek (20) alatt nagyok lettek és termőre fordultak. Első (10) évben nem is volt probléma, mert a termést betudtam gyűjteni, de ezután minden évben kevesebb lett a termés, mert a kertet innentől a mókusok és a különböző madarak uralják és szüretelik.
    Bizonyos trükköket alkalmazok, hogy a mogyoró és som termésből a családomnak is jusson!
    De örülök is, mert az unokáimnak és a vendégeimnek mutatni tudok ilyen természetközeli dolgokat!

    VálaszTörlés