Bár csak rövid idő telt el a terjedelmes gyöngybaglyos összefoglaló közzététele óta, mégis történt néhány érdekesség, amiről be kell számolnom.
Macskabagoly a Máriamajori-erdőben
Február 28-án tettem ki a macskabagoly-költőládát a máriamajori zárt lösztölgyesbe (ITT írtam róla). Egy ilyen esemény után kötelező az optimizmus, de magamban azért adtam a macskabaglyoknak néhány évet, amíg ráakadnak a kényelmes otthonra. Nem egészen így történt... Március 24-én a közelben járván megtekintettem a ládát. A nyílásban nem ült semmi (pedig nagy vágyam egy odú nyílásában napfürdőző macskabagoly megfigyelése), de a rend kedvéért azért megnéztem a tükröt is, aztán azt hittem, lekalimpálok a völgyoldalon... Az odú fenekén ott hasalt (gyanúm szerint kotlott) egy vörös színváltozatú macskabagoly! Az elsuhanó árnyakat is beleszámítva aligha tévedek nagyot, ha azt mondom, ez lehetett az ötödik vagy hatodik megfigyelésem, vörös színűt pedig még sosem láttam. Másnap már fényképezővel felszerelkezve mentem, hogy megörökítsem az örömteli eseményt. Sajnos a bagoly más pózban ült, így a feje árnyékban volt. A napsütötte háta azonban így is látványos bizonyíték...
Ezért kell az ellenőrző tükör... A láda alján lapuló macskabagoly.
Éjjeli Madáratlasz Program (MAP) felmérések
Már tavaly tavasszal bekapcsolódtam a fészkelő madárfajok felmérésébe a Székesfehérvár-Sárkeresztes-Pátka-Lovasberény térségben. Ennek során 2015-ben több helyen észleltem költő erdei fülesbaglyokat, illetve egy éjjeli szemleúton bizonyosodott be a macskabagoly sikeres fészkelése Pátkán.
Idén márciusban Fiala Zsuzsanna lovasberényi madarász tájékoztatott, hogy Berényben több helyen hallott kuvikot. Ilyen előzménnyel szálltam autóba március 23-án késő este, hogy végigjárjak néhány potenciálisan baglyos helyet. A pátkai helyszínek (varjútelep, kőrakás-hegyi tölgyerdő) bagolymentesek voltak, bár utóbbi helyen azért sikerült holdfényben aktív bíbiceket regisztrálni. Lovasberényben aztán elszabadult a pokol... Egy gyöngybaglyot, három erdei fülesbaglyot és hét kuvikot észleltem röpke másfél óra alatt!
Gyakoribb, mint hittük? Az elmúlt télen kezdődött a kuvikvédelmi programunk, tavasszal pedig egy erős állomány került elő az Észak-Mezőföldön. (A fénykép a Hortobágyon készült.)
A gyöngybagoly és egy kuvik a sertéstelepnél szólt, kissé távolabb huhogott, illetve lámpafénynél vadászgatott egy-egy erdei fülesbagoly is. Az Antali-majornál kuvikpár hangoskodott (elképzelhető, hogy a 2014-ben általunk kihelyezett D-odúban laknak!), a lujzamajori volt szovjet bázison pedig egy erdei füles mellett négy kuvik kiáltozott, feltehetően két rivális pár begerjedt tagjai.
Még két estén próbálkoztam, egyszer a berényi sertéstelepre is visszamentem, felkerestem további jó helyeket (Kender-tó, Csalapuszta, szűzvári tölgyerdő), újabb siker nélkül. 23-án tehát hatalmas szerencsém volt, egyértelműen jó helyre kerültek hát a berényi kuvikodvak és a református templom gyöngybagolyládája...
MME megyei koordinátori felkérés
Staudinger István azzal a meglepő kéréssel fordult hozzám, hogy vállalnám -e az MME Fejér megyei helyi csoporton belül a gyöngybagolyvédelem koordinálását. Nem vagyok az a megrögzött szervező alkat, érthető módon vonakodtam elfogadni egy ilyen pozíciót. Tevékenységünk fő jellemzője (ez a honlap bejegyzéseiből is kitűnik) egy viszonylag szűk terület intenzív vizsgálata, a megye több járásában életemben nem jártam még... Ám az nagyszerű lenne, ha távolabbi településeken lenne a kihelyezett gyöngybagolyládára figyelő helyi önkéntes.
Kilátás a csákvári Haraszt-hegyről. Mozaikos, zömmel mezőgazdasági hasznosítású táj, itt-ott egy-egy templomtoronnyal. Pont gyöngybagolynak való vidék.
Első lépésként ellátogattam a székesfehérvári Alba Volán SC öttusa lovardájába, ahol Stadi már leszervezte a láda kihelyezését, sőt még a fecskék lehetséges sárgyűjtőhelyét is szemrevételezte. Az új városszéli lovarda kitűnő táplálkozóhelyek szomszédságában mindkét fajnak alkalmas fehérvári bázis lehet.
Hírünk a világban
Bár tavaly márciusi videó, de csak idén vette észre Pallos Zsuzsa az alábbi kishírt. Megjegyzésnek annyit, hogy volt szerencsém részt venni Pápai Szabó György egy hittanóráján, ahol a teremtett világ, a természet megóvásáról, Isten teremtményeinek segítéséről beszélgettünk a kisiskolásokkal, felvezetésként pedig egy káprázatos fényképeket tartalmazó baglyos naptárat nézegettünk meg. A gyöngybagolyláda és a velencei templomkertbe tavaly kitett odvak mellett már egy madáretetőt és bele való napraforgót is adtunk, a templom melletti Timóteus házon molnárfecske költ, szóval csakugyan egy kis madárvédelmi bázisként tekintünk a velencei református gyülekezetre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése