A pásztorgém (Bubulcus ibis) expanziója és költése Fejér megyében
(2014-2018)
Kovács Norbert
A pásztorgém mint indo-afrikai faunaelem, egyre gyakoribb előfordulású és egyre nagyobb
egyedszámban jelen lévő madárfaj országszerte. Erőteljes expanziója már jó ideje tart a
Kárpát-medencében, 2011-ben regisztrálták első költését a Hortobágyon.
A megyében 2015- ben még csak feltételeztük költését, de a következő évben bizonyossá is vált, hogy Soponya község közigazgatási területéhez tartozó, 6-os számú extenzíven üzemeltetett halastavon lévő szigeten, több más gémfaj (bakcsó, üstökösgém, kis kócsag, szürke gém, kanalasgém, illetve kis kárókatona) társaságában költött is - (N 47.01884268072119; E 18.48179101482299).
Megfigyeléseim szerint 3 pár biztos költését lehetett dokumentálni, a megfigyelt 6 adult, illetve 9 juvenilis madár jelenléte által, fészkenként 3 kirepült fiókával számolva. Legfontosabb táplálkozóterületüknek a Sárkeresztúr, illetve Aba község közigazgatási területéhez tartozó, a Kajtor-csatorna északi és déli partjai mentén elterülő rétek, legelők, kaszálók bizonyultak, melyek 2,5-4,5 kilométernyi távolságban helyezkednek el a költőhelyektől dél-keleti irányban.
A fő táplálkozóterület nagysága nagyjából 200 hektárnak adódott. Alkalmi táplálkozóterületeknek tekinthetők a Soponyai-víztározó keleti és nyugati oldalán elterülő rétek (2,5-3,5 km). A fiókák kirepülése után, jellemzően a Kajtor-csatorna mentén ÉÉK-i irányban kóborolva sok egyed a Seregélyeshez tartozó elzamajori területen (15 km), illetve Dinnyés határában (18 km) is rendszeresen feltűnt és a vonulás kezdetéig ott is tartózkodott. Egyetlen, Zámoly határában történt tavaszi megfigyelés is előfordult egy adult példány esetében 2016. májusában.
A megyében 2015- ben még csak feltételeztük költését, de a következő évben bizonyossá is vált, hogy Soponya község közigazgatási területéhez tartozó, 6-os számú extenzíven üzemeltetett halastavon lévő szigeten, több más gémfaj (bakcsó, üstökösgém, kis kócsag, szürke gém, kanalasgém, illetve kis kárókatona) társaságában költött is - (N 47.01884268072119; E 18.48179101482299).
Megfigyeléseim szerint 3 pár biztos költését lehetett dokumentálni, a megfigyelt 6 adult, illetve 9 juvenilis madár jelenléte által, fészkenként 3 kirepült fiókával számolva. Legfontosabb táplálkozóterületüknek a Sárkeresztúr, illetve Aba község közigazgatási területéhez tartozó, a Kajtor-csatorna északi és déli partjai mentén elterülő rétek, legelők, kaszálók bizonyultak, melyek 2,5-4,5 kilométernyi távolságban helyezkednek el a költőhelyektől dél-keleti irányban.
A fő táplálkozóterület nagysága nagyjából 200 hektárnak adódott. Alkalmi táplálkozóterületeknek tekinthetők a Soponyai-víztározó keleti és nyugati oldalán elterülő rétek (2,5-3,5 km). A fiókák kirepülése után, jellemzően a Kajtor-csatorna mentén ÉÉK-i irányban kóborolva sok egyed a Seregélyeshez tartozó elzamajori területen (15 km), illetve Dinnyés határában (18 km) is rendszeresen feltűnt és a vonulás kezdetéig ott is tartózkodott. Egyetlen, Zámoly határában történt tavaszi megfigyelés is előfordult egy adult példány esetében 2016. májusában.
A 2014 végétől 2018 közepéig tartó vizsgálati időszakban 43 pásztorgém előfordulás során
144 egyedet észleltem, melyek adatainak elemzését az alábbi diagrammokon mutatom be. A
megyében az első egyedet (adult példány) 2014. november 25.-én észleltem Dinnyés
határában a Lólegelő nevezetű területen, az ezeddigi utolsó kettőt (adultok) pedig 2018. július
16.-án a Sárkeresztúrhoz tartozó Csikó-rét nevű fokozottan védett területen. A magányos
példányok száma és aránya a megfigyelésekből: 15, azaz 10,42%. A legtöbb egyszerre látott
madár 15 egyed (6 adult, 9 juvenilis) – 2016.08.11., illetve 2016.09.18., Sárkeresztúr. A
2017. évtől visszaesés volt tapasztalható az észlelt egyedek számában. Ebben az évben 2
költés biztosan volt, csak úgy, mint 2018-ban. Egyedszám megoszlás: 2014: 2 (1,38%) ; 2015:
14 (9,72%) ; 2016: 85 (59,03%) ; 2017: 21 (14,58%) ; 2018: 22 (15,28%).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése