Természetbarát gazdálkodás - Egy jó példa Seregélyesről

Alapítványunk 2018 őszén hirdette meg vércsevédelmi akcióját, ami sikeresen le is zárult. A Fejér megyében megismert vércsebarát gazdák számának nagyjából kétszerese volt azoké, akik az ország különböző pontjairól kértek tanácsot, segítséget, információkat a sikeres ládakihelyezéshez.

Vércseláda kihelyezés után Seregélyes határában

2020 végén valaki elhelyezett valamelyik közösségi oldal valamelyik pontján valamit, aminek az lett az eredménye, hogy telefonhívások tucatjait kaptam a legkülönfélébb helyekről, sőt egy telefoninterjút is adtam a vörös vércséről és védelméről a bajai rádió (!) számára. (Amennyire tudom, életemben nem jártam még Baján...) A legnagyobb örömöt azonban a fejéri hívások jelentették. Mivel a programunk rég lezárult, senkinek nem tudtunk ládát felajánlani, ez azonban láthatóan nem okozott gondot. A legmesszebb a seregélyesi Sereg-Tej kft. jutott, ők be is szerezték a megfelelő számú ládát, hogy lucernatábláikat hatékonyabban tudják megvédeni.

A madárvédelem egyik kulcskérdése, hogy a beavatkozást szemmel tudjuk -e tartani a későbbiekben. Hét év alapítványozás után már nagyjából tudom, hogy melyek azok a helyek, ahova nem biztos hogy a jövőben sűrűn fogok ellátogatni. Ezért kérdeztem meg Fenyvesi Lászlótól, a Velencei-tóvidék legaktívabb természetvédőjétől, hogy ismeri -e a céget és a területeit. A pozitív válasznak megörültem, így minden készen állt, hogy egy megfelelő útviszonyokat biztosító fagyos napon ketten veselkedjünk neki a ládakihelyezésnek. Egy kellemetlen felsőlégúti megbetegedés sajnos közbeszólt, így 2021. február 16-án Lacinak kellett elvégeznie a munkát Csánk Balázs, a Sereg-Tej kft. munkatársának társaságában.

Fenyvesi László a seregélyesi légtérben

Aki nem járatos a szálastakarmány-termesztés szépségeiben, annak érdemes néhány dolgot megjegyezni. A lucerna, illetve néhány másik, kevésbé jellemző pillangósvirágú növény (pl. baltacim, herefélék, szarvaskerep) évelő (egyetlen növény több évig él), ily módon állókultúrában termesztik, azaz a növény éveken át ugyanazt a táblát foglalja el. Amikor azonban lejár az ideje (a lucerna kiritkul, megjelennek takarmányozási szempontból értéktelen gyomok), feltörik és a gazdálkodó valahol másutt telepít új állományt.

A seregélyesi cégnél sincs ez másként: előbb-utóbb "átkerül" a lucerna a gazdaság egy másik pontjára. Most még nem tudjuk, hogy hány vércse talál otthonra a most kihelyezett ládákban. Ha a foglalás alacsony, esetleg le lehet venni az üres ládákat és átvinni őket az új lucernatáblákhoz. Ha a ládák zömének lesz lakosa, érdemesebb lesz újakat vásárolni a friss lucernák mellé.

A munka vége. (Az összes fotót Csánk Balázs készítette)

Sajnálom, hogy nem tudtam személyesen részt venni a munkában, hálásan köszönöm tehát Fenyvesi Lászlónak és Csánk Balázsnak, hogy helyettesítettek. Külön öröm, hogy a ládakihelyezést követően még a tehenészeti telepen is körülnéztek, hiszen a Sereg-Tej kft. a fecskevédelmet is komolyan gondolja. 

Az ősszel közzétett kislángi jó példa után itt van tehát egy újabb: egy gazdaság, aki nem tarolja le maga körül az élővilágot, de nem is áldozatot hoz a természetért, csak éppen megtalálja a módját a békés, minden fél számára előnyös együttélésnek. Természetvédőként csak annyit kívánok, hogy minél több ilyen gazdaságról adhassak hírt a környékünkön!