Ez volt 2020

Természetvédelem

Az Aszal-völgyben idén késő ősszel végre sikerült egy nagyobb volumenű cserjeirtást elvégezni. Ebben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportja, és néhány lelkes önkéntes vett részt. 

A legalább másfél hektárról kivágott galagonyacserjéket és -fácskákat részben ledepóztuk, hogy a Városgondnokság ledarálja, részben egy közeli lucernaföldünk mellett készítettünk belőle sövényt. Érdekes kísérlet lesz, hogy milyen madarak fészkelnek bele, az első madárfaj, ami még a munka során meglátogatta, egy sárgafejű királyka volt. A munka célja azoknak a növényfajoknak a középtávú védelme, amelyek az amúgy őshonos fásszárúak terjedésével visszaszorulnának (pl. fekete kökörcsin, apró nőszirom, tavaszi hérics, borzas csajkavirág, sárga len, ágas homokliliom, homoki vértő).

Képek forrása: https://www.facebook.com/mme9hcs/

A Rácvölgyben idén két macskaherefoltot is kihagyattam a kaszálásból. A növények tövében augusztusban megtaláltam a sztyeplepke levedlett bábingeit is. Erről a titokzatos, fokozottan védett lepkéről már volt szó ITT; a levedlett bábingek felkutatása egy új, de pofonegyszerű módszer az éjjeli életmódú lepke jelenlétének detektálására.

A Jancsár-völgyben a hatóság felgöngyölítette, hogy a blog olvasói által jelentett cserjeirtást a bányaüzemeltető végezte; a Duna-Ipoly NPI munkatársai megbeszélték vele a határok tiszteletben tartását. Itt táblapótlásra és táblaáthelyezésre egyaránt szükség volt, akárcsak az Aszal-völgyben, ahol Old Shatterhand egyik helyi rajongója a táblát szó szerint szitává lőtte.

A Máriamajori-erdőben a szokásos módon tavasz végén és nyáron az erdőápolás adott munkát, amikor igyekeztem a lehető legtöbb idegenhonos növényt (ezüstfa, ostorfa, aranyvessző) is kivágni.

Aba-Felsőszentivánon a Sóstó mellett hárman (Járosi Adrienn, Flesch Márton, Kovács Gergely) végeztünk fakivágást (ezüstfa) és kaszálás+lehordást. Évről évre nagyobb területet tudunk egy nap alatt megtisztítani, ami reménykeltő. Azt bizonyítja, hogy munkánknak van értelme, jóval kevesebb kellemetlen növény (elsősorban nád) hajt ki a mederben.

Madárvédelem

2020-ban is volt fecskeműfészek-kihelyezés Székesfehérváron, ezúttal a laktanyák sarkánál levő trafóházon. Foglalást nem észleltem.

Az év során fecskék és gólyák érdekében több intézkedést is tettünk, melyekről külön bejegyzések készültek (ITT a fecskés, ITT a gólyás olvasható), illetve egy emlékezetes, és utólag sikeresnek bizonyuló gyöngybagolyvédelmi akciót Csőszön

Helyeztem ki odút szalakóta számára Székesfehérvár-Istvánmajor mellett, elvégeztük a jancsár-völgyi odútelep szokásos ellenőrzését, de volt odúakció a székesfehérvári Csónakázó-tó szigetén is.

Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/a-termeszetvedelmi-teruletek-mellett-a-varos-tobb-pontjan-helyeznek-ki-koltoladakat-es-koltoodukat

Oktatás, szemléletformálás

Tavasszal Power Point előadásokat készítettem, amiket elküldtem a velünk kapcsolatban levő iskoláknak, így segítve a távoktatást.

Az év egy bagolynézéssel kezdődött Pátkán, igen komoly érdeklődés mellett. Sajnos a baglyok egyik téli nappalozóhelyének számító fenyőt nyáron kivágták.

Még év elején volt egy előadás a Sóstón a vizes élőhelyek világnapján. Utána minden elmaradt (pl. fülemülék éjszakája, kosbortúra) egészen augusztusig, akkor megtartottuk a szokásos maroshegyi lepketúrát, illetve új eseményként egy botanikai sétát Csalán.

Szeptemberben a vizekről tartottam tematikus napot az István Király Általános Iskolában a székesfehérvári önkormányzat megbízásából. A 2-5. évfolyamosoknak volt egy-egy rövid vetített előadás, utána a Palotavárosi-tavak mellett sétáltunk és ismerkedtünk az élővilággal.

Az év döntő része ráment egy könyv elkészítésére, amely végül októberben jelent meg. A bemutatót (még a járványügyi korlátozások szigorítása előtt) a sóstói Zöldtanyán tartottuk október 17-én. 

A könyv a sóstói látogatóközpontban megvásárolható.

Az SZJA 1 %-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.

Csókakőtől Daruhegyig - Már megvásárolható a megyei madárnévjegyzék

Az egy hónappal ezelőtti könyvbemutatóhoz igazán szerencsések voltak az állapotok. Összegyűlhetett ötven ember minden különösebb gond nélkül, az akkor hatályos szabályoknak maximálisan megfelelve. Tervünk az volt, hogy a könyv a Tatai Vadlúdsokadalmon mutatkozik be a madarász szakma tagjainak és csak azt (vagyis november 28-át) követően lehet majd megvásárolni. A koronavírus elleni védekezés ezt is felülírta, Tatán azon a napon semmilyen árusítási tevékenység nem lesz, így a könyv bolti forgalmazása is előbb elkezdődhet.

A könyv mostantól megvásárolható 5000 Ft-os áron a Sóstó Látogatóközpontban. Ez Székesfehérváron, a MOL Aréna Sóstó földszintjén található, keddtől szombatig 9 és 17 óra között van nyitva.

A könyv megjelenéséről szóló két cikk ITT és ITT olvasható.

Fotó: Csete Gábor (Forrás: https://www.facebook.com/Sosto.szfvar )

Fecskék és gólyák - Madárvédelmi ügyek február végétől augusztus elejéig II.

 A bejegyzés második részében a fecskékkel összefüggő ügyekről lesz szó.

Gazdákkal a fecskékért és Fecskebarát iskolák táborozása - elnapolva...

A tavaly meghirdetett Gazdákkal a fecskékért akcióra voltak jelentkezések, megszerveztem a programhoz a sajtónyilvánosságot, a nyereményeket és azok kiszállítási módját, Fenyvesi László személyében pedig a felmérő egységet. Egyetlen dolgot nem kalkuláltam bele: a koronavírust. A felmérés lezajlott, van egyfajta végeredmény is, csak éppen az maradt el, amiért az egész elindult; májusban nem tartottam epidemiológiai szempontból üdvösnek, hogy két megye között cikázva esetleg hozzak-vigyek valami fertőzőt. Úgyhogy szeretném kivárni azt az időszakot, amikor a 2020-as jelentkezők, esetleg új személyekkel kibővülve ismét összevetik fecskeállományukat. Az is idei tapasztalat, hogy a három kategória nem egyértelmű, így nagy- és kisgazdaságra szűkül a mezőny.

Ugyancsak tolódik a három határon túli magyar iskola jutalomutazása. Nehéz megsaccolni, hogy mikorra; a gyerekeknek a május-június volna a legkedvezőbb, hiszen már lehetne fürdeni egyet a Velencei-tóban, gyönyörű látványt nyújtana a Sóstó, stb. stb. Idén pontosan ebben az időszakban volt nem csak lehetetlen, de tilos is az utazgatás, táborozás, nem beszélve arról, hogy azt a pályázati forrást is befagyasztották, ahonnan az iskolák utazását támogatnánk. Várjuk a jobb időket, ami így novemberben nem tűnik túlságosan közelinek. 

Fecskehelyzet Várpalotán

Február végén levelet kaptam egy várpalotai fémipari cégtől. A termelésvezető Székesfehérváron él, így hallott rólunk és fecskevédelmi akcióink valamelyikéről. (Érdekes tapasztalat ez is: egy rajzverseny, egy kiállítás, egy sajtónyilvánosságot kapó műfészekkihelyezés milyen hasznos lehet...) A vállalat központjának épületén a molnárfecskék a szokásos módon nem az eresz alá költenek, hanem az ablakzugba, ahol az ablakra piszkítanak. Madárbarát megoldást kerestünk, a cég a helyszíni bejárás, megbeszélés nyomán a pelenka kihelyezését találta a legmegfelelőbbnek, erről áprilisban fényképeket is kaptunk.

Egy másik pelenkaügy

A birding.hu fórumába írt egy hölgy arról, hogy egy társasházban az egyik lakó ormótlan pelenkát, majdnem polcot tett a fecskefészek alá, ami a madarakat zavarta. Próbáltunk tanácsokat adni, ami távolról természetesen elég nehéz. A fecskebarát lakók végül kenyértörésre vitték a dolgot és a konfliktusokat is felvállalva leszedették a fecskéket zavaró deszkát. Így a költésnek már nem volt akadálya, a hölgy levelében így írt: "Csak mellékesen említem, hogy kedves szomszédom nem barátkozott meg a gondolattal, hogy ellenszegültem és bejelentést tett a közös képviselőnél. Egy igen közönséges és hazug levelet írt, többek között a fecske ürülék által okozott fertőzésveszélyre és a madáretetőmből lepotyogó napraforgó héj veszélyéről. Szerencsére értelmes, egészségesen gondolkodó emberek vesznek körül jórészt – megvédtek - így ez az ember csak ellenfeleket szerzett. Ahogy én is őbenne mindörökké. Nekem köteleznem kellett magam, hogy szeptemberben - miután - elrepülnek a madarak - visszaszerelem a pelenkákat a megfelelő méretben és távolságban. (...) Nem gond, szívesen elbírom ezt a rosszindulatot bármilyen állat boldogságáért."

Fecskebarát Fehérvár - 2020-as akció

Eredetileg jó néhány újabb középületre akartunk kitenni műfészkeket, a 2019-es akcióhoz hasonlóan. Már megvoltak a kiszemeltek, amikor beköszöntött 2020 március idusa, és minden, de minden forrás átcsoportosításra került. Szerencsére kiderült, hogy Staudinger István természetvédelmi őrnél van elfekvőben 30 műfészek. Ez egy épületre éppen elegendő. A természetvédelem iránt rendkívül elkötelezett Városgondnokság pedig vállalta a kosarasautós felhelyezést.

Foglalás nem történt, véleményem szerint a jövőben a hangsúlyt el kellene tolni a mesterséges sárgyűjtők irányába, ez azonban még alapos tervezést igényel.

Természetbarát gazdálkodás - Egy jó példa Kislángról...

2019. március 30-án találkoztunk egy kislángi gazdálkodóval, aki a "Gazdákkal a vércsékért" programba jelentkezett, Egy fákkal, bokrokkal benőtt kis határhalomra helyeztük ki a ládát; erről EBBEN a bejegyzésben emlékeztünk meg ("nyolcadik mászás" néven). Még abban az évben kaptam  tőle egy telefonhívást, hogy a vércsék szépen elfoglalták a ládát, együtt örültünk hát a sikernek.

2020 tavaszán a gyerekekkel (a vírus miatt bezárt óvoda helyett) csavaroghattam egyet Soponya környékén. Hirtelen jött az ötlet, hogy ugorjunk át Kislángra a "vércséinkhez". A madarak most is ott voltak a ládánál, az utódok védelmében nem mentem közel, hanem csak "lakóparkjukról" készítettem tájképeket. Íme, talán a legszebb:

Ma délelőtt csörgött a telefon, a kijelzőn ez jelent meg: "Vércse Kisláng". A gazda arról kérdezett, hogy a nemrég megjelent Csókakőtől Daruhegyig - Fejér megye madárvilága című könyvet hol tudja majd beszerezni. Megörültem, hogy madarak iránti érdeklődése nem csupán a vércsékre és a velük járó gazdasági előnyökre szorítkozik, pedig az igazi meglepetés ezután következett. Elmesélte, hogy a napokban gyanúja szerint parlagi sast figyelt meg. Leírása (hatalmas drapp színű ragadozó madár) csakugyan illik a fiatal parlagi sasra. Látott egy olyan varjút is, aminek világosak voltak az evezőtollai (nem én fordítom a mondandót, csakugyan így fogalmazott).

Hadd idézzek egy tavalyi cikkünkből, ami a saját szántónkon vetés közben megfigyelt havasi liléről szólt: "Ha a „végtelen” Fejér megyei szántóföldeken tevékenykedő, naponta 50-60 hektárt is beművelő néhány száz traktoros és gépkezelő stabil madárismerettel rendelkezne, vajon mi minden derülhetne ki nem csupán a havasi lile, hanem akár félszáz más madárfaj mezőföldi jelenlétéről, vonulásáról, gyakoriságáról...?" Íme, egy személyt máris tudunk, aki figyeli a madárvilágot a traktor üléséből... 

Az utóbbi húsz évben a sokmilliós támogatások, a sok tízmilliós traktorok, a GPS-vezérelte, elgépiesedett rendszerek jócskán éket vertek a gazdaember és a Természet közé. Ökológiai gazdálkodóként magától értetődő, hogy igyekszünk szembemenni ezzel a káros folyamattal, de óriási öröm, hogy  hagyományos gazdálkodókat is ismerünk, aki hozzánk hasonlóan gondolkodik. Alapítványunknak ezután is fontos célja lesz, hogy a mezőgazdaság szereplőinek gondolkodását formáljuk, számukra a természetvédelmet testközelbe hozzuk.

Csókakőtől Daruhegyig - Megjelent az alapítvány új könyve!

Másfél évnyi munka után megjelent az alapítvány kiadásában, Schmidt Egon Kossuth-díjas ornitológus előszavával a Csókakőtől Daruhegyig - Fejér megye madárvilága című könyv. A 273 oldalas, több mint 150 fényképpel, rajzzal illusztrált kötet bemutatja Fejér megye madártani történelmét, a jellemző élőhelyeket, illetve a megye mai területén a történelmi korban bizonyítottan előforduló 331 madárfajt. 

A könyv kezdő madárbarátok számára is érthető nyelvezetű, ugyanakkor több mint 600 tételes irodalomjegyzékének köszönhetően a szakemberek (természetvédők, ornitológusok, terepmadarászok) is haszonnal forgathatják.

A könyv bemutatója 2020. október 17-én délelőtt fél 10-kor volt Székesfehérváron. Köszönet a szervezésben nyújtott segítségért a Városgondnokságnak!

A kötet könyvesbolti forgalomba nem kerül, megvásárlására a könyvbemutatón kívül egyelőre a Tatai Vadlúd sokadalmon (Tata, 2020. november 28.) lesz lehetőség. Ezt követően a honlapon közzétesszük majd a kötet teljes árát és a beszerzési lehetőségeket. 

Fecskék és gólyák - Madárvédelmi ügyek februártól végétől augusztus elejéig I.

A honlap olvasói biztosan észrevették, hogy 2020-ban nem volt mit olvasni. Nagyon valószínű, hogy a koronavírusos karanténidőszak sokaknál váltott ki grafomániát, honlapszerkesztési kedvet és hasonlókat, ám mindez nálam éppen fordítva történt. Így most két adagban mutatom be, hogy mi minden történt az elmúlt fél évben, különösen a gólyák és fecskék érdekében.

Gólyafélék

Pátkai fészekrakás

Pátka gólyapárja néhány éve egy számomra korábban nem ismert viselkedést mutatott be. Amikor a szülők már nem fértek el a fészekben a termetes fiókáktól, a szomszédos oszlopokon kis fészekkezdeményeket építettek maguknak. 2019-ben a megszokott fészek leromlott, így a madarak a dróton levő "játékfészket" pofozták ki és abban költöttek. 2020. február 28-án nagy erők vonultak fel, hogy a pátkai gólyák továbbra is biztonságos körülmények között fészkelhessenek.

Az e-on munkatársai semmit nem bíztak a véletlenre...

Első lépésként megtörtént a drótra épült fészek leszedése, mégpedig egy darabban:

Ezután helyére került a fészektartó, arra pedig visszahelyezték a gólyafészket is:

Nagyon érdekes volt figyelni, hogy a főutcán útszűkületet képző munka mennyi embert érdekel, az itt lakó néni (sajnos a nevét nem tudom, csak annyit, hogy Végh Feri és Végh Luca, gyermekeim óvodás társainak nagymamája) forró teát és kávét hozott ki a morcos időben igencsak vacogó áramszolgáltatók és természetvédők számára. Ezúton is hálás köszönet!

A gólyák "természetesen" hazatérésüket követően azért is a régi fészekben költöttek, de az új azért jó kis kuckó volt akkor, ha a szülők szerettek volna kicsit elvonulni. 4 fióka repült ki július második felében.

Gólyák Csalán

Néhány éve felmerült a gondolat, hogy a Császár-víz-völgy csalai szakaszán ki lehetne tenni egy gólyafészket. Én is keresgéltem alkalmas meglevő oszlopokat, ám az áramszolgáltató végül önállóan helyezett ki egy oszlopot, rá egy fészekkel.

Varró Ferenc csalai ismerős azzal a váratlan hírrel hívott fel tavasszal, hogy a fészekben gólya álldogál. Májusban már párt láttam itt, júniusban pedig hatalmas örömmel vettem észre a fiókák fejét. E sorok írásakor a fiatalok még röpképtelenek, de remélhetőleg nyár végéig elhagyják a fészket.

Fekete gólya - egy váratlan kudarc

Staudinger István természetvédelmi őrrel még februárban szemléltünk meg egy terebélyes tölgyfát a Zámolyi-víztározó partján, ahova fekete gólya műfészket akartunk kitenni. Fel is vonultunk egy hatalmas létrával és egy akkus láncfűrésszel. Csakhogy az a kellemetlen dolog történt, hogy a fészek megépítését akadályozó ág a levágása után úgy megült a megmaradt ágakon, hogy meg se tudtuk moccantani. A terv az, hogy ősszel egy alpintechnikában járatos madárvédő folytatja az így félbemaradt akciót.

Hárman háromfelől - Bagolyvédelem Csőszön

2020. február 4-én reggel Lovasberény felé indultam, mert a nap délelőttje és kora délutánja egy igen érdekes feladat számára volt lefoglalva. László Csaba, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársa, a faj egyik országos koordinátora nem ismeretlen a honlap hűséges olvasói számára; több olyan ládát helyeztünk ki, melyek Csaba műhelyében alakultak át bútorlapokból. Nos, Csaba annak idején kifejtette, hogy megyei jelenlétünk azért jó hír, mert lakóhelyéről, a busójárásról ismert környékről bizony nehéz elugrani ide Fejérbe. 2019 kora őszén éppen traktorban ültem, amikor telefonált egy érdekes problémával kapcsolatban. Csősz egy kis zsákfalu a Sárvíz-völgyben, Tác és Soponya között. Református temploma ismert bagolytanya volt, ahol Csaba évente gyűrűzött fiókákat.

Kilátás a bagoly röpnyílásán. Különösen tetszettek a csőszi házak közé ékelődő, gondosan megművelt háztáji földecskék. Eddigi baglyos munkáink során Magyaralmáson láttam ilyen belterületbe ékelődő táplálkozóterületeket. (Fotó: László Cs.)

A galambok azonban kezdték átvenni az uralmat a templomban, ami az edzett református gondnokok ingerküszöbét is átlépte. A baglyok viszont voltak olyan kedvesek, hogy nem a padláson vagy a harangtérben, hanem a süvegtérben tanyáztak, így egy toronytér-elválasztás megoldhatja a gondokat. Elkészíteni nehéz munka, viszont feltehetően hosszútávú hatása van. Csaba segítséget keresett a munkához.

László Csaba a csőszi légtérben. A csillag alakú, templomokra igen jellemző gerendázat nyújt lehetőséget a süvegtér lepadlózására.

A 2019 novemberére kitűzött időpont átcsúszott januárra, a feladatra lelkesen jelentkezett háromfős fejéri csapatunk, de az influenza közbeszólt, az akciót le kellett fújni. Az új időpontban, február 4-én azonban sem Staudinger István, sem Flesch Márton nem ért rá, nekem hirtelen le kellett akasztanom valakit, aki nem tériszonyos, dolgozott már madárvédelmi akcióban, a közelben lakik és ráér. Szerencsére elértem Szalai Gábort, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. munkatársát, aki nem tériszonyos (sőt!), 20 éve madárvédelemmel foglalkozik Csákváron (hogy előtte hány évig foglalkozott madárvédelemmel Tolna megyében, azt nem tudom), a szomszéd faluban lakik (Lovasberény) és öngyilkos lett az autója, tehát ráér.

A Csaba által bemondott méretűre leszabott padlódeszkákat kötéllel küldtük fel. (Fotó: Szalai G.)

Szerszámokkal megpakolva értünk Csőszre, ahol korábban egyikünk sem járt. Azért volt szükség legalább három emberre, mert Csaba, akinek mászó képességét először volt alkalmam megcsodálni, a torony újdonsült "padlását" padlózta, mi Gáborral egy létrát készítettünk, ami majd a bagolyellenőrzésekhez is szükséges lesz.

A felső létrafokokat az alsó létrafokokra állva csavarozom be. Vészmegoldás, hiszen a kész létrát nem lehetett volna felhozni, így a helyszínen kellett összeállítani. (Fotó: Szalai G.)

Utána csirkedróttal lezártuk a toronyablakokat, hogy ami szeretne bejutni, az csak a fönti, baglyok által már amúgy is használt nyíláson mehessen be a süvegtérbe. A drótot a csőszi református egyház vásárolta; egy nagyon jól működő rendszer az, amire manapság, a forráshiány miatt sírdogáló világban kevesen gondolnak. Az anyagot megvásárolják, mi ingyen feltesszük, közben pedig mellékesen kialakítjuk a bagoly számára a megfelelő körülményeket.

A bagolypár eddig is itt közelítette meg búvóhelyét; ezután már csak itt tud bármi bejutni a templomba. (Fotó: László Cs.)

Gábor szakmai tapasztalata rengeteget számított; én a legkisebb fogaskerék és a kétkarú emelő szerepét láttam el, összességében azonban jól kiegészítettük egymást.

Szalai Gábor a hideg szélben, a csirkedrót felszegelése közben. Látható, hogy már a frissen elkészített létrán állva dolgozik.

A munka csúcspontjaként láthattam egy villanásra a baglyot is, amint kiröppen a szokott nyílásán. A deszkák szépen a helyükre kerültek, míg végül csak egy, csapóajtóval fedett nyílás maradt. Elkészült a bagolytanya padlója.

Három és fél órával a második kép után, a munka véghajrájában.

A munkanap vége kissé lázasra sikeredett, ugyanis időre be kellett érnem egy fehérvári hivatalba (sikerült!), úgyhogy Csaba egyedül járta be a templomot, bennrekedt galambokat fogdosva, illetve azt ellenőrizve, hogy a baglyok nem maradtak -e mégis bent. Ő is, illetve néhány nappal később a gondnok is mindent rendben talált. A mi részünkről így zárult ez a három természetvédő civil szervezet együttműködésével fémjelzett akció, a többi most már a gyöngybaglyokon múlik.

2019 - Beszámoló

Természetvédelem

Az általunk őrzött székesfehérvári helyi természetvédelmi területeken volt táblalopás mindhárom részterületen, ezek pótlása folyamatosan zajlott, amíg a táblakészlet engedte. 2019 végén egy máriamajori oszlop árválkodik tábla nélkül, az új készlet rendelése megtörtént. Egy-egy Nagy-völgyi és máriamajori-erdei táblát áttettem új helyre, ugyanis a védetté nyilvánítás óta eltelt öt év során áthelyeződtek utak, így a tábla a régi helyén nem töltené már be funkcióját. Szokásos nyári feladat a táblák előtti tisztogatás, sarlózgatás. Véleményem szerint a táblák minél hamarabbi pótlása, illetve a táblakörnyék rendezettsége jól jelzi a természetvédelem esetleges ellendrukkereinek, hogy a területen "valaki" rajta tartja a szemét. Sajnos volt illegális hulladéklerakás az Aszal-völgyben, elhárítása tavasszal megtörtént. A Jancsár-völgyben héja élvefogó csapdákat találtam élő galambbal felcsalizva a fácántelep mellett. Értesítettem a természetvédelmi őrt, aki intézkedett.

Márciusban Lendvai Gáborral cserjeirtást végeztünk az Aszal-völgyben, illetve a gyurgyalagfalon is nyestünk. A cserjeirtást sajnos nem két embernek kellene végeznie, a probléma ennél nagyobb horderejű és már nem sokáig halogatható. Május-júniusban a máriamajori erdőtelepítésben az ápolással egy menetben végeztem idegenhonos fásszárúak gyérítését. A védett fajok közül dokumentáltam a farkasalmalepkét (Aszal-völgy):

Több alkalommal jártunk a védelemre felterjesztett Gödör utcai szikes réten, elsősorban a sótűrő növények dokumentálása céljából:

Az év folyamán dr. Flesch Márton vezetésével zajlott a tác-fövenypusztai védetté nyilvánítás, év végén egy bíztató találkozó zajlott a táci polgármesterrel; folytatás januárban. Év elején hasonló céllal vettük fel a kapcsolatot az abai polgármesterrel, ugyanis Aba város határa tele van értékes, de nem védett élőhelyfoltokkal. Az igen pozitív hangulatú megbeszélés az őszi polgármesterváltás nyomán torzó maradt, 2020-ban elölről kell kezdenünk a folyamatot.

Madárvédelem:

Az év a vércsés akcióval indult, mely elég sikeresnek bizonyult mind a megszólított helyi gazdák számát, mind a program országos hatását tekintve.

Ezek a vércsék az akciónak köszönhetően kelhettek ki a tojásból Pátkától keletre... 

A kelet-pesti "ikerakció" levezénylője, Németh András volt olyan kedves, és a "licenszért" cserébe 10 db. szalakótaodút juttatott el hozzánk, melyek közül a Sárvíz-völgybe és Pátka határába tettünk ki néhányat. Utóbbinak különös aktualitást adott, hogy előbb a Császár-víz-völgy csalai-istvánmajori szakaszán, majd ezzel egy időben a pátkai Királyberekben lehetett szalakótákat (alighanem kóborló fiatalokat) megfigyelni.

Szalakótavédelem a pátkai Királyberekben.

Év elején egy Duna-Ipoly - MME - VÖLGY-HÍD koprodukció révén műfészek került a Dömötör-völgy (Csákvár) egyik termetes tölgyfájára. A célszemély a parlagi sas lett volna, egyelőre egerészölyv foglalta el. (Hasonló folyamat Fövenypusztán is zajlott, de ebben nem tudtunk részt venni.)

Székesfehérvár önkormányzatával karöltve elindult a fecskebarát Fehérvár program: áprilisban 80 molnárfecske-műfészket helyeztünk ki városi középületekre és az akció 2020-ban sem áll le. Foglalást nem észleltünk, a dolog jelentősége egyelőre talán a szemléletformáló hatásában van.

Idén is elvégeztük a szokásos felsőszentiváni sóstói kaszálgatást...

A 2018-as soponyai szigetépítésünk hasznosságát a gulipán költési kísérlete igazolta, ezért ügyes segítőimmel (Staudinger István, Kovács Erzsébet) egy kicsi (és egy pici) szigetet készítettünk a Fényes-tavon is.

Októberben az MME felhívására részt vettünk a Sárkány-tavon (Sárkeresztúr) a lekaszált nád kihordásában.

Munka után édes a séta a porhanyós sárkány-tavi tómederben. (Fotó: Kovács Ágoston)

Szokásos módon részt vettünk az országos bagoly- és ragadozószámlálásban. Volt egy próbálkozás a téli ragadozófészek-keresésre is, de a belombosodás után nagyon nehezen sikerült a fészkeket ismét megtalálni. (Ez a munka kézi GPS nélkül nagyon kevéssé hatékony...)

Oktatás, szemléletformálás:
Első helyre kívánkozik az időben utolsó esemény, azaz alapítványunk első saját kiadású könyvének megjelenése és a könyvbemutató sikeres lebonyolítása.

A könyvbemutató részeként Kovács Norbert terepmadarász tartott vetített előadást Pátka madarairól.

Több előadásunk is volt, pl. a Székesfehérvár Városgondnoksága által szervezett vizes élőhelyek világnapja és a fecskebúcsúztató, rendhagyó biológiaóra Pátkán, stb. Immár hagyomány volt az augusztusi Boglárka-túra, második alkalommal volt Pátkán fülemülék éjszakája,  illetve természetjáró túra a helyi óvodával és a vízi sportnapon.

A teliholdra időzített túra fénypontja a kelő égitest teleszkópos megfigyelése volt.

Szeptember elején zárult az Egy tanév a fecskékért akció; a kihívást teljesítő intézmények gazdag ajándékcsomagot kaptak, a külhoni 3 iskolát pedig 2020-ban szeretnénk vendégül látni. Ebben alighanem segítségünkre lesz Székesfehérvár speciális kerete, de erről majd 2020-ban úgyis beszámolunk.

Az SZJA 1%-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.

Szűzvártól a Tikmony-völgyig - Pátka természeti kincsei

2018-ban jelent meg az alapítvány első kiadványa, a Fövenypusztát bemutató füzet. Másfél évvel később az első könyvünk is kijött a nyomdából!

2017 őszén jelent meg hivatalosan a Vértes-Gerecse LEADER akciócsoport pályázati csomagja (alapítványunk székhelye, Pátka ebbe a csoportba tartozik). Feltett szándékunk volt a tanösvény kialakítására pályázni, ám a kiírás sajnos nem volt összhangban terveinkkel. Helyette azonban ott volt az ismeretterjesztő kiadvány támogatása. Az ötlet ekkor fogant meg: írni kellene egy könyvet , amelyből a pátkaiak, a Pátkát már futólag ismerők és az idegenek egyaránt hasznos ismereteket szerezhetnek a falu természeti értékeiről.

A könyv bemutatja a Pátka környéki igen változatos földrajzi viszonyokat, a tájhasználat múltbeli és jelenlegi sajátosságait, a madárgyűrűzési adatok érdekességeit. A fő részben először 15 túrajavaslat olvasható, köztük vannak madarászatok, növénytani kirándulások, lepkészet, illetve általános jellegű természetjárás. Utána konkrét útvonaltervek következnek: kerékpáros utak Pátka és az öt szomszédos település között, majd Pátkáról kiinduló túraötletek távolabbi helyekre. Az utolsó fejezet egy pátkai kirándulás gyakorlati megvalósításában segít (étkezés, időjárási körülmények, éjjeli túrázás, természetfotós tippek, óravázlatok, stb.).

A könyvet közel 200 színes kép illusztrálja, a fényképek mellett térképvázlatok segítik a tájékozódást. A képanyag tíz fotós munkája. A szöveg között QR-kóddal megnyitható madárhangok is helyet kaptak, részben hangulati aláfestésként, részben a határozást elősegítendő.

A kötet bolti forgalomba nem kerül. A pátkai önkormányzatnál ingyen kapható, továbbá az alapítványunknál megrendelhető. Ebben az esetben postán tudjuk küldeni (utánvétes postaköltség ellenében).
A könyvbemutató november 29-én volt a pátkai Művelődési Házban. Az eseményen Kovács Norbert terepmadarász, a könyv egyik fotósa tartott vetített előadást Pátka madárvilágáról. Legalább 60 fő vett részt a bemutatón, melyről a megyei újság és hírportál is beszámolt (ITT és ITT olvasható). Köszönet a szervezésért Helt Margit könyvtárosnak!

Gazdákkal a fecskékért Fejér és Veszprém megyében

A Fejér megyei „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány felhívást intéz minden olyan, Fejér vagy Veszprém megyében tevékenykedő mezőgazdasági szereplőhöz, akinek telephelyén, gazdaságában, üzemében füsti- vagy molnárfecskék fészkelnek. Három kategóriában a legtöbb fecskének otthont adó „házi-gazda” nyereményt kap, ám ebben a versengésben mindenki győztes, akinél a szerencse madarai fészket építenek.

A hazai fecskeállomány megfogyatkozása néhány éve már (sajnos vagy szerencsére) közügy lett, idén tavasszal is tucatjával olvashattunk a róluk szóló cikkeket. Ez a trend különösen igaz az ország nyugati, iparosodottabb felére, így a Közép-Dunántúlra is. Vannak olyan országrészek, ahol a háztáji jószágtartás még ma sem számít különlegességnek, nem ment ki a divatból a házi tej, a disznóvágás, a nyüzsgő baromfiudvar. Egyáltalán nem véletlen, hogy ezekben a megyékben a fecskeállomány sincsen akkora bajban, mint nyugaton, ahol a vidéki nyugalomra vágyó egykori városlakók akár perre is mennek, ha az utcában kakas kukorékol vagy trágyaszag érezhető. Ha pedig a változás szele elfújja az istállókat, ólakat, melléképületeket, de még a valamikori sárgyűjtő pocsolyát is leaszfaltozták, akkor ott a füsti fecskének sem lesz maradása.

Rovarászó füsti fecskék egy birkalegelő fölött (Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar)

Ezt a logikai lépést sokan megtették. Ám az már újdonság, hogy ezek a fecskék nem váltak hontalanná, nem költöztek messzire. Fenyvesi László Fejér megyei természetvédő felfedezése, hogy az általa kutatott két közép-dunántúli megyében gyakorlatilag megtalálta a falvakból és kisvárosokból „hiányzó” fecskeállomány elég jelentős részét tehenészetekben, sertéstelepeken és lovardákban. Vagyis ott, ahol a tulajdonosok, dolgozók, esetleg (lovarda esetében) a látogatók tudnak a madarakról, ám a madárvédők, természetbarátok előtt ez rejtve marad.

Nagyon megnyugtató, hogy a fecskék szállásadói az állatgondozótól és fejőnőtől a telepvezetőn át a cégtulajdonosig mennyire szívükön viselik madaraink sorsát. Ez reményt ad arra, hogy ebben a fecskék számára korántsem pozitív irányba változó világban az állattartó telepek és gazdaságok biztosítani fogják a nyugodt költőhelyet, amit a madarak szorgos, egy költési időben csak kilogrammokban mérhető mértékű rovarfogyasztással hálálnak meg.

Ez az ellető kb. 25 pár füsti fecske biztonságos otthona(Pusztaszabolcs, Fejér)

Alapítványunknak nem csak a címerében látható a két villásfarkú madárfaj. Az utóbbi években több helyi vagy országos kezdeményezésünk volt a fecskékkel kapcsolatosan (felmérések, rajzpályázat, képzőművészeti kiállítás). A 2017-ös rajzpályázat társkiírója az a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. volt, amelynek tejelő tehenészetében akkoriban Fejér megye legerősebb füstifecske-állománya költött. Ezt a meghitt, évszázados kapcsolatot a pályázat témája is kihangsúlyozta; az egyik téma ugyanis a fecskék és a gazdálkodás közötti összefüggés volt. A gyerekek gyönyörű rajzokon ábrázolták a főleg tehenek, kisebb részben lovak vagy sertések körül röpködő rovarokra vadászó fecskéket.

Szerbiában idén már harmadik alkalommal írtak ki pályázatot az ottani madárvédők. Azt a gazdát keresik, akinél a legtöbb fecske fészkel; őneki egy tonna kukorica üti a markát. Az ötletet igen jónak találtuk, ezért elhatároztuk, hogy a Közép-Dunántúlon megpróbáljuk kis módosításokkal megvalósítani. Várjuk mindazok jelentkezését, akik Fejér és Veszprém megye valamelyikében gazdálkodnak és telephelyükön, istállójukban, gazdasági épületeiken fecskék fészkelnek.

Egyértelmű, hogy abszolút mértékben a legtöbb fecske valamelyik tejelő tehenészetben fészkel, de mi nem szeretnénk, ha a kis gazdaságoknak nem lenne esélyük. A jelentkezéseket ezért három kategóriában várjuk. Minden kategóriában ajándék jár a legtöbb fecskének otthont adó gazdálkodónak, de napjainkban már egy fecske is nyarat csinál, ezért azok is nyugodtan jelentkezzenek, akiknél csak egy-két párban fészkelnek ezek a kedves madarak. 2020 során költési időben egy egyeztetett időpontban mindenhova ellátogatunk, felmérjük az állományt, így derül ki a jelentkezők közötti sorrend. A kategóriák a következők:

1. Kis vegyes gazdaságok

Egyéni vállalkozók, családi gazdaságok (max. 5 fő), őstermelők, akik a növénytermesztés mellett állattartással is foglalkoznak. Elsősorban itt lehet jelentősége a füsti fecske klasszikus költőhelyeinek, azaz a régi istállóknak, ólaknak, fészereknek, csűröknek. De mivel a telephely gyakran a gazda saját udvara, a lakóházon élő molnárfecskék is „beleszámítanak”.

A nyeremény 1 bigbag (kb. 1 t) vetésre is alkalmas, letisztított Bánkúti 1201 BIO búza. Ez a klasszikus magyar nemesítésű fajta vegyszerek nélkül is eredményesen termeszthető, magas állománya kiváló gyomelnyomó.

Ahol a különféle állati kártevők elleni védekezés összekapcsolódik: mezei pockokat gyérítő ragadozóknak került ki a T-fa, de most füsti fecske ült rá. (Tác-Fövenypuszta, Fejér)

2. Nagyobb vegyes gazdaságok

Nagyobb méretű gazdaságok (kft, zrt), */illetve  5-nél több munkavállalót foglalkoztató családi vállalkozások. Fontos, hogy egymásra épülő növénytermesztés és állattenyésztés legyen. Régiónkban elsősorban a tejelő tehenészetekre és sertéstelepekre jellemző, hogy a cég maga termeli meg a takarmány zömét.

A nyeremény kb. 5 hektárra elegendő fajgazdag zöldtrágyakeverék vetőmag. A pillangósokat is tartalmazó, eltérő gyökerezési mélységű mix egyszerre szolgálja a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás és a talajszerkezet-javítás céljait, miközben átmeneti otthont biztosít rengeteg, a gazdálkodás számára hasznos rovar és madár számára.

3. Állattartó telepek

Olyan vállalkozások, ahol szántóföldi növénytermesztés alárendelt szerepű, vagy egyáltalán nincsen. (Gyepgazdálkodás természetesen lehet.) Ilyen létesítmények lehetnek a lovardák, sertéshizlaldák, juhászatok, húsmarhatenyészetek, halastavak.

A nyeremény 1 bigbag (kb. 800 kg) BIO őszi árpa.

Terveink szerint a program végén a győzteseken kívül az ehhez hozzájáruló résztvevőket is bemutatjuk a közönségnek a sajtóban. És természetesen elkészítjük és közreadjuk a két megye azon fecskelistáját, melyet a pályázat segítségével állítunk össze. A nyereményül szolgáló gabona saját ökológiai gazdaságunkból származik, míg a zöldtrágya vetőmagot, illetve a jutalom győztesekhez való eljuttatását a Vargáné Tünde és társa kft vállalja.

Jelentkezés és további információ:

„VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány

8092 Pátka hrsz 2606/3.

30-598-6002; fecskebarat2@gmail.com

Egy tanév a fecskékért

Tavaly ősszel hirdettük meg eddigi legösszetettebb pályázatunkat. Felhívásunkra 25 intézmény jelentkezett határainkon innen és túl. A rajzverseny, a rajzkiállítás és a megnyitón elhangzó kiselőadás lebonyolításáról nagyjából tucatnyi iskola adott hírt.

Az egész program célja a negyedik elem, azaz a fecskefelmérés volt. Ez, amint az várható volt, jócskán megszórta a mezőnyt. Végül hét csapat teljesítette a négy pillért, nekik járt a könyvcsomagból és kirándulási meghívásból álló garantált ajándék. Külön öröm, hogy közülük 3 határon túli (1 Partium, 2 Délvidék). Íme a győztesek:

Nagyhegyesi Ifjúsági Klub

Nádasdy Ferenc Általános Iskola (Nádasdladány)

Tabajdi Károly Általános Iskola (Zerind, Románia)

Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József tagiskola (Fehérvárcsurgó)

Petőfi Sándor Általános Iskola (Zenta, Szerbia)

Dózsa György Általános Iskola (Gunaras, Szerbia)

Általános Iskola (Vép)

Terveink szerint az erre fogékony csapatokat 2020 során vendégül látjuk Székesfehérváron, bemutatjuk nekik a környék legszebb élőhelyeit. Ennek megszervezésére már felvettük a kapcsolatot a várossal, hiszen, különösen a külhoni magyar iskolák számára, egy ideút komoly anyagi áldozatot jelent.
 A sárospataki Református Általános Iskola tanulója Füssi-Nagy Regő ifjú természetfotós. Az ő fecskés képe díszíti ezt a bejegyzést.
Egyelőre ezzel az akcióval lezártuk a gyerekek és fecskék programok sorát. Mindenkinek köszönjük a részvételt.

Boglárka-nap

A harmadik évben a tavalyi esőnapi kalandok folytán a negyedik fehérvári lepketúra zajlott 2019. augusztus 1-én a szokott helyszínen, a Borszéki és Szalontai utcák melletti réteken. Legalább kéttucatnyi résztvevő, az ideálisnál talán élénkebb szél, de emiatt kellemes hőmérséklet és sok érdeklődő kérdés: dióhéjban így lehetne összefoglalni a délelőttöt.

Kedves meglepetésként végre egy Boglárkát is köszönthettünk, legfiatalabb két túrázónk egyike, a nagypapával érkező egyik kislány ünnepelte a névnapját természetjárással. A szokásosan vegyes korú csapat igazán mindenre kíváncsi volt, a lepkék életmódján, határozásán, védelmén túl a vakondtúrásokból előkerülő, a terület vizes múltjáról árulkodó csigamaradványokra, a Város Tüdeje programra, a vadvirágokra.

A Borszéki úti rétek legmagasabb pontja kaszált löszgyep. Itt is van jócskán látnivaló.

A Borszéki úton a kaszálás után még csak most sarjadnak a vérfüvek, 1-2 hét múlva itt hatalmas lesz a nyüzsgés. A Szalontai utcán a vérfű szépen virágzott, és a kaszálótarló csodálatos virágmezővel várt bennünket. Staudinger István a lepkehálóval egy sor egyéb lepkét is fogott, még a legközönségesebb fajok is nagy élményt nyújtottak, hiszen a laikusoknak ritkán van alkalmuk közelről megfigyelni ezeket a mozgékony élőlényeket.

A Szalontai utcai rét vasút melletti része a sötét hangyaboglárka egyik legbiztosabb lelőhelye

Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi referense azt a remek hírt is közölte, hogy a rétek talán már jövőre védelem alá kerülhetnek. Ki tudja, 2020 augusztusában talán már a kócsagos tábla mellett sétálunk be lepkéket nézni...? A három szóban forgó maroshegyi terület védetté nyilvánítási javaslata ITT olvasható.

Sötét hangyaboglárka Staudinger István mutatóujján sütkérezik

A Fehérvári Médiacentrum videója ITT tekinthető meg.