A megyében a Mezőföld délebbi fele (Cece), a Sárvíz-völgy (Aba, Sárkeresztúr), Dinnyés környéke, Sárrét és a Zámolyi-medence azok a helyek, ahol az utóbbi öt évben a szalakóta tartósan mozgott vagy bizonyítottan megkísérelte a fészkelést.
Működési körzetünk az ekkor írt sorok óta kibővült a Sárvíz-völgy északi részével, ráadásul a vércsés akció miatt is több helyen jártam a megyében, ahol eddig kevésbé. Az alábbiakban a kiszemelt, alkalmasnak tűnő helyszíneket és a már kész munkákat mutatom be.
Váli-völgy
2018 nyarán a felcsúti, idén tavasszal a váli szakaszon találtam olyan erősen lelegeltetett, öreg fákkal szegélyezett völgyoldalt, ahol tiszántúli tapasztalataim alapján el tudnék képzelni szalakótát. A váli helyszínt olyannyira komolyan gondoltam, hogy a gyúrói-ráckeresztúri napon (lásd ITT) nálam volt az odú, hogy ha a közeli birkahodály gazdája engedi, gyorsan feltegyem egy akácra. Csakhogy a hodálynál embert nem találtam (szamár, kecske, birka, kutya volt), így pedig nem szerencsés dolog bármit tenni. Az odú nem veszett kárba, lásd alább, a váli helyszín pedig nincs elfelejtve...
2018 tavaszán a vértesacsai Madarak és fák napja rendezvényre egy kis kerülővel mentem és teljes hosszában végigjártam ezt a két nagyobb foltból álló, középen homokóraszerűen elszűkülő juhlegelőt. A legjobb benyomásokkal távoztam, így kapóra jött, hogy Válból hazafele épp a legelőtől északra vezetett el utam. Gyorsan bedöcögtem hát a dűlőn és feltettem az odút. Engedély volt, hiszen a legelő túlsó végén már évekkel ezelőtt tettem ki kuvik és búbos banka számára költőalkalmatosságot.
Sárvíz-völgy (Szabadbattyán, Tác, Soponya)
Flesch Mártonnal már többször beszélgettünk arról, hogy az általa kiválóan ismert Észak-Sárvíz-völgyben hol vannak azok a helyek, amelyek teljesítik az alábbi kritériumokat: Legelő jószág járta gyepterületen van néhány magasabb fa, a hely pedig kevéssé zavart.
Ennek szellemében 2019. április 9-én nekivágtunk egy délutáni körútnak. Korábban hallott tipp, hogy az odú legyen nagyon feltűnő, így az átvonuló szalakótáknak is szemet szúr. Ezt igyekeztünk betartani.
A rögzítés dróttal történt, a fa károsítása nélkül. Marci szerzett engedélyt az egyik tulajdonostól, a másik helyen a Duna-Ipoly NPI vagyonkezelésében van a gyep, és a bérlővel beszéltük meg a dolgot, a hozzáállás igen pozitív volt.
Szabadbattyán:
További gondolatok
Alapítványunk öt éve során már több helyen tettünk ki szalakótának is alkalmas odvakat. Ezekről beszámoltunk, most csak a rend kedvéért szedtem össze a helyszíneket.
Az odvakról
Nem mehetünk el szó nélkül a masszív, alapos festéssel tartóssá tett odvak mellett, ezeket ugyanis nem mi vásároltuk, de nem is mi készítettük. Az egyik vércsés bejegyzésben említettem az akció kelet-pesti ikertestvérét. Nos, az ottani kollégáknál bejelentkezett egy cég, amely ablakokat gyárt, de szívesen segít a madarakon, ezért elkészített több tucat vércse- és szalakótaodút. Utóbbiakból kaptunk mi tíz darabot, még ingyen el is hozta a cég a székesfehérvári telephelyére. Köszönet Németh Andrásnak, hogy fontosnak érezte: ne csak szóban mondjon köszönetet az alapötletért, de kézzelfogható "licenszdíjról" is gondoskodott, továbbá az Aranyablak kft-nek az elkészítést és kiszállítást.
Működési körzetünk az ekkor írt sorok óta kibővült a Sárvíz-völgy északi részével, ráadásul a vércsés akció miatt is több helyen jártam a megyében, ahol eddig kevésbé. Az alábbiakban a kiszemelt, alkalmasnak tűnő helyszíneket és a már kész munkákat mutatom be.
Váli-völgy
2018 nyarán a felcsúti, idén tavasszal a váli szakaszon találtam olyan erősen lelegeltetett, öreg fákkal szegélyezett völgyoldalt, ahol tiszántúli tapasztalataim alapján el tudnék képzelni szalakótát. A váli helyszínt olyannyira komolyan gondoltam, hogy a gyúrói-ráckeresztúri napon (lásd ITT) nálam volt az odú, hogy ha a közeli birkahodály gazdája engedi, gyorsan feltegyem egy akácra. Csakhogy a hodálynál embert nem találtam (szamár, kecske, birka, kutya volt), így pedig nem szerencsés dolog bármit tenni. Az odú nem veszett kárba, lásd alább, a váli helyszín pedig nincs elfelejtve...
- Terület jellege: löszvölgy
- Legelő jószág: juh, kecske
- Védelem: nincs
2018 tavaszán a vértesacsai Madarak és fák napja rendezvényre egy kis kerülővel mentem és teljes hosszában végigjártam ezt a két nagyobb foltból álló, középen homokóraszerűen elszűkülő juhlegelőt. A legjobb benyomásokkal távoztam, így kapóra jött, hogy Válból hazafele épp a legelőtől északra vezetett el utam. Gyorsan bedöcögtem hát a dűlőn és feltettem az odút. Engedély volt, hiszen a legelő túlsó végén már évekkel ezelőtt tettem ki kuvik és búbos banka számára költőalkalmatosságot.
- Terület jellege: homokos talajú legelő
- Legelő jószág: juh
- Védelem: nincs
Sárvíz-völgy (Szabadbattyán, Tác, Soponya)
Flesch Mártonnal már többször beszélgettünk arról, hogy az általa kiválóan ismert Észak-Sárvíz-völgyben hol vannak azok a helyek, amelyek teljesítik az alábbi kritériumokat: Legelő jószág járta gyepterületen van néhány magasabb fa, a hely pedig kevéssé zavart.
Ennek szellemében 2019. április 9-én nekivágtunk egy délutáni körútnak. Korábban hallott tipp, hogy az odú legyen nagyon feltűnő, így az átvonuló szalakótáknak is szemet szúr. Ezt igyekeztünk betartani.
A rögzítés dróttal történt, a fa károsítása nélkül. Marci szerzett engedélyt az egyik tulajdonostól, a másik helyen a Duna-Ipoly NPI vagyonkezelésében van a gyep, és a bérlővel beszéltük meg a dolgot, a hozzáállás igen pozitív volt.
Szabadbattyán:
Alföldi tapasztalat: a szalakótaodú legyen feltűnő helyen, nem túl magasan.
- Terület jellege: a Sárvíz hajdani medre menti mocsár széle
- Legelő jószág: szarvasmarha
- Védelem: nincs
A csúcsszáradt akácok vártapontnak is tökéletesek.
- Terület jellege: homokos talajú legelőn sínylődő akácliget
- Legelő jószág: juh
- Védelem: nincs
Soponya:
Fent: az egyik odú a faj hagyományos kiskunsági otthonán, szürke nyáron. Lent: Flesch Márton szerelés közben.
- Terület jellege: Sárvíz menti nagy kiterjedésű gyep
- Legelő jószág: juh
- Védelem: Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet
Alapítványunk öt éve során már több helyen tettünk ki szalakótának is alkalmas odvakat. Ezekről beszámoltunk, most csak a rend kedvéért szedtem össze a helyszíneket.
- Lovasberény, Kender-tó
- Terület jellege: homokos talajú legelő
- Legelő jószág: juh
- Védelem: nincs
- Lovasberény, Antali-rét (harmadik éve kuvik költ benne)
- Terület jellege: degradált gyep néhány nyárfával
- Legelő jószág: nincs, kaszálják
- Védelem: nincs
- Pátka, Királyberek
- Terület jellege: sovány legelő
- Legelő jószág: szarvasmarha
- Védelem: Natura 2000
- Székesfehérvár, Császár-víz-völgy (5 odú)
- Terület jellege: patak menti rétek
- Legelő jószág: juh
- Védelem: részleges (Natura 2000)
- Székesfehérvár, Aszal-völgy (2 odú)
- Terület jellege: löszvölgy
- Legelő jószág: nincs, kaszálják
- Védelem: Natura 2000 és helyi védelem
Az odvakról
Nem mehetünk el szó nélkül a masszív, alapos festéssel tartóssá tett odvak mellett, ezeket ugyanis nem mi vásároltuk, de nem is mi készítettük. Az egyik vércsés bejegyzésben említettem az akció kelet-pesti ikertestvérét. Nos, az ottani kollégáknál bejelentkezett egy cég, amely ablakokat gyárt, de szívesen segít a madarakon, ezért elkészített több tucat vércse- és szalakótaodút. Utóbbiakból kaptunk mi tíz darabot, még ingyen el is hozta a cég a székesfehérvári telephelyére. Köszönet Németh Andrásnak, hogy fontosnak érezte: ne csak szóban mondjon köszönetet az alapötletért, de kézzelfogható "licenszdíjról" is gondoskodott, továbbá az Aranyablak kft-nek az elkészítést és kiszállítást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése