2022. április 4., hétfő

Mérgek nélkül a pockok ellen - Útmutató gazdálkodóknak

 

Hím vörös vércse

A modern mezőgazdaság óriási vegyszeres nyomást jelent a környezetre. A jelenlegi támogatási rendszer mellett a minél magasabb termésátlagok hajszolása kártékony és felelőtlen dolog. Minden felelősen gondolkodó gazdálkodónak be kellene rendezkednie arra, hogy növényvédelmi problémáinak minél nagyobb hányadát a természet rendszereire bízza. Egy rovarölőkkel nem kezelt táblában rengeteg olyan ragadozó rovar él, melyek hatékonyan vissza tudják szorítani a kártevőket, például katicák, fátyolkák a levéltetveket, fürkészdarazsak a különféle molyok lárváit, stb. Ugyanez a helyzet a mezei pocokkal is. Több tucat madár- és emlősfaj fogyasztja ezt a rágcsálót, mi pedig tudunk nekik segíteni abban, hogy vadászatuk hatékonyabb legyen!

A T-fa

Lucernatábla szegélyébe tartósan leásott, alul gyámokkal megerősített T-fa, rajta vörös vércsével

Csaknem száz éves, rendkívül egyszerű „találmány”. Azon az elven alapul, hogy egyes ragadozómadarak valamilyen magad ponton ülve figyelik az alattuk levő földfelszínt és onnan csapnak le a lyukból előmerészkedő pocokra. Csakhogy egy szántó belsejében ilyen magaslatok nincsenek, kivéve a távvezetékeket, ott azonban a védett madarakat az áramütés fenyegeti.
Egy legalább másfél méteres, földbe levert karó már nagy segítség a szinte csak mezei pocokkal táplálkozó egerészölyv és erdei fülesbagoly számára. Még kényelmesebb, ha a karó tetején van egy keresztrúd. Magassága lehet jóval nagyobb (akár 3-4 méteres) akkor, ha nem kell munkák miatt beszedni és újra kihelyezni.

T-fán üldögélő egerészölyv

Régen a parcellák sarkát szívesen jelölték mezsgyeoszlopokkal. Érdemes feleleveníteni a hagyományt, hiszen ellátják a T-fa feladatát is. Telente egy „ragadozó énekes”, a pockokat szívesen kapdosó nagy őrgébics is örömmel megül ezeken:



A vércseláda

A vörös vércse a sólyomfélék családjának tagja, fészket nem épít, elhagyott varjú- vagy szarkafészekben neveli fiókáit (hasonlóan az erdei fülesbagolyhoz). Ha a tábla mellett fasor vagy erdősáv húzódik, elképzelhető, hogy madarunk már eleve költ benne. Egy-egy lucerna- vagy vetettfűtábla azonban olyan gazdag táplálékforrás, hogy költőláda kihelyezésével a vércse nagy eséllyel a közelbe csábítható.

Nagy a család, sok az éhes száj. Tucatnyi mezei pocok jár naponta az ekkora vércsefiókáknak

A vércsepár 4-5 fiókát nevel fel, miközben ők maguk is táplálkoznak, étrendjük zöme mezei pocokból áll. Ha tehát 8-10 hektáronként egy-egy lakott vércseláda van a gazdaságban, akkor a mezei pockok tömeges felszaporodására sokkal kisebb az esély.
A vércse számára a költőláda annyira vonzó, hogy akár fátlan környezetben is elfoglalja. Ehhez kell egy legalább 3,5 méteres, stabilan leásott oszlop, arra kerül majd a láda. Villanyoszlopra csak abban az esetben tegyünk ládát, ha a keresztvas műanyag (általában zöld színű) papuccsal le van szigetelve! Ellenkező esetben a madarak valószínűleg áramütést fognak szenvedni.

Faoszlopon levő ládában üldögélő, már röpképes vörös vércse fiókák

Élő fára érdemes dróttal rögzíteni a ládát, a szegelés maradjon a faoszlopra vagy a túlságosan vastag törzsű fákra, minimum 3, de inkább 4 méter magasra.
A vércseláda méretei (centiméterben):



Anyaga szabvány deszka (OSB-lap használata nem javasolt). Élettartamát jelentősen növeli a festés, illetve a tető befedése (bitumenzsindely, bádogozás, rácsavarozott műanyag lap, stb.)

A ládába aprószemű, mosott, gömbölyű kavics kerüljön. Ha ez nem áll rendelkezésre, használhatunk faforgácsot, fűrészport, ágdarálékot is. Az a lényeg, hogy a láda fenekén legalább 3-5 cm vastagon álljon ez a réteg.

A láda sose nézzen az uralkodó szélirány felé. Ez hazánkban jellemzően az északkeleti vagy az északnyugati irány. Kedvező a délies kitettség. Ha a láda fára kerül, az elé lógó ágakat gondosan le kell vágni.

A láda karbantartása igen egyszerű. Ha a madarak elfoglalják, pár évente elegendő felmászni költési időn kívül (nyár közepétől tél végéig), hogy felfrissítsük a fenékre szórt anyagot és leellenőrizzük a láda állapotát.

Ennek a ládának ez volt az utolsó szezonja. A fiókák szerencsésen kirepültek belőle, de utána selejtezésre került.

További segítőtársak

A vércseládába alkalmilag más madárfajok is megtelepedhetnek. A mezei pocok szempontjából a legnagyobb jelentősége leggyakoribb baglyunknak, az erdei fülesbagolynak van. Az ő igényei tökéletesen megegyeznek a vörös vércséével, csak éppen munkáját teljes csendben és éjjel végzi. Tápláléka mezőgazdasági területen kb. 95-98 %-ban mezei pocok.


Telente nem csak a nagy őrgébics szed vámot a pockokból, hanem két észak-európai ragadozó is. A gatyás ölyv előszeretettel használja a T-fákat. Hazájában a mezei pocokénál is megdöbbentőbb elszaporodásra hajlamos lemming a fő tápláléka.

A gatyás ölyv nagyobb rokonánál, az egerészölyvnél, tollazata pedig világosabb (Fotó: Kovács Gábor)

A kékes rétihéja lassú repüléssel járja be a szántóföldeket, dűlőutak mellékét, vízlevezető árkokat. Alkalmilag felül T-fára, ez azonban annyira nem jellemző viselkedése.

Kékes rétihéja tojó vadászat közben (Fotó: Kovács Gábor)

A lucernaföldeken élő pockokat ezen kívül varjúfélék, sirályok, fehér gólya, nagy kócsag, barna rétihéja, vörös róka, aranysakál és menyét is tizedelheti.

Becsüljük meg ezt a segítséget, NE HASZNÁLJUNK RÁGCSÁLÓIRTÓ SZEREKET A GAZDASÁGBAN! 

A vércsék telepítésével vagy bármilyen, mezőgazdasági területen felmerülő természetvédelmi kérdéssel kapcsolatban keresse a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítványt!

Kovács Gergely Károly 06-30-598-6002

jarosi.kovacs@gmail.com

2022. március 11., péntek

Fekete gólyák! Irály a Zámolyi-víztározó!

A madárvédelmi munkák nagyon gyakran több évre nyúlnak szét, ám ez elsősorban úgy jelentkezik, hogy egy kihelyezett odút, ládát vagy műfészket csak hosszabb idő elteltével foglalnak el a madarak. Ám a mostani akció kezdete és befejezése között más okokból telt el több mint két esztendő.

2020 elején azzal a céllal kószáltam a Zámolyi-víztározó keleti partvidékén, hogy fekete gólyának alkalmas fát keressek. Egy kis tölgyes foltban aztán valóban előkerült egy termetes fa, amit Staudinger Istvánnal, a Duna-Ipoly NPI fészeképítésben is járatos szakemberével megszemléztük. István nagy örömömre elfogadta a javaslatomat, nagy reményekkel vonultunk fel, aztán következett az előre nem látott nehézség (erről beszámoltam ITT).

Staudinger István a magasban 2020-ban...

A fekete gólya kedveli azokat a hosszú, kinyúló ágakat, amelyeken van egy vízszintes ágvilla. A mi fánkon a vízszintes, ágvillás ágon volt egy harmadik, felesleges ág, ami levágás után úgy fennakadt, hogy meg sem lehetett mozdítani. Akkor 2020-ban búsan elmentünk madarászni, a dolog két évre elült.

2022 elején egy hosszabb bejárás során jutottam el a kis erdőfoltba, ahol örömmel láttam, hogy a levágott ág teljesen kiszáradt, az uralkodó északnyugati szélviharok pedig elvégezték a munka javát, eltűnt az útból az akadály. 2022. március 10-én négy természetvédő vonult fel a fa alá: Staudinger István és Klébert Antal képviselte a nemzeti parkot, Horváth Csaba (Mór) és jómagam a civileket. 

...és 2022-ben.

Az alábbi képösszeállítás bemutatja a fekete gólya műfészeképítés legfontosabb lépéseit. A fotókat Horváth Csaba készítette. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy lehetőleg senki ne vágjon bele egy ilyen munkába egyedül.


Az ágvillára rákerült két erős, nyers, frissen kivágott fekete dióból lefűrészelt keresztfa, ez jelenti a fészek alapját. Utána jönnek az erre merőleges vékonyabb törzs- és ágdarabok.

Az anyagok, eszközök magasba juttatása két módon történik. Vagy egy lelkes segéderő (itt éppen én) szaladgál fel, vagy a fent dolgozó kötéllel húzza fel magához. Mi a két módszer hibridét alkalmaztuk; az ágak felhúzását a fa alsóbb ágai akadályozták. A fészek utolsó két rétegének alapanyaga (fű, gyeptégla) már a kötélen ment fel a magasba.

Amikor készen van egy hálós szerkezet, egészen vékony, hajlékony ágakat kell belefűzni a stabil rácsozatba, kissé hasonlóan a kosárfonáshoz. A létrán Klébert Antal.
Akkor van készen a fészek, ha alulról már nem lehet rajta átlátni. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez csupán egy fészekalap, ezen még a madaraknak is kell dolgozniuk...

...ám a látvány eléggé impozáns. A lombfakadás előtt érkező fekete gólyák biztosan észre fogják venni.

Kilátás a fészekből nyugat felé. Látható a fészek tetejére helyezett néhány gyeptégla, illetve a háttérben a sajnálatosan teljesen száraz Zámolyi-víztározó. A közelben szerencsére most is vannak alkalmas táplálkozóhelyek.

2022. február 28., hétfő

Oáziskészítés házilag

"Az agrársivatag ránk eső részét úgy műveljük és gondozzuk, hogy az oázisa lehessen a szántóföldön előforduló élőlényeknek."

Ezt a mondatot 2016 nyarán írtam le egy Természet Világában megjelent cikkem (Egy agrársivatag madárvilága) zárásaként. Az apropót az szolgáltatta, hogy két és fél éves kisfiam aktív részvételével egy háromfajú pillangóstelepítés szegélyébe fákat ültettünk, erről anno meg is emlékeztem (ITT). Most szép lenne bemutatni, mekkorát nőttek azóta, de sajnos sem az, sem azóta bármilyen próbálkozásunk nem járt sikerrel, ugyanis vagy a szomszédban tárcsázó traktor, vagy az utat javítgató útgyalu, vagy őzek, vagy a szárazság, vagy mindezek együttesen tették tönkre a próbálkozásokat.
Az álmok nem arra valók, hogy feladjuk őket, és talán ez a bejegyzés is segíteni fog a nyári öntözés embert próbáló feladatában, vagyis hogy ne rajtam múljon a siker, ha már ennyit nyűglődtem korábban is.
Az első szállítmányban drótháló és oszlopok voltak (fent), a másodikban további drótháló és hat jókora, konténeres facsemete. A második képen az utánfutó fölött látszik a szántó belsejében levő kis, körbekerített terület.

Az eddigi hibák
Az európai őz jelenlegi állománysűrűsége mellett szántóföldi környezetben fizikai védekezés nélkül véleményem szerint fásszárúak nem telepíthetőek. (Természetesen ez nem igaz azokra a fákra és cserjékre, amelyek spontán jelennek meg, legyenek azok akár őshonosak, akár inváziós fajok. Az őz láthatóan a nagy gonddal elültetett fácskákat szereti.) A műanyag törzsvédő kevésnek bizonyult, úgyhogy a 2021/2022-es ősszel és télen már kerítésanyagot használtam.
Az is hiba volt, hogy eddig mindig egyszerre akartam nagy szakaszt befásítani, teljesen mindegy, hogy magvetéssel (makk, juhar és kőris termés, galagonyatermés) vagy ültetéssel. Nem rendelkezünk olyan eszközzel, ami egyszerre több száz vagy akár ezer liter vizet ki tudna szállítani a helyszínre.
Idáig csak szabadgyökerű csemetékkel foglalkoztam, ami nem önmagában gond, idén már bevállaltam a jóval drágább, de a siker nagyobb reményével kecsegtető konténeres fásszárúakat is.

A módszerek
2021 végén két kis, egyenként kb. 5 m2-es foltot kerítettem körbe 1-1 lucernatáblán szélén, egymástól kb. 60, a legközelebbi erdőtől kb. 300 méterre. Ehhez bontott vadhálót és a mellettünk levő erdősávban "kitermelt" vékony, magas fákat használtam. A telepítés két lépcsőben zajlott, először egy véderdőben ástam ki kőris magoncokat, ezek még november végén végleges helyükre kerültek. 
2022 februárjában következett a második felvonás. Megragadta a figyelmemet egy japán módszer, a Mijavaki-erdő (elnézést az írásmódért, de így magyaros, másutt az angolszász átírás szerinti Miyawaki dívik). Erről ITT olvashatnak, de azért a lényege röviden:
* Őshonos fák és cserjék alkotják
* Egymáshoz igen közel vannak, hogy felfelé törekedjenek
* Talajtakarás, öntözés szükséges
* Alapterülete kicsi, néhány négyzetméteres
Annyit változtattam a dolgon, hogy a foltok sarkaira, az oszlopok mellé bekerült 3-3 termetes fa, minden foltba 1-1 mezei juhar, magas kőris és vadkörte. Az állomány zömét azonban a kőrisek mellé ültetett molyhos tölgy, kökény, galagonya, kecskerágó jelenti majd. A talajtakarás elkészítését tavaszra toltam, amikor majd a lucerna sarjadása miatt 2 lépésről nagy tömegű takaróanyagot tudok szerezni. Szintén egy terv, hogy a szántóinkon bosszúságot okozó köveket, illetve a környéken talált korhadt fatuskókat is ide hordom, hogy mindenféle állat búvóhelyei lehessenek.
A másik helyszín is ökológiai gazdaságunkban, gabonavetések között vetetlenül maradt keskeny (kb. 1,5 méter) sávban volt. 
Jobbról rozs, balról búza, középen másfél méter kopasz sáv. A legközelebbi erdő több száz méterre. A földön az oszlopok hevernek...

Először itt is a kerítés készült el, az összkerület kb. 45 méter. 

...itt viszint már minden oszlop áll, és előre elkészültek az ültetőgödrök is a nagy fák számára.

A terület bekerítve, beültetve.

Egymástól négy méteres távolságban beültettem 4 jegenyenyarat és 2 madárberkenyét; ezek 3-3,5 méter magas konténeres egyedek. A kerítésoszlopokhoz kikötöztem a fákat, hiszen a telepítés idején is viharos szelek fújtak. A nagy fák közé aztán bekerült 5 kocsányos tölgy, sok molyhos tölgy és a fent említett őshonos cserjék, azaz egy picikét ötvöződik a Mijavaki-erdő és egy őshonos, fajgazdag, aljnövényzettel is rendelkező fasor eszméje.
A magányos fák is bekerültek a programba. Ahol a tábláink sarkán van valamilyen jelzőoszlop, oda ültettem egy-egy fát, leginkább mezei juhart. Minden esetben vadháló védi őket.
Ez a kiindulási alap 2022. február 28-án. Most következik majd az öntözés, az eredés megfigyelése, a hibák feltárása és lehetőség szerinti kiküszöbölése. 
A felvázolt akció ugyan nagyon gyermetegnek tűnhet a maga pár négyzetméteres méretével, de az ültetőanyag így is 100.000 Ft-ba került, pedig jócskán használtam magam által kiásott magoncokat, csemetéket is, továbbá nem költöttem pénzt sem oszlopokra (újrahasznosítás, kivágott akácok és ostorfák törzse), sem a vadhálóra (kerítésépítés után megmaradt vagy bontott anyag), sem az ültetőgödrökbe tett tápanyagra (saját juhok trágyája, korábbról megmaradt granulált humusztrágya).
Egy jegenyenyár ültetése.

Terveim szerint ezentúl minden ősszel elvégzek egy-egy, hasonló volumenű telepítést, mert ennek az ideje mégiscsak novemberben van. Az eddig eltelepített fajok mellé nagyon szeretném a leginkább szárazságtűrő fánkat, a virágos kőrist, illetve érdekelne a szürke nyár is. 
Külön meg fogok emlékezni majd arról az évelő méhlegelőről, amit valamikor 2022 második felében telepítünk majd el, 100 %-ban természetbarát célokkal.
Minden földtulajdonost arra biztatok, hogy bátran kísérletezzen ilyen kicsike lépésekkel, nyugodtan keressen a környékbeli erdőkben könnyen kiásható őshonos fácskákat, bokrokat, hogy a sivárodó agrártáj valamennyire színesebb, változatosabb, élhetőbb legyen!

2022. február 25., péntek

Karbantartás, szanálás, javítás - amiről kevés szó esik

Alapítványunk blogján sok bejegyzés foglalkozik a költőládák és odvak kihelyezéséről, az alkalmas helyszín kiválasztásáról, esetenként ilyen költő alkalmatosságok készítéséről. Jóval ritkább téma (és ez más oldalakon is így van), hogy már felhelyezett ládáknál, odvaknál milyen teendőink akadnak a későbbiekben. Itt természetesen nem a költési siker ellenőrzésére gondolok, hanem fészkelési időn kívüli munkákról.

Selejtezés:

Alapítványunk első éveiben a vércsevédelmet újrahasznosított ládákra alapoztuk, melyeket a Hortobágyi Nemzeti Parkban helyeztek ki élő fákra szegekkel. A fa növekedése és a hátdeszka korhadása együttesen azt eredményezte, hogy a fa "áthúzta" a szeget a deszkán, a láda pedig leesett. Ezek a ládák egy korúak voltak (2000-2003 környékén kerültek ki a helyükre), így most, húsz év után lassan elértek pályafutásuk végére. Egy ládát már 2021 tavaszán cserélnem kellett, 2022 elején pedig ötöt kellett levennem.

Nem jó jel, ha a alulról is belátni a ládába...

Közülük egy még javíthatónak bizonyult, ezt a műveletet itthon el is végeztem. A pátkai Királyberekbe, a székesfehérvári Pénzverő-völgybe és Aszal-völgybe a levett láda helyébe rögtön felkerült a friss darab.

A pátkai vércsetelep utolsó percei

...a három ládából kettő örökre itt, a szomszédos galagonyabokor mélyén maradt (hátha jó lesz valamilyen állatnak), egy azonban megjavítva még pár évig segíti a környék vércséit.

Rendezgetés a bejáratnál

Amikor ez az ostorfa kilombosodik, eltakarhatja a mögötte levő odút, és így talán a szalakóta nem veszi észre...

...ezért egy ág levágásával segítettem a bajon.

2022. február 7., hétfő

Gazdákkal a vércsékért - újra

2018. október 23-án hirdette meg alapítványunk azt az akciót, melynek során Fejér megye északi részén kerestünk vércsevédelem, vércsetelepítés iránt fogékony gazdálkodókat (a régi felhívás ITT olvasható). Ez a program végül alapítványunk talán legsikeresebb ötletének bizonyult. A jelentkezők döntő többsége nem Fejér megyei, pláne nem az eredetileg meghirdetett 12 település lakója volt. Az akciót ennek következtében az egész megyére kiterjesztettük.

Hím vörös vércse. Hazánk leggyakoribb sólyma, egyúttal a legkönnyebben telepíthető ragadozója

Zártkerti lakók, ültetvénytulajdonosok, méhészek nagy arányban jelentkeztek, ami természetesen örömteli, ugyanakkor a program célja inkább a szántóföldek madárbarátabbá tétele lett volna. Arra is volt példa, hogy a terület alkalmatlansága miatt sajnos el kellett utasítanunk lelkes jelentkezőket, hiszen értelmetlen lett volna sűrűn lakott településrészeken ládakihelyezéssel próbálkozni.

Nagyon izgalmas időszak volt az az időszak 2019-ben, amikor kikerültek a ládák, majd érkeztek a hírek a sikeres foglalásokról. Ezekről annak idején beszámoltunk már, az alábbi bejegyzésekben lehet bővebben olvasni az eseményekről (ládakihelyezések: 1, 2, a sikeres ládafoglalások: 3). A távoli országrészek lakóit ládatervrajzokkal, jótanácsokkal igyekeztünk segíteni. Az akciónak egy ikertársa is akadt Pest megyében. Meglepő módon (valamelyik közösségi oldal révén) a vércsevédelem 2020 decemberében ismét téma lett, újra előkerültek a lelkes gazdák, csak éppen ezt nem mi hirdettük meg, nem is tudtunk ládát adni senkinek. Ennek ellenére ekkor is voltak szakmai sikerek (lásd ITT).

2022-ben azonban már újra a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány szólítja hadba mindazon mezőgazdasági termelőket, akik szeretnének aktív részesei lenni a természetvédelemnek, miközben vegyszermentes módon vissza tudják szorítani a mezei pockokat. A kiírás több ponton eltér az elsőtől, hiszen sok tapasztalatot szereztünk egy ilyen akció nehézségeiről, buktatóiról. Íme tehát az új felhívás:

GAZDÁKKAL A VÉRCSÉKÉRT 2.

Várjuk azon szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással foglalkozó személyek vagy cégek jelentkezését, akik tábláik, kaszálóik, legelőik környezetében szívesen látnák a Kárpát-medence egyik leghatékonyabb pocokfogyasztó madarát, a vörös vércsét, egyúttal vállalják, hogy a vércse és sok más, szintén rágcsálókkal táplálkozó madárfaj védelme érdekében a mezei pocok elleni védekezés során nem alkalmaznak vegyszereket.

Kik jelentkezhetnek?

Bárki, aki Magyarország területén szántó vagy gyep művelési ágú külterületi termőterülettel rendelkezik, a parcella szélén van legalább egy minimum 5 méter magas fa vagy villanyoszlop, illetve ennek hiányában vállalja egy legalább 4 méteres stabil faoszlop beásását.

Ennek a pátkai lucernaföldnek a közelében nem volt alkalmas fa. A télen leásott oszlopra februárban kitett ládát tavasszal azonnal elfoglalták a vércsék.

NE jelentkezzenek olyan gazdálkodók, akik nem tudják vállalni a rágcsálóirtó (rodenticid) vegyszerek önkéntes tilalmát és ezek helyettesítését környezetbarát megoldásokkal (T-fák, vércseládák)!

Mit ad a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány?

Szervezetünk Fejér megyei, ezért a jelentkezőket lakóhelye szerint két csoportba osztjuk.

* Azon jelentkezők, akiknek Fejér megye területén van szántójuk vagy gyepjük, alapítványunktól díjmentesen megkapják a megfelelő számú vércseládát. A megye északi felében ennek kihelyezésében is segítünk, a megye egyéb részein segítünk a megfelelő hely kiválasztásában, a ládát leszállítjuk, a gazdát ellátjuk a kihelyezéssel kapcsolatos javaslatokkal, tanácsokkal.

* Az ország más részein élőknek elektronikusan eljuttatunk egy vércsevédelmi segédletet, amelyben a vörös vércse és más, pocokkal táplálkozó madárfajok életmódjáról, védelmükről, a vércseláda elkészítéséről, méreteiről, beszerzéséről, kihelyezéséről, karbantartásáról olvashat. Ezen kívül kérésre összehozzuk olyan aktív természetvédőkkel, akik az adott országrészben, megyében, régióban aktívak, így a kihelyezésben segítséget nyújthatnak.

Egy kihelyezett láda Seregélyes határában (balra), illetve a kilátás a ládából (jobbra). A táblavégi fasorban nem voltak a vércse számára alkalmas varjúfészkek, így a madár csak emberi segítséggel tud itt megtelepedni.

A mostani akcióban NEM tudunk ládákat biztosítani egyéb művelési ágú területek tulajdonosainak (kert, zártkert, szőlő, ültetvény, művelésből kivett terület, bánya, ipari zóna, stb.), de kérésre nekik is küldünk vércsevédelmi segédletet.

Hogyan zajlik a vércsetelepítés?

A leggyakoribb kérdés az szokott lenni, hogy szervezetünk a vércsét is biztosítja -e. Természetesen szó sincsen ilyesmiről, a vörös vércse védett madárfaj, ráadásul remekül repül, nehéz lenne valahova "odaültetni". Ugyanakkor hazánk nyílt területein elég gyakori, fészket nem épít, így tudatosan keresi a számára alkalmas költőhelyeket. A fa vércseláda egy évtizedek óta alkalmazott, sokszorosan bevált eszköz, amelyet a fészkelőhelyet kereső vércse nagyon jó eséllyel elfoglal, ha a kihelyezésben nem vétettünk súlyos hibát.

Mi a jelentkezés módja?

Aki szeretne részt venni, írjon levelet 2022. április 1-ig  a jarosi.kovacs@gmail.com elektronikus címre. A levél tárgya legyen ez: "Gazdákkal a vércsékért". A levél feltétlenül tartalmazza az alábbi információkat:

* Név (cég esetén cég neve + kapcsolattartó személy neve, telefonszáma)

* Település neve. Ha a gazdának vagy cégnek több település határában is van területe, akkor ezt is kérjük megírni.

* Művelési ág, a terület nagysága (pl. 15,3 ha szántó, 1,4 ha gyep). Más művelési ágú területet természetesen nem kell megadni. Akinek van lucernája vagy más álló kultúrája, az ezt külön jelezze. (Ezek alapján lehet kikalkulálni, hogy hány ládára lesz szükség)

Fejér megyén kívüli jelentkezőknek április folyamán elküldjük a vércsevédelmi segédletet, illetve később is szívesen válaszolunk bármilyen felmerülő kérdésre. Fejér megyei jelentkezőkkel felvesszük a személyes kapcsolatot, kiválasztjuk a gazdaságukban a ládák helyét, majd következik a ládák leszállítása, a megye északi részén azok kihelyezése. A cél az, hogy 2023 elején már a vércsék rendelkezésére álljanak a költőládák.



2022. február 2., szerda

Ládák, odvak a Sárvíz-völgyben

2022. január 20-án Flesch Mártonnal egy hosszú, tartalmas napot töltöttünk a Sárvíz-völgy különböző pontjain. Célunk egy gyöngybagolyláda, egy kuvik- és néhány szalakótaodú ki- vagy áthelyezése, illetve a többi, 2019-ben kitett odú ellenőrzése volt.

Az akció reggele és a hozzávalók már Tác határában (Fövenypuszta)

A gyöngybagolyláda egy tanyaépület padlására került, ahol egy nagyméretű, baglyok számára tudatosan leszűkített bejáratú vércseládában 2021-ben gyöngybagolyköpet került elő. Ezért a szomszédos padlásablakba egy normál méretű ládát készítettem. A méreteket még 2021 decemberében felvettük, a 8 mm-es OSB-lapokat egy barkácsáruház lapszabászata vágta a megfelelő méretűre, itthon össze is raktam az egészet, hogy időt nyerjünk; a felszerelés így is jócskán belenyúlt a délelőttbe.

A láda és a szerszámok már a padláson...
...itt pedig már minden a helyén. A láda két lábon áll, illetve a keresztgerendához is hozzá van drótozva. 

A kuvikodút egy másik épület padlásáról nyílt helyre, egy termetes akác közel vízszintes ágára tettük, egy közeli facsoportba füleskuvik számára helyeztünk ki szalakótaodút.

A Nádor-csatorna mellett levő odvainkban mezei veréb és seregély költésének nyomait észleltük, a szalakóta egyelőre csak előfordulás szintjén bukkant fel errefelé. Mi gyakorlatilag azt a folyamatot készítjük elő, hogy az Alaptól Abáig nyúló részeken és a Sárréten fészkelő szalakóták között egy híd létesülhessen.

Szalakótaodú Szabadbattyántól délre, marhalegelő szomszédságában.


A lemenő Nap utolsó sugarainál feltett láda Sárszentmihály szélén...

...ahonnan ilyen kilátása lesz majd a szalakótáknak.

2021. december 29., szerda

A 2021-es év

Összefoglaló a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány ez évi  tevékenységéről.

Madárvédelem

A jancsár-völgyi odútelep szokásos évi ellenőrzését tél közepén végeztük. A sorozatosan üresen maradó fakuszodvakat Horváth Csaba madarászkolléga kapta meg, így azok már a Vértes lábánál, egy csodaszép tölgyecskében várják lakóikat. Az odvak foglaltsága változatlanul igen jó, a fajok a megszokott mezei veréb, széncinege, csuszka, seregély kvartett tagjai.

Márciusban a fehérvári központi parkba madárodvakat, áprilisban Székesfehérvár szociális bérlakásaira (Mura utca) molnárfecske műfészkeket tettünk ki a Városgondnokság segítségével; mindkét akció a sajtó éber figyelme mellett zajlott. 


Április végén (szintén a Városgondnokság segítségével) az aszal-völgyi gyurgyalagtelep homokfalának nyesése is megtörtént:


Nyáron hatalmas örömöt jelentett, hogy bebizonyosodott: a pátkai Királyberekben mzgó szalakóták az általunk kihelyezett odúban fészkelnek: az ellenőrzés során két fióka volt a fészekben. 

A Királyberek fokozottan védett szépségei: szalakóta és két gyurgyalag

A megye másik ikonikus, visszatelepülőben levő faján is tudtunk segíteni: Staudinger Istvánnak segédkezve a kék vércsék odvait tettük rendbe a Sárréten késő tavasszal:


A megvalósítás már át fog csúszni 2022-re, de tervezzük egy fövenypusztai gyöngybagolyláda kihelyezését is, még a tél folyamán. Lassan a 2000 környékén gyártott vércseládák is elérik a végső határt, két ládát is végleg le kellett selejtezni és újjal pótolni...

Természetvédelem

Az év során több tucatnyi alkalommal végeztük a védett területek tábláinak ellenőrzését, a környékük rendbetételét. A legérdekesebb eset a Nagy-völgyben volt, ahol a tábla előteréből 4 méter magas (!) foltos bürköt kellett lekaszálni. De adott kisebb munkát a táblacsavarok meghúzása és a fehér színű táblákon megtelepedő algák lemosása is. 

Év végén új Natura 2000 táblát helyeztünk ki a Velencei-hegységben. Ennek az az előzménye, hogy az év során Csalán több terepmotorossal is volt találkozás. Akadt aki az "Állj már meg!" jelentésű integetésre csak legyintett és hatalmas vízfüggönyt fröcskölve áthajtott a gázlón, de volt olyan is, aki megállt. Az ő elbeszélése mutatott rá a hiányosságra, hogy az amúgy illegális útvonaluk kezdőpontján semmi nem utal arra, hogy a hegyláb védett volna.

Sajnos 2021-ben Székesfehérvár nem nyilvánított védetté újabb területet, de rengeteg munka zajlott ennek előkészítésén. Nagyon fájó a Zágoni utcai Ősmocsár kérdése, melyről így év végén még mindig nem tudható, megmenthető -e. Örömtelibb az Aradi utcai rét, ahol nemcsak hogy rekortán futópálya nem lesz, de előkerült a város legnagyobb mocsári kosbor állománya is. Minden magyar természetvédőnek szívből kívánom azt az érzést, amikor egy ilyen csodás felfedezés részese...!


Élőhelykezelés két helyszínen zajlott. Az Aszal-völgyben a 2020 decemberi akció után 2021. január 9-én is összegyűltünk cserjét irtani. A nyári virágmező látványa jelezte: a dolog jól sikerült. Augusztusban a már megszokott aba-felsőszentiváni Sóstó partján kaszáltunk nádat.

Oktatás, szemléletformálás és egyebek

Járványos esztendő volt, úgyhogy most sem voltak rendhagyó órák. Az augusztusi lepketúra lezajlott, valamint a tatai Vadlúdsokadalmon is megjelent alapítványunk előadással, kiadványokkal. Jó sok fórumon tiltakoztunk a csóka-hegyi via ferrata ellen, egyelőre kétséges eredménnyel.

Az év nagy eseménye volt a kisKÓCSAG évkönyv szerkesztése és kiadása. A visszajelzések pozitívak, már meg is kezdődött a második szám összeállítása.

Júliusban örömteli eseményként átvehettük a miniszteri elismerő oklevelet "az Észak-Mezőföld, a Velencei-tó és a Zámolyi-medence térségében végzett aktív természet megőrzési, tájvédelmi és szemléletformálási tevékenységének elismeréseként".

Az SZJA 1%-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.

2021. december 19., vasárnap

Fejér megyei természetfotó pályázat

A nemrég megjelent kisKÓCSAG szerkesztése, tördelése során jó néhány helykitöltő fénykép került a kötetbe, szerettük volna elkerülni, hogy üres fél- vagy háromnegyedoldalak legyenek az évkönyvben. A 2022. kötet szerkesztésénél azonban már nem a véletlenre bízzuk, hogy mivel töltjük ki az üres részt.

A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány fotópályázatot hirdet, melyen a részvétel bármely korosztály számára ingyenes. A képek bármilyen eszközzel készülhetnek (azaz telefonnal is), a fő szempont a művészi látásmód, a megfelelő kompozíció és a váratlan megoldások.

Téma: Élővilág Fejér megyében

Olyan fényképeket várunk, ahol a képen valamilyen vadon élő fajon (növény, gomba, állat) kívül valamilyen Fejér megyében levő, jól felismerhető objektum is látható. Ez lehet egy templomtorony, egy jellegzetes egyéb épület vagy építmény, hegycsúcs, magányos fa. Ez utóbbinak nem feltétlenül kell uralnia a felvételt, de mégis ott kell lennie, legalább a háttérben. Ennek megfelelően ne küldjön senki olyan nagyközeli növény- vagy állatfotókat, ahol a homogén háttér miatt a helyszín nem érvényesül; inkább a féltávoli, az adott élőlényt a tájban elhelyező képeket, a táj fölött elrepülő madárcsapatokat, stb. várunk.

Egy lehetséges példa: szarvasok, háttérben Székesfehérvárral

A képek ékezetek nélküli címében utalni kell a képen szereplő tájelemre, pl.: Repulo_hollo_a_csokakoi_varral.jpg

Egy pályázó legfeljebb 3 fényképet küldhet be 2022. március 31-ig a jarosi.kovacs@gmail.com címre. (A rendszer 25 MB terjedelmű csatolmányt fogad!) A képekhez kérünk mellékelni egy leírást a képekről (készítés helye és időpontja, a képen levő faj, esetleg valamilyen érdekesség a kép készítése során).


Egy másik példa: vadludak Zámoly határában

A beküldött képeket alapítványunk munkatársaiból és külső személyekből álló zsűri nézi át. A legjobbakat megjelentetjük a kisKÓCSAG  következő köteteiben, a képek szerzői a tiszteletpéldányon túl tárgyi jutalomban részesülnek.

2021. november 8., hétfő

Leszállt a kisKÓCSAG!

Néhány hónapnyi munkát követően idén novemberben vehetjük kézbe alapítványunk természetvédelmi és ökológiai évkönyvének, a kisKÓCSAG-nak az első kötetét.


Az évkönyv gondolata 2020-ban, a Csókakőtől Daruhegyig megjelenésekor merült fel, mégpedig egy kivételesen mozgalmas ősz miatt. A könyv nyomdai munkái szeptemberben zajlottak, a bemutatóra való felkészülés pedig október első felében. Ezen másfél hónap alatt izgalmasabbnál izgalmasabb madártani adatok követték egymást, amik már nem kerülhettek bele a könyvbe: a barna füzike első megyei adata mellett volt egy újabb vándorpartfutó és egy laposcsőrű víztaposó a Pátkai-víztározón, azóta pedig kucsmás sármány és egy korábban látott, most elfogadott vándorfüzike már 334-re emelte a megyei fajszámot, előfordult még egy vándorpartfutó, dolmányos sirályok, elfogadtak két törpesas-megfigyelést és még sorolhatnánk.


Részlet az első számból.

Közben azonban óhatatlanul felmerült az igény, hogy a kisKÓCSAG ne egy pusztán madártani anyag legyen. Az első számban éppen ezért rovartani, növénytani és természetvédelmi témájú írások, valamint egy múltidéző cikk is helyet kapott:

A kisKÓCSAG első számának tartalma

Terveink szerint az évkönyvben a későbbiekben lesz majd szó emlősök (hód, denevérek), ritka gerincesek (haragos sikló), rovarok (elsősorban lepkefajok), gombák megyei előfordulásáról, de bármilyen, Fejér megye mai területével kapcsolatos természettudományos írást örömmel fogadunk.

Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az első kötet megszületését cikkek, fényképek, adatok küldésével lehetővé tették. A logó eredeti változata dr. Kovács Gábortól került hozzánk; ez egy fénymásolat volt arról a linómetszetről, amit Fintha István készített. A híres hortobágyi természetvédő 2006-ban elhunyt. Lánya, Fintha Ágnes engedélyezte számunkra a metszet felhasználását, amit ezúton is köszönünk. Hollósi Zoltán szintén nincs már közöttünk, özvegye hozzájárult, hogy Zoltán fényképeiből néhány belekerülhessen a kisKÓCSAG-ba. Ezek egyike a gyönyörű címlapkép a kötet névadó madaráról. A tördelési, kiadványszerkesztési munka Korda Éva és Korda Márton hozzáértését, fantáziáját dicséri.

A kisKÓCSAG a Tatai Vadlúdsokadalom fő napján, 2021. november 27-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. A kiadványt postai úton meg lehet rendelni, ára 2000 Ft, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportjának tagjai számára 1500 Ft (mindkét esetben 500 Ft a postaköltség). Megrendeléseket a jarosi.kovacs@gmail.com címre várjuk.