2023. december 28., csütörtök

Erdőcske született

2021 júliusában a Tabán mellett sétáltunk (úton a miniszteri dicséret átvételére a Vigadóba), amikor szobányi, körbekerített kis csemetecsoportra lettem figyelmes. Körbejártam és rábukkantam a táblára, amely Magyarország első Miyawaki-erdejét hirdette. Sosem hallottam korábban sem a japán botanikusról, sem a minierdőkről, de az összegyűjtött információk nagyon érdekesek voltak. A legimponálóbb az volt, hogy ez a pesti (bocs, budai) útjaimon rendszeresen meglátogatott tabáni erdőcske tényleg veszedelmesen gyorsan nő: ami 2021-ben térdig ért, az 2023 szeptemberében kb. 3 méteres.

Korábban már említettem a szántóföldi színesítés kapcsán, hogy kisebb facsoportok telepítésekor igyekszem Akira Mijavaki (én már csak így használom...) módszerének néhány elemét átvenni. A tapasztalatom az, hogy a sűrűn telepített őshonos fásszárúak szépen megeredtek, de ez a robbanásszerű növekedés nem következett be, hisz nem volt alátrágyázás, 10 centis talajtakarás, öntözés, nem érte el a minimális méretet, stb. Ám közben egyre-másra jönnek létre a városi mini- vagy zseberdők országszerte, ezt pedig képtelen voltam tétlenül nézni. Úgyhogy a következőre jutottam: a szántók környékén őshonos fajkészletű kis csoportokat telepítek mindenféle fakszni nélkül, ám egy saját telken belevágok a valódi minierdő-kalandba.

Az alábbiakban ennek krónikája következik. Az interneten talált legjobb, leghasznosabb útmutató ITT tekinthető meg, a felkészülésben ez bizonyult talán a leghasznosabbnak (angol nyelvű feliratozás).

1. Talaj, éghajlat

A Császár-víz bal partján, a patak szintjétől legalább 25 méterrel feljebb, tájföldrajzi szempontból a Lovasberényi-háton lakunk. A talaj heterogén, tőlünk nem messze homokdűnék húzódnak, másutt agyagos, a zöm azonban jó termőképességű mezőségi talaj. A kiszemelt helyszín délnyugati kitettségű, 13 éve elcsapott, szépen visszagyepesedett szántó, amely nem fagyzugos. 


2. Kiválasztott fajok

A környékünkön telepített és őstölgyes egyaránt van, a telken is van egy nagyon szépen megeredt, immár 120 cm-t elért, 6-7 éves csertölgy, azaz megcélozhatjuk a lösztölgyes észak-mezőföldi-vértesaljai változatát kisebb módosításokkal. Az észak-mezőföldi változatban dominál a virágos kőris és a molyhos tölgy; mindkettő szárazságtűrő faj (a klímaváltozás nyomán erőteljesen felértékelődhet a szerepük a jövőben). Jól érzi magát erre a mezei juhar is (tatárjuhart sajnos nem tudtam szerezni), a cser és a kocsányos tölgy. Ők alkotják a gerincet, a többiek a színesítő elemek.

A cserepes tölgyek, körték, szilvák elindulnak egyik telekről a másikra (2023. december 28.)
Ők pedig a szabadgyökerű tölgyek, juharok, kőrisek, cserjék

A felhasznált fajok, zárójelben a hozzávetőleges darabszám:

  • Molyhos tölgy (12)
  • Csertölgy (5)
  • Kocsányos tölgy (5)
  • Mezei juhar (5)
  • Virágos kőris (6)
  • Mirabolán szilva (4)
  • Körte (3)
  • Mezei szil (4)
  • Galagonya (6)
  • Fagyal (1)
  • Fekete bodza (1)
  • Varjútövis (1)
A vastag talajtakarás miatt a gyepszintbe nem telepítettünk, ez azonban nincs elfelejtve, vannak is jelöltjeim (téltemető, odvas keltike, hóvirág, ibolya...)
A csemeték beszerzése vagy ásóval a környékről történt (pl. turistaút mellől, ahol idővel útban lenne, csatorna mellől, ahol kotrás fenyegeti, lösztisztásról, ahol a védett lágyszárúak érdekében igyekszem fenntartani a famentes állapotot), vagy csemetekertből.

3. Talaj előkészítése

A 3x4 méteres területet felástam, a tarackokat kiszedtem. Ezután beledolgoztam két talicskányi érett juhtrágyát és ázott, korhadó lucernaszénamaradványt. 

Az "erdő" hűlt helye az ásás kezdetén; a talicskában a trágya sötétlik (2023. december 27. késő délután)

Mire a Hold felkelt, elkészült a 4x3 méteres terület felásása és az első adag trágya bedolgozása.

Erre a felületre fahamuval megrajzoltam az 1x1 méteres rácsszerkezetet; minden ilyen négyzetbe 4-5 fásszárúnak kellett kerülnie.
A nulladik lépés: rácsozat fahamuból a betrágyázott ágyás tetején


4. Véletlenszerű sűrű ültetés
Családi erdő ez, segítenek kicsik és nagyok egyaránt.

Az útmutató szerint egy négyzetméterre 3-5 fásszárú kerülhet. Mi a nagyobb számot vettük alapul. Az álom egy tölgyerdő, tehát minden négyzetbe került legalább egy tölgyfa (sok esetben kettő, de ilyenkor nem azonos fajú). 
Kb. a munka felénél tartunk... A kész négyzetek széléről a fahamu bekerült a gyökérzónába

Melléjük legalább egy teljes értékű fafaj ment (mezei juhar, virágos kőris, szil), illetve a kiegészítő fajok: a mi esetünkben vagy a cserjék (elsősorban a galagonya), vagy a méheknek is kedves, gyümölcsöt, bogyót is termő fácskák (szilva, körte, varjútövis).
Az ültetés vége, amely összesen 3 órát vett igénybe.

5. Talajtakarás

Korhadt lucernaszéna lett a mulcs, ennek az az előnye (azon túl, hogy az erdőtől 30 méterre korhadozik), hogy nitrogéntartalmánál fogva plusz tápanyagot is biztosít. Négy púpozott talicskányi anyag került az erdőre. Pluszban teszek még a fák közé fatuskókat is, részben ökológiai céllal (fában élő rovarok, gombák számára), részben további tápanyag biztosítására.
Vastag növényi réteg fedi a talajfelszínt, kiürültek a konténerek, véget ért a munka...

6. Öntözés

Az öntözés az ültetéskor megtörtént esővízzel. Az útmutató szerint 3 évig naponta kell öntözni; na ezt biztosan nem fogom elvégezni, de időről időre kapnak majd a fák plusz vizet.
Beiszapoló öntözés az ültetés során

A legjobb tudomásom szerint Fejér megyében egy Velencei-tó közelében levő után ez a második Mijavaki-erdő. Mérete a legkisebb még szóba jöhető, de elkészítése azért így is adott jó néhány óra elfoglaltságot (és a csemeték kiásogatását ebbe nem számítottam bele). Egy olyan álmom volt ez, ami azért előre is mutat. Ha a csemeték (különösen a tölgyek) itt is hajlandók arra a növekedési erélyre, amit a módszer ígér, akkor megpróbálok a jövőben minél több ilyet létrehozni vagy a létrehozásában segédkezni. 

2023. december 12., kedd

Itt az új kötet! - kisKÓCSAG III.

2023. december 9-én tartottuk a IV. FETÁ-t (Fejér megyei Természetvédő Találkozó), melyen az aktuális teendők, feladatok megbeszélésén túl egy örömteli esemény is lezajlott. Kijött a nyomdából a kisKÓCSAG 2023-as, immár a 3. kötete!


A címlapot Babos Rita káprázatos akcióképe díszíti, ráadásul éppen az év madaráról, a barkóscinegéről.

Az Ornitológia részben tanulmány olvasható a szalakóta Fejér megyei visszatelepedésének tíz évéről (az állomány idén elérte a 100 párat!), a gulipán helyzetéről, az év elején Soponyán tartózkodó törpesármányról, a székesfehérvári Vörösmarty-halastó madarairól, a megyei ritkaságokról és fontosabb költő fajokról.

Zoológia rovatunkban egy kevéssé ismert, különleges életmódú védett lepkefaj, a sokszor tél elején repülő füstös ősziaraszoló megyei lelőhelyeiről esik szó.

A Természetvédelem részben hosszabb anyag foglalkozik a Rovákja-patak menti megmaradt élőhelyekkel, ezek élővilágával, a megőrzésük lehetőségeivel. Bemutatkozik a tavasszal első születésnapját ünneplő Sóstó Vadvédelmi Központ.

Rövid közlemények között említést érdemel az első megyei királyfüzike és berki poszáta észlelésének körülményeit bemutató cikkek, a törpevízicsibe dinnyési fészkeléseinek leírása, a Fehérvárra visszatérő feltételezett hibrid gém viselkedése, a városiasodó mezei poszáta és a Sárréten észlelt kucsmás sármány.

A kötetben megemlékezünk az idén eltávozott Schmidt Egonról is.

2023. december 29-én 16:00-kor a székesfehérvári Sóstó Vadvédelmi Központban évkönyvbemutató előadás lesz, ahol a kötet meg is vásárolható.

Amennyiben rendelni szeretne, írjon levelet a jarosi.kovacs@gmail.com címre.

2023. december 5., kedd

Változatosabban!

Földjeinket érintő elképzeléseinknek, a faültetéseknek, a pockok elleni vércsetelepítésnek ezen az oldalon is helyet adok, mert ezeket elterjesztésre érdemes jó gyakorlatnak tartom. Most is egy efféle dolog következik, különösebb kommentár nélküli képriport a szántóföldek változatosabbá tételéről.

1. Adva van egy T-fa...


Egy 3 méternél magasabb oszlop a mi vidékünkön alsó támoszlopok nélkül az első szélviharban elszáll. Eredetileg 2022 végén oda, az oszlop tövébe ültettem nyárfacsemetét, de a szimpla törzsvédőn az őzek csak kacagtak (tele szájjal).

Idén ősszel búzát vetettünk a T-fa jobb oldalára, lucerna került a bal oldalra. Az oszlop körül kimaradó orsó alakú műveletlen területre kis fákat, cserjéket ültettem, illetve beástam 4 oszlopot is.

2. Mi adja a változatosságot?


Nagyjából ez: őshonos fák (tölgy, mezei juhar, virágos kőris, szürke nyár), cserjék (fagyal, galagonya, kecskerágó), a takarás (falomb, gyomkaszálék), illetve a földön talált világháborús akna üreges roncsa (jó lesz valamilyen állatának búvóhely gyanánt)

3. Védelem mindenekfelett!


Már jeleztem korábban, hogy vagy körbekerítjük a fákat vagy őzeket etetünk. Itt is fontos a kerítés, erre kellett a négy oszlop is.

Nem messze egy másik T-fa is kapott díszes környezetet:


Jelenleg havas, fagyos napok járnak. Terveim szerint ha bekövetkezik némi enyhülés, akkor több T-fát teszek majd ki a szántók határvonalára tartósan, és mindegyik egy-egy fácskát is kap a tövébe. Ha ezt sikerül megvalósítani, erről is beszámolok majd.

2023. december 3., vasárnap

Fotópályázat - erdeink élővilága

Őszi hangulat a Vértesben

  • Lelkes természetfotós, aki Fejér megye területén is aktívan fényképez?
  • Szereti az erdők hangulatát, az erdei madárvilágot, az öreg fákat vagy éppen a parányi gombákat?
  • Szeretné, ha fotója jelenne meg a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány kiadásában megjelenő kisKÓCSAG évkönyv 2024-es kötetében?

Szeretnénk minél több helybeli fotósnak lehetőséget adni, hogy megjelenhessen kiadványunkban. A pályázattal a kötet címlapjára, hátlapjára és a Kép-Tár rovatba keresünk fényképeket az alábbi tulajdonságokkal:

  1. Digitális fénykép (jpg vagy jpeg kiterjesztés), a hosszabb oldal legalább 2500 képpont. (Figyelem! A címlap és hátlap álló formátumú!)
  2. Digitális manipuláció nem engedélyezett. A képek nem lehetnek fekete-fehérek, nem lehet rajtuk vízjel, felirat. Szabad a képeket vágni, tükrözni, illetve a képérzékelőn levő porszemeket utólag eltávolítani.
  3. A készítés helye Fejér megyei település, illetve az alábbi, szomszédos települések: 
    1. Keleti-Bakony: Várpalota, Tés, Jásd, Szápár, Súr, Bakonysárkány 
    2. Vértes: Bokod, Várgesztes, Szárliget 
    3. Dél-Mezőföld: Németkér, Bikács, Pálfa, Ozora
  4. A képeket 4 kategóriában várjuk:
    1. Erdőbelső (természetközeli erdők)
    2. Erdei madárfaj vagy madárfajok
    3. Vadon élő egyéb állatfaj erdei környezetben
    4. Vadon élő erdei növények, gombák
  5. Egy kategóriába max. 2 fotót lehet küldeni, vagyis egy személy legfeljebb 8 képet nevezhet.
  6. A képek filenevében szerepeljen a kategória száma, a cím, a település és a fotós neve:  2_Fakopáncs_munka_közben_Fehervarcsurgo_Minta_Tibor.jpg
  7. A képeket a jarosi.kovacs@gmail.com címre várjuk, de NEM CSATOLMÁNYKÉNT, hanem valamilyen fileküldő rendszerrel (javasoljuk a wetransfer alkalmazását)
  8. Nevezési díj nincs. A kiválasztott képek alkotóinak 2024 végén tiszteletpéldányt juttatunk el a kisKÓCSAG IV. kötetéből és további ajándékban is részesülnek.
  9. A képek beküldési határideje 2024. február 29. A később beérkező fotókat a versenyből kizárjuk.
  10. A pályázat kiírójának jogában áll kizárni azokat a felvételeket, amik nem felelnek meg a pályázati kiírásnak (parkok, kerti növények, vadaskertek, félvad vagy szelíd állatok, stb.). Ugyancsak jogában áll fekvő képeket álló formátumúra vágni.
  11. A képek beküldésével a fotós hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat kiírója a képeket későbbi kötetekben felhasználáshassa. (Ilyen esetben a fotóst írásban értesítjük majd és tiszteletpéldány is ugyanúgy jár.)
Odvas keltike

További információkat a jarosi.kovacs@gmail.com címen vagy a 30-598-6002 telefonszámon kérhet.