2016. október 22., szombat

Maroshegyi természeti értékek - védetté nyilvánítási javaslat

Mostanra érett meg a 2015 augusztusa óta zajló adatgyűjtési munka a székesfehérvári Alsóvárosi-réten és környékén. A következőkben minimális változtatással teszem közzé azt a védetté nyilvánítási javaslatot, amit alapítványunk Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése elé fog beterjeszteni. (Kivettem belőle az egyes területek méretével, a helyrajzi számokkal, blokkazonosítókkal kapcsolatos részeket.) Itt szeretném megköszönni az anyag elkészítéséhez nyújtott segítséget Csete Gábornak, Fóris Ödönnek, Horváthné Sebestyén Tamarának, Hudák Tamásnak, Kálmán Lillának, Staudinger Istvánnak és Szili Istvánnak.
Emlékeztetőül a korábbi kapcsolódó bejegyzések:

 Védetté nyilvánítási javaslat
Maroshegyi természeti értékek


Székesfehérvár egyik üde színfoltja a Maroshegy, ahol a vidékies utcák között szép természetes élőhelyfoltok maradtak fenn. A kis erdősítések, rétek, vízállások óriási értéket képviselnek mind közjóléti, mind természetvédelmi szempontból. Olyan természeti kincsek is rejtőzködnek a nagyváros szorításában, amelyeket helyi védelemre javaslunk.

1. Szalontai utcai láprét

A lápréten nyár közepétől vöröslik az őszi vérfű

A „Város Tüdeje” program tervezett helyszínei közül a legnagyobb természetvédelmi érték az a 24 hektáros láprét, amelyet a Szalontai utca, az Aszalvölgyi-árok, a nyugati elkerülő és a veszprémi vasútvonal határol. Ezt mindenképpen ki kell hagyni az erdősítési munkákból és meg kell őrizni jelen állapotában!
A legfőbb kincs két Natura 2000-es jelölőfajként számon tartott, 50.000 Ft-os eszmei értékű lepke, a sötétaljú hangyaboglárka és vérfű-hangyaboglárka. Ezek a rovarok a réten nagy tömegben élő rózsaféléhez, az őszi vérfűhöz kötődnek, de, mint a nevük is mutatja, a hernyók sikeres átteleléséhez még a hangyák közreműködésére is szükség van. A Szalontai úti rét fontos táplálkozó terület a Maroshegy fehér gólyái és fecskéi számára éppúgy, mint az egerészölyveknek, vörös vércséknek vagy akár a nagy kócsagoknak.
A tervezett erdősítés ökológiai értéke, majdani fajgazdagsága, tájképi változatossága szempontjából nagyon lényeges, hogy mellette jelen állapotában megmaradjon ez a vén füzekkel tarkított, mély fekvésű, néhol belvízre hajlamos rét! Megőrzése, védetté nyilvánítása megfelelő kommunikációval akár országos hírnevet is hozhat a Székesfehérváron folyó természetvédelmi munkának, hiszen egyetlen másik magyar város belterületén sem találjuk meg ilyen számban a két hangyaboglárkát!


Párzó vérfű-hangyaboglárkák (balra) és őszi vérfű virágán pihenő sötétaljú hangyaboglárka (jobbra)

               Védett fajok
Sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)       Védett (50.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj
Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)                  Védett (50.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj
Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)                                 Védett (50.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj
Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)                         Védett (10.000 Ft)
Atalantalepke (Vanessa atalanta)                             Védett (2.000 Ft)
Sárga billegető (Motacilla flava)                                 Védett (25.000 Ft)
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)              Védett (25.000 Ft)


A védett terület javasolt határai

2. Borszéki úti rétek

Árvalányhajas sztyepprét a Borszéki út mellett

A szükségtározó céljára fenntartott, Borszéki út, veszprémi vasútvonal és Aszalvölgyi-árok által közrefogott terület nyugati része kaszálórét, ami a két védett hangyaboglárka fontos élőhelye. Ettől keletebbre a magasabb fekvésű részeken árvalányhajas löszgyepet, a vasút menti, egykori anyagnyerő helyeken pedig különleges hangulatú kosboros réteket találunk, melyek, ha kicsiben is, de sok hasonlóságot mutatnak a légvonalban közeli Sóstóval. A néhány tucat tő agár sisakoskosbor és vitézkosbor mellett a fő érték a több száz tő poloskaszagú kosbor. Néhány száz méternyi séta árán megismerkedhetünk a kaszált láprét, a nádas, a löszpuszta és a pionír fásszárú növényzet élővilágával; tényleg csak a Sóstó környékén jellemző másutt ilyen változatosság a városon belül!
Összességében tízmilliós nagyságrendű eszmei értéket rejt ez a terület, amely a Nemzeti Ökológiai Hálózat része!

Két védett növény: a poloskaszagú kosbor (balra) és a budai imola (jobbra)

               Védett fajok
Budai imola (Centaurea sadleriana)                       Védett (2.000 Ft)
Agár sisakoskosbor (Anacamptis morio)                 Védett (10.000 Ft)
Vitézkosbor (Orchis militans)                                Védett (10.000 Ft)
Poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophorus)      Védett (50.000 Ft)
Pusztai árvalányhaj (Stipa pennata)                        Védett (5.000 Ft)
Sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)    Védett (50.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj
Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)              Védett (50.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj
Citromlepke (Gonepteryx rhamni)                          Védett (5.000 Ft)
Nagy gyöngyházlepke (Arghynnis paphia)               Védett (5.000 Ft)
Atalantalepke (Vanessa atalanta)                             Védett (2.000 Ft)
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)                       Védett (50.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)          Védett (25.000 Ft)
Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobenus)    Védett (25.000 Ft)
Sárgarigó (Oriolus oriolus)                                   Védett (25.000 Ft)
Tövisszúró gébics (Lanius collurio)                       Védett (25.000 Ft) Natura 2000 jelölőfaj

A védett terület javasolt határai


Rejtőzködő érték a város közepén... A védett budai imola állománya, háttérben a Palotaváros házai


3. Zágoni úti mocsár és orchideás tölgyes

A Zágoni úti tölgyes májusban

A harmadik védelemre javasolt terület a Zágoni út két oldalán található; nyugatra az „Ősmocsárnak” nevezett nádas, keletre egy telepített tölgyes. Az Ősmocsár megőrzése azért fontos, mert a hajdani fehérvári mocsárvilágnak a Sóstón kívül talán utolsó természetes állapotú hírmondója. Egy darabka őstermészet ez, ahol a látogató a városi környezet ellenére nádi madarak énekében és a szélben zúgó nádas hangjában gyönyörködhet. 
A telepített tölgyes a gazdag madárvilág és a fák esztétikuma révén önmagában is nagy érték. Tanulságos sétát kínál az erdei ösvény. A város belsejében a vadállomány nem végez pusztítást a tölgymagoncok között, az aljnövényzet gazdag, változatos korú, így gyerekek és felnőttek egyaránt testközelből láthatják az erdők természetes dinamikáját, megújulását. Az erdő fő nevezetessége a két védett kosborfaj, a vitézkosbor és a jó években tömeges fehér madársisak.

A trópusi orchideák hazai rokona a vitézkosbor (balra) és a fehér madársisak (jobbra)

                Védett fajok
Vitézkosbor (Orchis militans)                                     Védett (10.000 Ft)
Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)           Védett (10.000 Ft)
Kakukk (Cuculus canorus)                                         Védett (50.000 Ft)
Fülemüle (Luscinia megarhynchos)                             Védett (25.000 Ft)
Fekete rigó (Turdus merula)                                       Védett (25.000 Ft)
Barátposzáta (Sylvia atricapilla)                                 Védett (25.000 Ft)
Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)                       Védett (25.000 Ft)
Sárgarigó (Oriolus oriolus)                                       Védett (25.000 Ft)
Sordély (Miliaria calandra)                                      Védett (25.000 Ft)

A védett terület javasolt határai

 A maroshegyi védetté nyilvánítások jelentősége

A védelem fő célja természetesen a védett értékek (növények, lepkék és madarak), illetve a nekik otthont adó értékes élőhelytípusok (láprét, löszgyep, mocsár, tölgyes) megóvása. Különösen a vérfüves kaszálóréteken kulcsfontosságú egy olyan kezelési rendszer megvalósítása, amely egyszerre szolgálja az élőhelyet fenntartó gazdálkodás érdekét (jó beltartalmú széna) és a lepkék fennmaradását (megfelelő időben végzett kaszálás, hogy nyár közepétől őszig legyen virágzó vérfűállomány). Egy helytelen időben elvégzett kaszálás drasztikusan meggyérítheti a lepkéket. A védelem kulcsfontosságú ahhoz, hogy a területen gazdálkodókat egy „lepkevédelmi előíráscsomaggal” fel lehessen keresni.
A védelemre javasolt területek egy százezres nagyváros belterületén helyezkednek el, így magától értetődő, hogy a természetvédelmi területek egyszerre szolgálnák az értékek megóvását és azok szakszerű bemutatását. Az adottságok (meglevő utak, ösvények, parkolási lehetőség) mindenütt ideálisak ahhoz, hogy különösebb befektetés és tereprendezés nélkül gyalogösvényeket jelöljünk ki. A többfunkciós ösvények a környékbelieket (gyalogos és kutyasétáltató útvonal), a város távolabbi részén élőket (kihelyezett biológiaórák) és a turizmust (tanösvény) egyaránt kiszolgálhatják. A természetvédelem és a turizmus összekapcsolására már formálódik terv: 2017 augusztusában a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány szervezésében hagyományteremtő céllal Boglárka-napi hangyaboglárka-túra lesz az Alsóvárosi-rét vérfűben gazdag részein.

4 megjegyzés:

  1. A hétvégén, a Borszéki úti réten 700-800(-900?) tő agárkosbort és 44 vitézkosbort számoltam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kovács Zsolt!
      Nagyon köszönjük az adatot. A kosborok élőhelyét tavaly túl későn látogattuk meg, az agárkosbor Staudinger István évekkel ezelőtti megfigyelése alapján került bele az anyagba. Idén mi is megtaláltuk az első példányokat, de ez még az eső előtt volt. Nagyon jó hír, még egyszer köszönjük!

      Törlés
  2. Ma pedig 300-380(talán több) poloskaszagú sisakoskosbor.
    + etető tövisszúró, kakukk, búbos banka.
    Milyen e-mail címre írhatok az alapítványnak, lenne egy kérdésem, kérésem?

    VálaszTörlés