2017. március 13., hétfő

Fecskevédelmi kampány Pusztaszabolcson

Alapítványunk majdnem 3 éves történetének legkomolyabb akciója veszi kezdetét ezekben a hetekben, a középpontban a címermadaraink egyike, a füsti fecske áll. 
Az ügy története több hónappal korábbra nyúlik vissza. Valamikor novemberben összeültünk Fenyvesi Lászlóval Dinnyésen egy kis baráti eszmecserére. Szóba került ott a teljes hazai madárvilág és annak védelme: füleskuvik, kuvik, gyöngybagoly, szalakóta, na és persze a kedvenceink: a füsti- és a molnárfecske. Laci 2015-től nyaranta több megyére kiterjedő területet jár be, ahol lovardákban, állattartó gazdáknál, sertéstelepeken és tehenészetekben számolja és gyűrűzi a füsti fecskéket. Fejér megyében különösen a tehenészetekben vannak nagyon erős füstifecske-populációk.
Egy érdekes színezetű fecskefióka "normális" testvérei között egy bicskei istállóban. A kép az említett felmérések során készült. (Fotó: Fenyvesi László)

Elkezdtünk beszélgetni a tehéntartás és fecske közötti ősi kapcsolatról, a tehenészetekről, a tejtermelő cégek saját értékesítéséről, az egyik fejéri tejipari vállalat madaras (bíbic, gyurgyalag, vörösbegy, stb.) túródesszertjeiről, és akkor Laci váratlanul valami ilyesmit mondott: "Lehetne úgy reklámozni a tejfogyasztást, hogy aki magyar tejet iszik, az a magyar népnek oly kedves fecskét támogatja..."
Ha valaha életemben éreztem, hogy összeérnek az agyamban a drótok és azonnal tisztán látok valamit, ami fél perccel korábban még homályban volt, akkor ez ilyen pillanat volt. A legérdekesebb, hogy korábban írtam egy székesfehérvári illetőségű tejfeldolgozónak, hogy a kartondobozaikon akár a fecskét, a fecske és a szarvasmarha kapcsolatát is lehetne reklámozni (nem jött reakció). De ez a kölcsönösség, vagyis hogy ezzel a kampánnyal maga a cég is jól járhat, mert egy tudatos vásárlóréteget meg tud szólítani és vásárlásra tud ösztönözni, ez teljes mértékben Laci ötlete volt.
Hazaérve lelkesen nekiláttam levelet fogalmazni, amit elküldtem néhány hazai tejfeldolgozónak és tejet közvetlenül értékesítő gazdaságnak, immár ebben a fent vázolt szellemben. Egy válasz érkezett, az azonban a legjobb helyről, Pusztaszabolcsról. Ez a nemrég várossá nyilvánított település a Velencei-tótól dél-délkeletre található; ez a székhelye a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. nevű cégnek. Laci rendkívül pontos kimutatást vezet az egyes fecske költőhelyeken a párok, a fiókák, a sikeres költések számáról, innen tudjuk, hogy pillanatnyilag az általa ismert Fejér megyei helyszínek közül az említett cég tehenészetében költ a legtöbb, szám szerint 63 füsti fecske pár. Ezek 2016-ban 323 fiókát repítettek, ez a szám ebben a mutatóban a dobogó harmadik fokára elegendő. Ám míg az első két telep (Hantos-Világospuszta és Székesfehérvár-Kisfalud) a tejet feldolgozónak adja el, addig Pusztaszabolcs iskolatejként, illetve mintaboltjaiban a legkülönbözőbb formában (pasztőrözött tej, sajtok, joghurtok, körözött, túró, vaj, tejföl, karamellás és kakaós tej, stb.) maga értékesíti.
A pusztaszabolcsi tehenészet elletője. Aki nem hiszi, számoljon utána: a képen 19 fecskefészek látható! Tipikus esete annak, hogy ha kiválóak a körülmények, az amúgy revírtartó füsti fecske is hajlandó telepszerű sűrűségben költeni.

November végén tehát volt egy olyan cégünk, amely mindenben megfelelt az elvárásoknak (magyar vállalat saját tehenészettel, ahol a fecskék békében költhetnek), januárra kitűztünk egy személyes találkozót a vállalat vezetőjével. Lacival egy nagyon hideg reggelen vágtunk neki a pusztaszabolcsi útnak. Sziebler Péterné elnök fogadott bennünket, akiről hamar megtudtuk, hogy valódi madárbarát, egyébiránt nekik is vannak otthon (molnár)fecskéik az eresz alatt. Mi vittünk két ötletet (fecskés plakát a boltokba, fecskés matrica a tejesautókra), de a kampány központi gondolata az elnök asszonytól származik: tegyünk fecskét az iskolatejes pohárra, mert az tanítási időben naponta több mint 100 iskola több ezer diákjához eljut.
Már S. Nagy István is megírta, Máté Péter pedig eldalolta, hogy "azért vannak a jó barátok..." Mit csinál az ember, ha egy ilyen lehetőség kapujában áll és szüksége van egy pofás fecskefestményre? Megkéri egy szívességre Európa egyik legjobb madárfestőjét, akit már vagy húsz éve ismer, vagyis Kókay Szabolcsot. Szabi nem tétlenkedett, megkérdezte a legfontosabb paramétereket (merre nézzen a feje, milyen testtartásban repüljön, stb.), aztán pár napon belül elküldött egy olyan lenyűgözően élethű füsti fecskét, hogy majd' leestünk a székről.
Kókay Szabolcs képe, amit kifejezetten a kampány számára festett

A tejespoharakat gyártó cég tervezője, Petrovics Zoltán sem az a tötyörészős alkat, nagyon hamar elkészült egy zárófólia-változat. Ezt később módosítani kellett; nekünk nagyon tetszett, de a cégvezetés úgy érezte, a hatalmas fecske mindjárt leszedi a boci orrát. 75 %-os kicsinyítéssel, valamint függőleges irányú eltolással azonban megszületett a nagy mű. Márciustól kezdve ilyen zárófóliával kapják kézhez a tejet és a kakaót a pusztaszabolcsi iskolatej program résztvevői:

A plakát története érdekes. Volt a fejemben egy elképzelés, hogy a fecske vagy fecskék mögé montírozzuk oda egy valódi tejelő tehenészet képét. Hosszú-hosszú téli estéket töltöttem különféle változatok megalkotásával, míg egy kellően világos pillanatomban ráeszméltem, hogy az ötlet nem is jó. Így maradtam a valódi, manipulálatlan fényképeknél (édesapám, dr. Kovács Gábor fotói). Három minta közül végül a fecskefészkes lett a befutó; A/2 méretben ez kikerül mindegyik pusztaszabolcsi mintaboltba a fecskék érkezéséig. Terveink szerint ez a plakát meghatározott ideig lesz kint, utána évente mindig újat tervezünk, rajta az éppen aktuális költési eredményekkel. (Az új plakát jellegével kapcsolatban is van már ötlet, de ez a megvalósulásig maradjon belső információ.)
A tejesautókra ugyanez a fecskefészek kerülne, mégpedig a furgon oldalának felső részére, így meglenne az az illúzió, hogy a tejespoháron is levő boci az istállóban van, fölötte pedig ott a fecskefészek. Ez a látványelem egyelőre kialakulóban van, az autófóliázó cég a jó időket várja, hogy a tejesautók matricáin szükséges javítgatásokat elvégezze. Ekkor véglegesítenénk a matrica pontos elhelyezkedését.
A mintaboltokba kerülő plakát

Kaptunk olyan negatív véleményt, hogy ez az egész kampány fabatkát sem ér, mert nem felhívó jellegű, a fecske csak megjelenik, de nem szólít fel cselekvésre. Véleményünk szerint az akció egyik fő jellemzője a fokozatos építkezés. A pusztaszabolcsiak elkötelezték magukat a fecskevédelem népszerűsítése mellett, a füsti fecske hosszú évekig az arculatuk része lesz. Ez az iskolatejjel kapcsolatban számos további, hónapok vagy akár évek múlva esedékes akció kiindulópontja lehet:
  • Fecskeképpel és érdekes információkkal ellátott órarendet ajándékozunk az iskolatejet kapó gyerekeknek (ezzel a fecske még inkább a mindennapok részévé válik)
  • Ugyanezen iskolák számára rajzversenyt hirdetünk a fecske és az állattartás témakörében, terveink szerint szeptemberben
  • A rajzversenyre való felkészítés jegyében a pedagógusoknak eljuttatunk egy óravázlatot, így segítve őket olyan témák megtárgyalásában, mint az állattartás jelentősége és visszaszorulása, a vidéki életforma és annak változása, vagy akár a fecskéket érintő klímaváltozás és dél-európai madármészárlás
  • A fő cél az, hogy a fecskék témájában kellő jártasságot szerzett gyerekek 1-2 éven belül aktív fecskeszámlálók, fecskefelmérők legyenek. Akár még versenyt is hirdethetünk: melyik iskola tanulói tudnak a környékükön több lakott fecskefészket összeírni?... Most erre érdektelenség lenne a válasz, de más lesz a helyzet, ha már "bemelegítettük" őket rajzpályázattal és tematikus fecskés tanórákkal
A pusztaszabolcsi kampányról cikk jelenik majd meg az egyik mezőgazdasági magazinban is. Ennek kifejezetten az lesz a célja, hogy esetleg további agrárcégeknek hozzon kedvet valami hasonlóhoz. (Egyébként van egy jelöltünk, amely szintén alkalmas alanya lehetne egy ilyen kampánynak, már csak az a kérdés, hogy a 2 évvel ezelőtti istállókorszerűsítés során eltávolított fecskefészkek helyébe épültek -e újak.)
Svájcban van példa arra, hogy egy természetközeli gazdálkodási rendszerben előállított terméket az ahhoz kötődő madárfajjal reklámozva értékesítenek madárbarátoknak. A magas törzsű gyümölcsösök aszalványait és gyümölcsleveit pl. úgy népszerűsítik, hogy az ilyen ültetvények hagyományos gyülekezőhelyei a vörös kányáknak. De én is vettem már kisújszállási termesztésű rizst, mert azok a rizsföldek a székicsér költőhelyei. Mi most valami hasonlót találtunk ki a tejre és a fecskére. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése