Ökológiai gazdálkodás

Alapítványunk Kuratóriumát három olyan személy alkotja, akik két családi ökológiai szemléletű gazdaságban tevékenykednek. Szervezetünk egyik célja a vegyszermentes, biztonságos, környezet- és természetbarát termelés népszerűsítése, így ezen az oldalon is bemutatkozunk.

Fóris Anna férjével, Ödönnel Pátka-Vargahegyen él és gazdálkodik. Anna az alábbiakban foglalta össze Virágosélet fantázianevű kertészetük filozófiáját:

"Kertészmérnök és geodéta házaspárként 2011-ben 400 m2-en kezdtünk saját részre zöldségeket termelni Pátkán, Vargahegyen. Majd bízva abban, hogy régi álmunk talán most valóra válhat, s lehet egy kis gazdaságunk, 2011 őszén igen nagy fába vágtuk a fejszénket. Megvettük a telkünk melletti kis házat s további vásárolt ill. bérelt területekkel 1 ha-ra gyarapítottuk kis kertünket. 2012 tavaszától elkezdtünk gazdálkodni. A nagyobb talajmunkákat bérmunkával végeztettük, minden egyebet saját kezűleg 2 tolikapával csináltunk. 2012-2013-ban ismerősöknek, munkatársaknak termeltünk vegyszermentesen, bio és konvencionális vetőmagokat használva, szigorúan az ökológiai gazdálkodás elvei alapján. Gazdaságunk szépen fejlődött, óllal, állatokkal bővült. 2014-ben úgy döntöttünk szorosabbra fűzzük a vevőinkkel a kapcsolatot, s egy zöldségközösséget alakítunk ki, hogy vevő és eladó között bizalom s erős kötelék alakuljon ki, s elkötelezett vásárlóink hetente részesüljenek az éppen aktuális terményeinkből, melyekért átalányt fizetnek. A rendszer még kidolgozás alatt van, a tagtoborzás folyik, s terveink szerint a jövő évtől élesben működik/működünk. 

Jelenleg 5000m2-en lucerna, 1500m2-en kukorica, 1000m2-en zöldség, 1400m2-en szőlő területünk van, a gazdaság többi részen pedig állatok vannak. Tyúkok és kakasok mellett nyulakat tartunk. Az idei évre kitűzött legnagyobb vágyunk, hogy a korábban vásárolt 100 éves hidas fa disznóólat összerakjuk, s az állatállományunkat tovább bővíthessük. Hagyományos Magyar zöldségfajok és fajták mellett articsóka, földimogyoró, pepinó és perui cseresznye is megtalálható a kertünkben. Elsődleges célunk, hogy egy önellátó, önfenntartó biogazdaságot/biokertet hozzunk létre. Megtermeljük magunk s a zöldségközösség számára a zöldséget, de ezen túlmenősen tojást, s a későbbiekben húst is. Fontos számunkra, hogy azzal foglalkozhassunk, amit szeretünk. Olyan zöldségeket, s egyéb termékeket (húst, tojás) állítsunk elő, amelyet a zöldségközösség tagjai szívesen fogyasztanak, s ne csak egy „élettelen” krumplit vegyenek le az áruház, vagy a zöldséges polcáról, hanem tudják azt, hogy ki s hol termelte meg az adott zöldséget. Bármikor kijöhessenek a kertbe, megnézhessék hol nő a paprika, vagy épp gyomlálhassák egy kicsit a sárgarépát, s akár etessék vagy simogassák az állatokat. Azt szeretnénk, hogy fogyasztóink élő részesei legyenek a kertnek, s élő legyen maga a kert is. Ellenőrzőszervezethez való csatlakozás a jövő évben szeretnénk elkezdeni, s az év folyamán állatállományunkat lehetőségeinkhez mérten kecskékkel és disznóval, valamint további baromfifélékkel szeretnénk bővíteni.

Pátka külterületén, Vargahegyen csendesen, békésen élünk, magunk sütjük a kenyeret, gyűjtünk gyógynövényeket, készítünk lekvárokat, befőtteket, savanyúságokat s próbálunk minél nagyobb harmóniában élni a természettel."

Kuratóriumunk fennmaradó két tagja házaspár, Járosi Adrienn és Kovács Gergely Károly, akik szintén ökológiai gazdálkodással foglalkoznak.

„A „Két Kuvik” biogazdaság 2009 óta ellenőrzött ökológiai gazdaság, Székesfehérvártól északkeletre hamisítatlan észak-mezőföldi tájon, löszvölgyek szomszédságában található. A törzsterületet jelenleg 60 hektár szántó alkotja. Már a kezdet kezdetén tudtuk, hogy csak vegyszermentesen kívánunk termelni, és mivel a szűkebb környéken senki nem foglalkozik biogazdálkodással vagy alternatív növényekkel, mindent magunknak kellett kitapasztalni. Sok megszívlelendő tanulság levonása, a hibák folyamatos kiköszörülése, újabb hibák elkövetése jellemzi a kis léptékű, kísérletező, extenzív módszeregyüttesünket. Kiemelt fontosságú az élővilág védelme, így munkánk szerves részét képezi a búvósávok meghagyása, kisnyulak, őzgidák, pacsirtafiókák kiterelése a veszélyzónából, megtalált fészkek megóvása, T-fák kihelyezése.

A kezdeti kísérletezés nyomán mára kialakult egy nem szokványos vetésszerkezet. Több kis táblában lucernát termesztünk, amely számunkra a leghatékonyabb gyomirtó kultúra, egy-két kaszálás után még a legmakacsabb mezei aszat és selyemkóró is nyomtalanul eltűnik. A legfeljebb 12 hektáros „nagy” táblákon gabonafélékkel foglalkozunk, majd az aratást követően azonnal zöldtrágyakeveréket szórunk ki, hogy az árvakeléssel együtt talajszerkezetet javító, vetésforgót színesítő növény (mustár, pohánka, mézontófű) is kikeljen. Kedvenc gabonánk a rozs, de termelünk zabot, tönkölyt, korábban durumbúzát és a híres Bánkúti 1201 őszi búzát is. Kis területen burgonyánk is van évről évre, következetesen a lassan leromló magyar fajták (Pannónia, Balatoni Rózsa) gumóit ültetjük vissza. A legtöbb munkaművelethez megvannak a gépeink, de lehetőségeinkhez mérten folyamatosan gyarapítjuk a gépparkot. Büszkeségünk a kifejezetten nekünk gyártott kultivátor-lazító kombináció, de 2014-ben tervezzük a tárcsára épített baktériumtrágya-adagoló beszerzését is.

A gazdaság része egy egy hektáros vegyes gyümölcsös, amely döntően kajszi. Ez növényvédelem nélkül, a fák természetes védekezőképességére és az ültetvényben az évek során kialakult természetes egyensúlyra alapozva leginkább az önellátást szolgálja. Pátkai otthonunk kiskertjében is saját célra vetjük a zöldségmagokat, több esetben a termelésből mára kiszorult tájfajtákét. Az elkövetkező években nagy álmunk egy néhány családból álló kis méhes létrehozása is.”

A két családi gazdaság sok szállal kötődik egymáshoz és nem csupán szaporítóanyag, étkezési- és takarmánygabona, zöldségek, gyümölcsök és receptek élénk cserekereskedelme zajlik. Több olyan ökológiai gazdálkodással összefüggő tervünk és elképzelésünk van, amelyben már az alapítványnak is szerepe lesz.

•  A működési területen levő szórványgyümölcsösök feltérképezése, a fajták meghatározása, az értékes egyedek továbbszaporítása.
• Fejér megyei zöldség tájfajták összegyűjtése, továbbszaporítása, népszerűsítése, bemutatókert létesítése.
• Az élőhelykezelés főszereplőinek, azaz az általunk tartott haszonállatok termékeinek (elsősorban gyapjú és tej) feldolgozása.