A www.birding.hu madarászhonlapra az utóbbi egy-két hétben több olyan adat is felkerült, ami nagy örömmel tölt el bennünket. Nem kevés azon madárfajok száma, melyek a Mezőföldről jó ideje eltűntek. Ilyen a túzok, az ugartyúk vagy a székicsér. A Mezőföld természetes határától, azaz a Dunától keletre a Kiskunságban jó állománya él két szintén eltűnt fajnak, a szalakótának és a kék vércsének. Vártuk és reméltük hát, hogy ez a két legeltetett gyepekhez kötődő madár majd csak átlépi egyszer a folyót és újra birtokba veszi az évtizedekkel ezelőtt elhagyott területeket.
A színpompás szalakótával kapcsolatban idén már legalább két párról tudunk (Aba, Sárbogárd), de volt egy velencei észlelés is, a kék vércse pedig Sárkeresztúr mellett két fiókát nevel. Érdemes azt is látnunk, hogy a Mezőföldön megritkult kuviknak és kis őrgébicsnek is ezeken a délebbi területeken, a Sárvíz-völgyben és a Kelet-Mezőföldön élnek a komolyabb állományai.
A feladat nem lehet más, mint hogy átgondolt élőhelykezeléssel, odvak és költőládák kihelyezésével, a legeltetéses állattartás újbóli meghonosításával, illetve ökológiai gazdálkodással olyan környezetet teremtsünk az észak-mezőföldi löszvölgyek környékén, ami alkalmas lesz ezeknek a fokozottan védett madaraknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése