2014. augusztus 9-én ragyogó nyári időben kezdődött gyöngybagolyvédelmi programunk tevőleges szakasza, mégpedig Nadapon. A hét folyamán kaptunk egy gyöngybagolyládát a dinnyési Fenyvesi Lászlótól, Pallos Zsuzsa pedig örömmel tájékoztatott minket, hogy Tóth Béla plébános és Turanitz Lajos gondnok példaértékűen állt hozzá az ötlethez. Így a nadapi Palermói Szent Rozália Plébániatemplom volt a színhelye az első ládakihelyezésnek. Zsuzsa véleménye szerint "pont a környék legszebb templomában kezdjük. Én, ha gyöngybagoly lennék, tuti oda költöznék, mert gyönyörű a kilátás és jó nagy szántók, meg legelők vannak a környéken. Nem is kellene feleslegesen vadásznia, csak kinéz az ablakon, és már látja is, hol dugta ki a fejét a pocok."
Minden templom más, minden egyes láda elhelyezése külön problémamegoldó fejtörő. Nadapon a fő gondot a környéken egyedülálló nyolcszögletű torony jelentette. Az egyes toronyablakok igen kicsik, a fal sem vastag, így az egy méter hosszú láda beépítése komoly állványzatot igényelt volna. Ezért feladtuk azt a tervet, hogy a szántók felé (délkelet) nézzen a láda, inkább a meglevő fázatot, a harangok alatti erős deszkát használtuk a láda alapjául. Így a tájolás nyugatias, ami a szakirodalom szerint a baglyok körében kedvelt.
Nadap egy csendes, természetközeli falucska. Keletről nagy szőlőültetvények, délről szántóföldek, a többi irányból a Velencei-hegység veszi körbe. A röpnyílás felőli falurészen több helyen is tartanak lovakat, vannak kiskertek, így a rágcsálók réme változatos vadászterületet talál majd. A ládából az alábbi kilátás tárulhat a gyöngybaglyok elé:
Turanitz Lajos gondnokkal közösen nyitottuk meg a toronyablakon a röpnyílás előtti rést, majd a lent szétszedett és darabokban felvitt láda újbóli összeszerelésében és elhelyezésében is segítségünkre volt.
A láda aljára fűrészpor és faforgács elegye került, hiszen a fészket nem építő gyöngybagoly számára fontos a tojások elgurulását megakadályozó aljzat. A költés ellenőrzését nem a meglevő oldalsó csapóajtón keresztül, hanem a hátsó fal átmeneti lecsavarozásával végezzük majd. A képen is jól megfigyelhető az ok: az ablak mindössze öt centiméterrel szélesebb, mint maga a láda.
A láda kihelyezésével egy időben a torony két szintje is megszépült, hiszen vállaltuk a galambürülék feltakarítását is. Ezt Zsuzsa gyakorlatilag egymaga végezte el. A bezsákolt guanó lehordását követően már csak egy kellemes kötelességünknek kellett eleget tennünk: átadhattuk a "Természetbarát Templom" oklevelet, amit Kókay Szabolcs festményének felhasználásával Zsuzsa szerkesztett.
És még egy elgondolkodtató esemény. A fészekláda összeszerelése közepette derült ki, hogy Turanitz Lajost velencei kisiskolás korában tanította Szabó László Vilmos. Laci bácsit a huszadik század egyik legnagyobb hatású természetvédőjének tartjuk, aki egyedülálló módon az ország féltucatnyi tájegységében (Bükk, Baja, Velencei-tó, Vértes, Hortobágy, Bakony) alkotott maradandót. Szinte hátborzongató volt, ahogyan közben megkondult a negyedet jelző harang, mintha csak Laci bácsi jelzett volna fentről az utódoknak...
Köszönet mindenkinek, az akció hamarosan folytatódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése