Egy újabb esztendő, alapítványunk harmadik éve zárul le. Hagyományainkhoz híven összefoglaljuk a főbb eredményeket, illetve a zátonyra futott elképzeléseket.
Helyi természetvédelmi területek kezelése
Április óta a "VÖLGY-HÍD" hivatalosan is a Jancsár-völgy, Aszal-völgy, Máriamajori-erdő és Nagy-völgy helyi természetvédelmi területek őre. Legfontosabb idei, még nem teljesen elvégzett feladatunk a táblák kihelyezése volt. A védett terület táblák mellett kikerült 4 kiegészítő Natura 2000, illetve 2 Natura 2000 nagy tábla is. (Az Aszal-völgy egy része csak Naturás, de nem helyi védett, a Vadmezőn levő szigetszerű gyepek pedig csak helyi védettek, de nem Naturások, csak hogy egy kicsit bonyolultabb legyen egy kívülállónak elmagyarázni a helyzetet...) Táblalopás öt, oszloplopás egy esetben történt. Szerencsére a tartalékok miatt a pótlás gyorsan lezajlott.
Tavasszal a Városgondnokság gépével ismét nyestünk homokfalat a gyurgyalagoknak, legalább 15 pár prüttyögő szivárványmadár jelenléte hálálta meg a gondoskodást. A jancsár-völgyi odútelep kb. 30 %-os kihasználtságú volt 2016-ban (széncinege, seregély), a Máriamajori-erdőben rögtön sikeresen költött a kihelyezett ládában a macskabagoly, az Aszal-völgyben továbbra is fészkel a ládában a vörös vércse.
Kisebb volumenű cserjeirtást a Rácvölgy egyik lösztisztásán végeztem. A macskahereállományt kétszer kellett kikarózni, de az összes karót elvitték és a virágokat is lekaszálták. Az évelő növény állománya ezt még át fogja vészelni, nekünk azonban az utolsó csepp volt a pohárban: terveink szerint 2017-től minden helyi védett és/vagy városi tulajdonban levő kaszáló használójával szerződést íratunk alá a réteken élő védett fajok (és a mi sérülékeny idegrendszerünk) megóvása érdekében.
2017-es feladat a Jancsár-völgy és az egy kimaradt rácvölgyi pont betáblázása, illetve egy nagyobb kísérleti cserjeirtás az Aszal-völgyben. Jelenleg is szerkesztés alatt van három leporelló, melyet a három helyi védett területről készítünk. Feltehetően a város turisztikai információs pontjain lehet majd megszerezni őket.
Természetvédelem
Jól megfigyelhető, hogy a székesfehérvári új helyi védett területeknek szép lassan híre megy. Így talált ránk dr. Flesch Márton is, aki a Tác közigazgatási határában levő Fövenypuszta helyi védelméhez kért segítséget. 2017 tavaszára megbeszéltük a közös bejárásokat, ám ősszel drámai fordulat állt be: Márton írta, hogy a tulajdonos fel akarja szántani a gyepet (pókbangó, homoki nőszirom, érdes csüdfű...). A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság helyi erőit (Csihar László, Staudinger István) értesítettem, ők és a gyepet jól ismerő Lendvai Gábor a védett fajok eszmei értékét és az egyedszámot beszorozva gyorsan meggyőzték a tulajdonost, hogy ökonómiailag nem lenne egyensúlyban a várható haszon a több milliós bírsággal. Egy ütközet megnyerve, de az igazi munka tavasszal indul.
A másik front a székesfehérvári Maroshegy, annak is három igen értékes foltja, ahol az őszi vérfű hangyaboglárkái, valamint kosborfajok várnak védelmet. Ebben a pillanatban még nem tudni biztosat, a védetté nyilvánítási javaslat mindenesetre már a város környezetvédelmi irodájánál van.
Helyben jár ugyanakkor a szikes tavak ügye, sajnos ott csak ötletadók és élő lelkiismeretek lehetünk , de magányos elkövetők nem, márpedig a hatékonyság szempontjából úgy fest, az lenne az igazi...
Madárvédelem
Az előző holt szezonban (2015 ősze - 2016 tavasza) jó néhány odút, ládát tettünk ki, a legsikeresebb az előző részben már említett macskabaglyon kívül a királybereki (Pátka) vörös vércse és a füvellői (Lovasberény) kuvik azonnali sikeres költése. A gyöngybaglyok továbbra sem mutatkoznak a ládáknál, de akusztikus adat (Lovasberény) és másoktól kapott információ (Csákvár) jelzi, hogy itt mozognak a környéken, megtelepedésük remélhetőleg előbb-utóbb bekövetkezik. Idén Pázmánd, Szabadbattyán és Sárpentele temploma lett számukra alkalmas.
A fecskevédelmi akció vegyes képet mutat. A lakossági aktivitás szintje nagyon alacsony, a fecskeállomány többszöröse a reméltnek, tervek és ötletek vannak jócskán, az akciót folytatjuk, elképzelésünk szerint nagyobb léptékben, immár az egész megyében gondolkodva. (így is alliterál: "fecskebarát Fejér megye")
Oktatás, szemléletformálás
2016-ban három előadás volt, kettő a vértesacsai Föngyöskertben, egy a fehérvári Nemes Nagy Ágnes kollégiumban. Utóbbi helyszínen ez egy sorozat kezdete volt: a megállapodás értelmében félévente 1-1 színpompás, vetített előadással örvendeztetem meg a 15-16 év körüli kamaszlányokat (lánykoli...).
A madáretetésbe a Zentai úti iskola mellett most téltől a Nemes Nagy kollégium is bekapcsolódott, illetve a kertbarátok sem pihennek a két fehérvári közösségi kertben. Ehhez az alapanyagot mi biztosítjuk az Alba Agrár Zrt-től vásárolt napraforgóval.
Volt egy újabb sikeres magbörze januárban, ugyanakkor teljesen leállt a bemutató kert programja és több egyéb terv is parkolópályán van (öreg gyümölcsfák és szőlőhegyek felmérése)...
Felmérések, adatgyűjtések
Az év két nagy feladata közül az egyik a Madáratlasz Program felmérésének folytatása volt, a másik pedig a növénytani adatok gyűjtése. Tavasszal és nyár elején minden alkalmat megragadtam, a legemlékezetesebb az volt, amikor biciklivel mentem Pátkáról Pázmándra szőlőt metszeni, a biciklin ülve hallgattam és striguláztam az éneklő madarakat, hazafelé pedig Pázmánd és Vereb temetőit néztem át esetleges védett növények után. A Madáratlasz Programhoz végzett Fejér megyei adatgyűjtés térképe itt látható.
Nyomtatott sajtó, média, internetes jelenlét
A "fecskebarát Fehérvár" akció részeként volt két rádiós beszélgetés és néhány cikk az interneten, különösebb feltűnést egyik sem keltett. Dolgozunk azon, hogy a fecskevédelmet hogyan kellene szélesebb körben népszerűsíteni, erről 2017-ben biztosan bővebben foglalkozunk majd a honlapon is.
Saját honlapunk legnagyobb idei sikere a Szabó László Vilmos emléke előtt tisztelgő bejegyzés volt, de jó forgalmat bonyolított Pallos Zsuzsanna aranysakálos és Hudák Tamás lepkés tanulmánya is.
Belső ügyek és 2017-es terveink
Elkészült a logónk, ami már a fejlécen is látható. Sok madárvédelmi munkát akadályozott a terepjárónk felújítása; e pillanatban sincs még kész, viszont annyira el volt korrodálódva itt-ott, hogy nagy zűr is lehetett volna, például ha egy emelkedőn csak az autó eleje és közepe jut fel, a vége és az utánfutó meg visszamegy... Hasznos munkatársunkat nagyon várjuk vissza. Cikta juhaink immár törzstenyészetként éldegélnek, a család legújabb tagja december 24-én született. (Érdekes, de két és fél éves tenyésztői munkánk során másodszor van karácsonyi születés)
2017-ben év elején szeretnénk elvégezni középfeszültségű oszlopfelmérést Pátka és Lovasberény határában, folytatjuk az odú- és ládakiheyezést gyöngybagoly, vörös vércse, füleskuvik és szalakóta számára, megyei szintűre bővítjük a fecskevédelmi akciót, befejezzük a Madáratlasz Programban vállalt terület felmérését. Gyerekeket is nevelünk, a kislányunk közben felállt. Sűrű lesz, nagyon várjuk...
Tavasszal a Városgondnokság gépével ismét nyestünk homokfalat a gyurgyalagoknak, legalább 15 pár prüttyögő szivárványmadár jelenléte hálálta meg a gondoskodást. A jancsár-völgyi odútelep kb. 30 %-os kihasználtságú volt 2016-ban (széncinege, seregély), a Máriamajori-erdőben rögtön sikeresen költött a kihelyezett ládában a macskabagoly, az Aszal-völgyben továbbra is fészkel a ládában a vörös vércse.
2009 óta a gyurgyalagállomány folyamatosan csökkent. A tavalyi és idei beavatkozással visszaállt a világ rendje.
Kisebb volumenű cserjeirtást a Rácvölgy egyik lösztisztásán végeztem. A macskahereállományt kétszer kellett kikarózni, de az összes karót elvitték és a virágokat is lekaszálták. Az évelő növény állománya ezt még át fogja vészelni, nekünk azonban az utolsó csepp volt a pohárban: terveink szerint 2017-től minden helyi védett és/vagy városi tulajdonban levő kaszáló használójával szerződést íratunk alá a réteken élő védett fajok (és a mi sérülékeny idegrendszerünk) megóvása érdekében.
2017-es feladat a Jancsár-völgy és az egy kimaradt rácvölgyi pont betáblázása, illetve egy nagyobb kísérleti cserjeirtás az Aszal-völgyben. Jelenleg is szerkesztés alatt van három leporelló, melyet a három helyi védett területről készítünk. Feltehetően a város turisztikai információs pontjain lehet majd megszerezni őket.
Természetvédelem
Jól megfigyelhető, hogy a székesfehérvári új helyi védett területeknek szép lassan híre megy. Így talált ránk dr. Flesch Márton is, aki a Tác közigazgatási határában levő Fövenypuszta helyi védelméhez kért segítséget. 2017 tavaszára megbeszéltük a közös bejárásokat, ám ősszel drámai fordulat állt be: Márton írta, hogy a tulajdonos fel akarja szántani a gyepet (pókbangó, homoki nőszirom, érdes csüdfű...). A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság helyi erőit (Csihar László, Staudinger István) értesítettem, ők és a gyepet jól ismerő Lendvai Gábor a védett fajok eszmei értékét és az egyedszámot beszorozva gyorsan meggyőzték a tulajdonost, hogy ökonómiailag nem lenne egyensúlyban a várható haszon a több milliós bírsággal. Egy ütközet megnyerve, de az igazi munka tavasszal indul.
A másik front a székesfehérvári Maroshegy, annak is három igen értékes foltja, ahol az őszi vérfű hangyaboglárkái, valamint kosborfajok várnak védelmet. Ebben a pillanatban még nem tudni biztosat, a védetté nyilvánítási javaslat mindenesetre már a város környezetvédelmi irodájánál van.
Helyben jár ugyanakkor a szikes tavak ügye, sajnos ott csak ötletadók és élő lelkiismeretek lehetünk , de magányos elkövetők nem, márpedig a hatékonyság szempontjából úgy fest, az lenne az igazi...
Madárvédelem
Az előző holt szezonban (2015 ősze - 2016 tavasza) jó néhány odút, ládát tettünk ki, a legsikeresebb az előző részben már említett macskabaglyon kívül a királybereki (Pátka) vörös vércse és a füvellői (Lovasberény) kuvik azonnali sikeres költése. A gyöngybaglyok továbbra sem mutatkoznak a ládáknál, de akusztikus adat (Lovasberény) és másoktól kapott információ (Csákvár) jelzi, hogy itt mozognak a környéken, megtelepedésük remélhetőleg előbb-utóbb bekövetkezik. Idén Pázmánd, Szabadbattyán és Sárpentele temploma lett számukra alkalmas.
A fecskevédelmi akció vegyes képet mutat. A lakossági aktivitás szintje nagyon alacsony, a fecskeállomány többszöröse a reméltnek, tervek és ötletek vannak jócskán, az akciót folytatjuk, elképzelésünk szerint nagyobb léptékben, immár az egész megyében gondolkodva. (így is alliterál: "fecskebarát Fejér megye")
Füsti fecske (fotó: dr. Kovács Gábor)
Oktatás, szemléletformálás
2016-ban három előadás volt, kettő a vértesacsai Föngyöskertben, egy a fehérvári Nemes Nagy Ágnes kollégiumban. Utóbbi helyszínen ez egy sorozat kezdete volt: a megállapodás értelmében félévente 1-1 színpompás, vetített előadással örvendeztetem meg a 15-16 év körüli kamaszlányokat (lánykoli...).
A madáretetésbe a Zentai úti iskola mellett most téltől a Nemes Nagy kollégium is bekapcsolódott, illetve a kertbarátok sem pihennek a két fehérvári közösségi kertben. Ehhez az alapanyagot mi biztosítjuk az Alba Agrár Zrt-től vásárolt napraforgóval.
Volt egy újabb sikeres magbörze januárban, ugyanakkor teljesen leállt a bemutató kert programja és több egyéb terv is parkolópályán van (öreg gyümölcsfák és szőlőhegyek felmérése)...
Felmérések, adatgyűjtések
Az év két nagy feladata közül az egyik a Madáratlasz Program felmérésének folytatása volt, a másik pedig a növénytani adatok gyűjtése. Tavasszal és nyár elején minden alkalmat megragadtam, a legemlékezetesebb az volt, amikor biciklivel mentem Pátkáról Pázmándra szőlőt metszeni, a biciklin ülve hallgattam és striguláztam az éneklő madarakat, hazafelé pedig Pázmánd és Vereb temetőit néztem át esetleges védett növények után. A Madáratlasz Programhoz végzett Fejér megyei adatgyűjtés térképe itt látható.
Láthatóan hangsúlyos a Császár-víz völgye a barna folttól (Zámolyi-víztározó) a torkolat felé.
Nyomtatott sajtó, média, internetes jelenlét
A "fecskebarát Fehérvár" akció részeként volt két rádiós beszélgetés és néhány cikk az interneten, különösebb feltűnést egyik sem keltett. Dolgozunk azon, hogy a fecskevédelmet hogyan kellene szélesebb körben népszerűsíteni, erről 2017-ben biztosan bővebben foglalkozunk majd a honlapon is.
Saját honlapunk legnagyobb idei sikere a Szabó László Vilmos emléke előtt tisztelgő bejegyzés volt, de jó forgalmat bonyolított Pallos Zsuzsanna aranysakálos és Hudák Tamás lepkés tanulmánya is.
Belső ügyek és 2017-es terveink
Elkészült a logónk, ami már a fejlécen is látható. Sok madárvédelmi munkát akadályozott a terepjárónk felújítása; e pillanatban sincs még kész, viszont annyira el volt korrodálódva itt-ott, hogy nagy zűr is lehetett volna, például ha egy emelkedőn csak az autó eleje és közepe jut fel, a vége és az utánfutó meg visszamegy... Hasznos munkatársunkat nagyon várjuk vissza. Cikta juhaink immár törzstenyészetként éldegélnek, a család legújabb tagja december 24-én született. (Érdekes, de két és fél éves tenyésztői munkánk során másodszor van karácsonyi születés)
2017-ben év elején szeretnénk elvégezni középfeszültségű oszlopfelmérést Pátka és Lovasberény határában, folytatjuk az odú- és ládakiheyezést gyöngybagoly, vörös vércse, füleskuvik és szalakóta számára, megyei szintűre bővítjük a fecskevédelmi akciót, befejezzük a Madáratlasz Programban vállalt terület felmérését. Gyerekeket is nevelünk, a kislányunk közben felállt. Sűrű lesz, nagyon várjuk...
Minden olvasónknak és természetvédő kollégának sikeres új esztendőt kívánunk!
