2023. május 8., hétfő

Gazdákkal a vércsékért - a Tettek Mezeje III.

A 2022-ben meghirdetett akciónk 2023 áprilisában zárult. Ebben a bejegyzésben az Isztimér, Nagykarácsony és Előszállás határában szerzett élményekről fogok beszámolni.

Isztimér


Még tavaly jelentkezett a felhívásra az Isztiméren gazdálkodó Zsolt, aki vállalta, hogy a ládákat maga készíti el. Idén tavasszal, lombfakadás környékén tudtuk összehozni a találkozót. Nagyon boldogító volt hallani, hogy mennyire odafigyel az élővilágra, van madárhatározója, egy kiodvasodott vastag ágból kuvikodú készítését tervezgeti, szeretné megtelepíteni az erdősávjában az egerészölyvet... Ha minden megyében lenne 80-100 hozzá hasonló gazdálkodó...!

Délre irányozott vércseláda

Csodálatos öreg tölgyekkel tarkított mezővédő erdősáv volt az első helyszínünk egy tavaly telepített, az aszály miatt nem túl acélos zöldugar szomszédságában.
Keletre néző láda

A második láda egy akácos szélén van, lucernatábla szomszédságában. A közelben Natura 2000-es gyepen élő erdei pacsirta dala volt a munka aláfestő zenéje.

Nagykarácsony

Klasszikus löszvölgy a nagykarácsonyi szőlőhegyen

A nagykarácsonyi akció kicsit féloldalasra sikerült. A gazdálkodó lakóhelyén kitettünk egy-egy ládát füleskuviknak és vörös vércsének, de egy másik gyepre nem tudtunk ugyanilyen céllal kimenni, ugyanis a kiszemelt erdősávba beköltöztek a méhészek. Akármilyen távol is van ez a falu hozzánk, lesz még erre utam a jövőben...

Előszállás

Nagykarácsony déli szomszédja, a falu déli határa egyben a megyehatár. A februári bejáráson nagyon kedvező helyszíneket szemeltünk ki az idős gazdálkodóval, most áprilisban így már a biztos helyekre kellett csak kimennem.
Egy újabb löszvölgy. A bal oldalon levő akácfoltba került a vércseláda és a füleskuvikodú

Itt aztán volt mindenféle helyszín: kaszált aljú löszvölgy, szántó melletti magányos fa, szántó melletti fasor, extenzív gyümölcsös. A fasoros ládán mutatom be a munka egyes lépéseit.

Nézzen a láda keleti vagy déli irányba; jelen esetben keletre. A létra már a helyén van.

Szalai Gábor szegelős módszerét ITT mutattam be. Ez itt a drótozós módszer. A függőleges deszkán 2-2 lyukat fúrok alul és felül, belefűzöm a drótot. Ezen kívül kell kavics és egy kombinált fogó.

Nagyon szerencsés, ha egy ág alulról megtámasztja a ládát. Kifejezetten ilyen szemmel kerestem meg ezt a részt...

...a száraz ágat lefűrészeltem, ez alul támaszt, a törzshöz drótok rögzítik a ládát.

Kilátás a ládából. Nincsenek zavaró belógó ágak, a madarak könnyen észreveszik majd a lehetőséget.

Az utolsó kép azt illusztrálja, hogy a madarakat a dűlő forgalma nem fogja zavarni, hiszen a láda nem az útra néz.

Kisparcellás szántócskák, öreg gyümölcsös, valahol a tolnai megyehatár közelében...

Az utolsó két helyszínen kitett ládák foglalására idén valószínűleg már nincs esély, a többiek azonban talán már 2023-ban otthonul szolgálhatnak a vércséknek. A meghirdetett akció egyelőre befejeződött, ám továbbra is örömmel segítünk mindenkinek, aki gazdálkodóként szeretne tenni az élővilág megőrzéséért.

Köszönjük a jelentkezőknek és a lehetőséget népszerűsítő megyei falugazdászoknak! 

2023. május 5., péntek

Ott az ürge, hű mi fürge... - Egy ürgetelepítés tanulságai

Az ürge az állatvilág vetési konkolya, azaz olyan egykori kártevő, amely napjainkban nem egyszerűen kíméletre szorul, hanem védett vadvirág kollégájával ellentétben a fokozott védelem is kijár neki (250.000 Ft pénzben kifejezett természetvédelmi értékkel).

A legeltetéses állattartás visszaszorulásával a valaha közönségesen gyakori faj egy érdekes "élőhelytípusra" húzódott vissza, mégpedig az évente többször nyírt füves repülőterekre. Pillanatnyilag ezek a helyek jelentik a faj biztos menedékeit hazánkban. Amikor felmerül a gondolat, hogy egy megfelelően kezelt, elsősorban védett területre jó lenne ürgét telepíteni, avagy a meglevő állományt szaporítani, szinte mindig egy repülőtérről befogott egyedek áttelepítésével zajlik mindez.

A Fejér megyei természetvédők számára két ilyen füves reptér áll "rendelkezésre", a két megyei jogú város vonzáskörzetében levő Kisapostag és Börgönd. De nehogy valaki azt higgye, hogy akkor az ember elindul csak úgy jószándékúan ürgét fogni! Az ürgevédelem eme speciális tevékenységét egy szakemberekből álló tanács koordinálja és engedélyezi. Ők szabják meg a befogható maximális mennyiséget, a befogás időpontját, ők bírálják el, hogy a kihelyezés helyszíne megfelelő lehet -e a faj számára.

Van annak már bő két, két és fél éve, amikor elkezdtünk ürge áttelepítésen gondolkodni. Az engedélyt 2022 őszén kapta meg az erre kijelölt szervezet, ám a jó fejéri szokás szerint mindenki jött és segített, aki csak éppen ráért. A befogás helyszíne a börgöndi repülőtér volt, az ürgék egy védett mezőföldi löszvölgyben kezdik új életüket. Az engedély 100 egyed áttelepítéséről szól két ütemben; 2023. április 24-én az első ütem zárult le 59 egyeddel. A folytatás nyár végén lesz.

A több mint egy hetes munka során több olyan tapasztalatot szereztünk, amit esetleg az ország más pontjain is lehet kamatoztatni. Így a következő bejegyzés tudatosan nem az új helyszín bemutatásáról szól, hanem magáról a befogásról és az "ürgetelep" őrzéséről.

1. A telep előkészítése

2023. április 15-én elkészült egy 25x50 méteres kerítés. 

Az elkészült kerítés. (Fotó: Horváth Csaba)

A színvilág sokaknak ismerős lehet és nem is tévednek: ezek bizony a Magyar Közút hófogói. A februári FETÁ-n támadt az egyik résztvevőnek ez a zseniális ötlete, ami a közutas vezetés tetszését is elnyerte. A hófogó előnyei:

  • Az ország számos pontján hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre
  • Az ürgetelepítés időpontjában már nincs használatban
  • Könnyű, könnyen kezelhető
  • A lábbal földbe szúrható oszlopelemekkel együtt könnyen felállítható
  • Rugalmas, így alul a földhöz simítható, az ürge nem tud alatta átszaladni annyira könnyen
  • Az erős, öntött műanyag háló lyukján az ürge nem fér át, elrágni sem tudja
Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy Székesfehérvár Városgondnoksága felajánlotta a járművét, hogy a Magyar Közút bodajki telephelyéről elhozzon megfelelő mennyiségű tekercset és oszlopot a tetthelyre, majd a szoktatás egy hetét követően vissza is viszi oda.

A munkafolyamat vége. (Fotó: Horváth Csaba)

Csakhogy ez még nem minden. Az ürge egyik jelentősége abban áll, hogy ugyancsak fokozottan védett ragadozóknak a fontos zsákmányállata. Elő kell készíteni a menekülésüket 45 fokos szögben lehatoló, legalább 50 centis járattal, amiket a lelkes önkénteseink motoros lyukfúróval készítettek.

2. A befogás

A börgöndi repülőtéren 2023. április 17. és 19. között, három napon át folyt a befogás.
Almával felcsalizott csapdák és a jelzőkarók

Az ürgét ma már nem öntjük, hanem a lyuk mellé helyezett élvefogó csapdával kerítjük kézre. A csapda működése szavakkal nehezen elmagyarázható, a lényege az, hogy ha az állat a középen levő, ide-oda billegő kis fémlapra nehezkedik, hogy az almát leszedje, akkor a két ajtócska elöl-hátul lecsapódik. A csapda mellé mindig ki kell tenni egy jelzőkarót, ugyanis a füves területen több száz méterről csak ezek alapján lehet a csapdákat megtalálni.

Az első megfogott ürge.

A munka egyik nagy tapasztalata az volt, hogy a szükséges almamennyiség az eredetileg becsültnek többszöröse (a három nap alatt legalább 8-10 kg). Nehéz megmondani, hogy ebben mekkora szerepe van a csapdáknak (nem elég érzékeny "elsütő" szerkezet) és mekkora az ürgék agyafúrtságának. A harmadik napon volt olyan csapda, amibe négyszer kellett az almát pótolni, mire a ravasz rágcsáló végre "rács mögé került". (Addigra már olyan ideges voltam, hogy nevet is adtam neki)

Csihar László egy elcsípett ürgével. Előtte és mellette egy-egy csapda rejtőzik a fűben.

A munkát 18-án az eső is hátráltatta, de összességében elég olajozottan történtek a dolgok. Hétfőtől már folyamatosan volt őr a telepen is (lásd alább), valaki mindig volt a reptéren a csapdákat ellenőrizni, az ürgéket összeszedni, illetve az almát pótolni. Végül kellett valaki, aki egy adott mennyiségnél gyorsan elszállította az állatokat új otthonukba.

3. Áthelyezés

Csihar László és Flesch Márton egy makacs ürgét próbál mozgásra késztetni. A gyeptégla helye alatt van az előre megfúrt üreg.

Az ürgéket egyenesen az előre elkészített kotorékokba kell bejuttatni (nem mindig könnyű), ilyenkor jól jön még valamilyen táplálék is. Az almán kívül búzát, rozsot, zabot és árpát is kaptak, de a legnagyobb sikere vitathatatlanul az almának volt.
Szökésre volt példa, de ezek az egyedek a közelben ástak maguknak kotorékot, azaz a kezdeti nehézségeket ügyesen átvészelték.

4. Az őrzés

Előre bocsátom, hogy a mi esetünkben nem történt semmilyen rendkívüli esemény, ami az őrök beavatkozását indokolta volna. De (és ez ismét csak az ürgeáttelepítési előírások része) az őrzés akkor is lényeges dolog, hiszen bármikor előkerülhet ürgére éhes róka, kutya vagy bármilyen más állat. Természetesen az éjjeli őrzésnek fantasztikus hangulata is volt, különös éjszakai hangokkal és hideg, párás hajnallal...
Egy igen-igen hideg hajnal

Az őrzés révén tudjuk, hogy a "szökevények", azaz a magukat a kerítés alatt kiásók milyen talpraesetten elboldogultak és 1-2 napon belül elkészítették saját kotorékjukat. A területen legeltető juhász is figyelte a völgy új lakóit, tőle tudtuk meg, hogy az általunk észleltnél jóval távolabb is megjelentek az ürgelyukak. Ez is nagyon szerencsés dolog, hiszen egy hét után mi húszan harmincfelé megyünk, ő azonban folyamatosan kint lesz a juhokkal őszig, telefonon azonnal jelzi, ha valami bajt észlel.
Egy új helyét megszokó, a kitett gabonából falatozó ürge

5. A bontás

Hárman alig háromnegyed óra alatt lebontottuk és szállításhoz előkészítettük a teljes kerítést. A Magyar Közút helyi vezetése így állt hozzá ehhez az egészhez: "Szívesen, szóljatok máskor is..." Folytatás augusztusban. 
A bontás utolsó fázisa. A vaskarók már kiszedve, Járosi Adrienn és Staudinger István az utolsó hófogó tekercs felcsavarása előtt


Néhány résztvevőnek a nevét sem tudom, ami csak részben az én névmemóriámnak a kritikája. Sokan hallották, hogy segítség kell, és jöttek örömmel, akár családtagokkal, gyerekekkel együtt, mindenféle előzetes természetvédelmi tapasztalat nélkül. A fejéri természetvédelemnek ez az egyik legjobb oldala; mindenkinek hálás köszönet!