Védett lehetne - Gödör utcai szikes rét (Székesfehérvár)

Alapítványunk 2015 óta kiemelt célként tekint a Fejér megyei szikesek védelmére. A korábbi bejegyzésekben főleg a Sárvíz-völgyi szikes tavakról esett szó, ezek a "Szikes tavak" címkére kattintva érhetők el. Most egy másik szikesről lesz szó.

Még jóval az alapítvány megszületése előtt, 2009-ben tűnt fel nekünk, hogy milyen szép állapotú kis rét bújik meg Székesfehérvár egyik elég forgalmas pontján. Közelebbről megnézve kiderült, hogy egy másodlagosan szikesedő valamikori kubikgödör, ahol izgalmas sótűrő növények és védett madarak élnek. 2011 után már inkább a löszvölgyek felé fordult a figyelmünk, a környékbeliek által "Gödör" néven ismert terület háttérbe szorult. 2017 végén említettem meg a helyet Lendvai Gábor ökológusnak, aki biztatott, hogy ne hagyjuk a dolgot annyiban és próbálkozzunk meg a védetté nyilvánítással.

Levelet írtam a helyi képviselőnek, Földi Zoltánnak, aki személyes találkozást javasolt. Erre a Városgondnokság természetvédelemért felelős szakemberével, Csete Gáborral együtt mentünk, egyrészt mert a gyep kaszálását a Városgondnokság végzi, másrészt Gábor is jó ötletnek tartja a helyi védelmet. A közös bejáráson Földi Zoltánnak tetszett a javaslat, arra kért bennünket, hogy minél hamarabb készítsünk egy beadványt a város részére.

Az alábbiakban ez olvasható változatlan szöveggel; az eredetit január 30-án juttattuk el az illetékeseknek. (A szövegben több alkalommal emlegetett Felsőváros Székesfehérvár egyik városrésze.)

Szikes rét Székesfehérvár belterületén

„Elérkezik tehát az idő, amikor a föld kitermelésének meg kell szűnnie, s előttünk áll egy kisebb-nagyobb vízfoltokkal meredek vagy omladékos partokkal, földhátakkal és apró szigetekkel tarkított csupasz terület, amelyet a mi vidékünkön a nép kubikgödörnek hív.

Ez a nyers terület már az első pillanattól kezdve a szabad természet alakító tényezőinek hatása alá kerül. (...) Sokszor olyan növények meg állatok jelennek meg itt, amelyek csak jóval messzebbi vidékeken találhatók meg újra”

(Radetzky Jenő: Madártani vázlatok Székesfehérvárról. 1939.)

A Fejér megyei természetvédelem kimagasló egyénisége, Radetzky Jenő (1909-1991) a téglagyári kubikgödrökkel kapcsolatban használta először a „névtelen rezervátum” kifejezést, utalva arra, hogy ezek az ember által létrehozott kultúrterületek valójában jelentős természeti értékek (elsősorban fészkelő madarak) otthonává válhatnak. Nyolcvan évvel a fenti sorok megszületése után a mi feladatunk egy ilyen névtelen rezervátum megmentése az utókor számára.

A székesfehérvári téglagyártás egyik központja volt a város északi része, a várostól körbevéve itt máig fennmaradt egy igen terjedelmes kubikgödör. A környékbeliek által Gödör néven emlegetett területet északról az elkerülő út, nyugatról a Kiskút útja, délről a Gödör utca, keletről a Marhacsapás út veszi körbe. Jelenleg záportározóként funkcionál; a csapadékos 2010 megmutatta, hogy erre bizony nagy szüksége lehet a városnak.

A Gödör utcai záportározó 2010. május 18-án, három napi folyamatos esőzés után

A záportározó dél felé lejt, a legmélyebb részein nádfoltokat találunk, de az igen heterogén felszínnek köszönhetően víz alá sosem kerülő magaslatok éppúgy vannak itt, mint időszakosan tocsogós, mocsárrétekre vagy rétekre hasonlító területek. Mivel az agyag kibányászása során a talajvízszint a felszín közelébe került, másodlagos szikesedés indult meg.

A Kárpát-medence ősi szikesei legféltettebb természeti kincseink közé tartoznak. A közvélekedés a szikeseket a Hortobággyal és a Kiskunsággal azonosítja, pedig Fejér megyében is vannak ilyen élőhelyek, mégpedig a Velencei-tó környékén, illetve a Sárvíz-völgyben. Ezek a szikes gyepek és tavak döntő részben természetvédelmi oltalom alatt állnak.

Egy darabka szikes puszta a Felsővárosban, előtérben sótűrő növényekkel, mögöttük vakszikfolttal

  

Rendkívül érdekes, és ismét Radetzky Jenő megállapításaival cseng egybe, hogy a Gödör utcai másodlagos szikesen olyan növényfajok jelentek meg, amelyek a megyében alig néhány helyen, és ott is csak fokozottan védett területeken láthatók. A legizgalmasabb a sziksófű (Salicornia prostrata), ez a szélsőségesen sótűrő pozsgás növényke, amely májusban zöld, nyáron lassan színesedő, ősszel pedig vérvörössé válik. Az országban talán tucatnyi helyen honos, a Mezőföldön csupán a Dinnyési-fertő mellett és a sárkeresztúri Sárkány-tó partján él. Belterületi előfordulása szenzációszámba megy!

Sziksófű állománya a Gödör utcai szikes réten.

Az előtérben még zöld sziksófű, a háttérben bimbózó szárnyasmagvú budavirág látható

A sziksófű nincsen egyedül, társnövényei olyan, ismét csak a szikesekre jellemző növények, mint a sziki útifű (Plantago maritima), a sziki őszirózsa (Aster tripolium), a magyar bárányparéj (Camphorosma annua) vagy a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima).

Az eróziós folyamatok nyomán még a szikesek szintezettségét is megfigyelhetjük, vagyis azt, ahogyan a magasan elhelyezkedő gyepek néhány deciméterrel lejjebb kopár, csak a legsótűrőbb növényekkel benőtt vakszikfoltoknak adják át a helyüket, még lejjebb pedig elkezdődik a mocsárréti, majd a mocsári fajok zónája kákával, náddal.

A Gödör utcai rét nem csak a szikesek növényeit rejti, madárvilága is feltűnően gazdag. Csapadékos időszakban a vízállásokon récék úszkálnak, előfordult már itt az amúgy mély vizekben bukva táplálkozó barátréce (Aythya ferina) is! Táplálkozni érkezik a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) és nagy kócsag (Egretta alba), valamint a védett barna rétihéja (Circus aeruginosus) és bíbic (Vanellus vanellus). A sótűrő növények között pintyfélék szedegetnek, a fű fölött füsti fecskék (Hirundo rustica) cikáznak.

Nem marad a rét fészkelő madarak nélkül sem. A nádasokban és a meredek rézsűket borító növénytársulásokban nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) és énekes nádiposzáta (A. palustris), a szárazabb területeken cigánycsuk (Saxicola torquata) és tövisszúró gébics (Lanius collurio) talál otthonra. A legizgalmasabb fészkelő madarak azonban a szikesek hírnökei. A 2010-es évek elején jellegzetes költő faj volt a kis lile (Charadrius dubius) és költésbe kezdett itt a fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus) is!

Kis lile a Gödör utcai szikes réten.

A Gödör utcai szikes megőrzésével, védetté nyilvánításával több célt is elérhetünk:

·         Egy néhány információs táblával ellátott tanösvény Felsőváros érdekes, értékes színfoltja lenne.

·         A középiskolás biológia és földrajz tantárgyak része a szikesek kialakulásának, élővilágának ismerete. Nagyszerű alkalom lenne a fehérvári iskoláknak kimozdulni és kihelyezett óra keretén belül testközelben megszerezni ezeket az ismereteket.

·        Megőriznénk azt a komoly méretű zöldfelületet, amelynek szabadidős, rekreációs jelentősége éppúgy fontos, mint oxigéntermelő szerepe.

·   Megfelelő kommunikációval elérhető, hogy a városi ember a gyepekben ne beépítendő, feltöltendő üres, kihasználatlan területet lásson. A Gödör utcai szikes rét tanösvényén bárki megtanulhatja, hogy a gyepek évezredek óta kiemelkedő értékeink, melyek megóvását modern korunkban is fontos.

·   Székesfehérvár folytatná a megkezdett utat: ország-világ számára bizonyítaná, hogy egy százezres ipari központban a természetvédelemnek igenis fontos helye lehet. Ezzel példát is mutathat a hazai nagyvárosoknak!