Alapítványunk 2015 óta kiemelt célként tekint a Fejér megyei szikesek védelmére. A korábbi bejegyzésekben főleg a Sárvíz-völgyi szikes tavakról esett szó, ezek a "Szikes tavak" címkére kattintva érhetők el. Most egy másik szikesről lesz szó.
Még jóval az alapítvány megszületése előtt, 2009-ben tűnt fel nekünk, hogy milyen szép állapotú kis rét bújik meg Székesfehérvár egyik elég forgalmas pontján. Közelebbről megnézve kiderült, hogy egy másodlagosan szikesedő valamikori kubikgödör, ahol izgalmas sótűrő növények és védett madarak élnek. 2011 után már inkább a löszvölgyek felé fordult a figyelmünk, a környékbeliek által "Gödör" néven ismert terület háttérbe szorult. 2017 végén említettem meg a helyet Lendvai Gábor ökológusnak, aki biztatott, hogy ne hagyjuk a dolgot annyiban és próbálkozzunk meg a védetté nyilvánítással.
Levelet írtam a helyi képviselőnek, Földi Zoltánnak, aki személyes találkozást javasolt. Erre a Városgondnokság természetvédelemért felelős szakemberével, Csete Gáborral együtt mentünk, egyrészt mert a gyep kaszálását a Városgondnokság végzi, másrészt Gábor is jó ötletnek tartja a helyi védelmet. A közös bejáráson Földi Zoltánnak tetszett a javaslat, arra kért bennünket, hogy minél hamarabb készítsünk egy beadványt a város részére.
Az alábbiakban ez olvasható változatlan szöveggel; az eredetit január 30-án juttattuk el az illetékeseknek. (A szövegben több alkalommal emlegetett Felsőváros Székesfehérvár egyik városrésze.)
Szikes rét
Székesfehérvár belterületén
„Elérkezik tehát az
idő, amikor a föld kitermelésének meg kell szűnnie, s előttünk áll egy
kisebb-nagyobb vízfoltokkal meredek vagy omladékos partokkal, földhátakkal és
apró szigetekkel tarkított csupasz terület, amelyet a mi vidékünkön a nép
kubikgödörnek hív.
Ez a nyers terület már
az első pillanattól kezdve a szabad természet alakító tényezőinek hatása alá
kerül. (...) Sokszor olyan növények meg állatok jelennek meg itt, amelyek csak
jóval messzebbi vidékeken találhatók meg újra”
(Radetzky Jenő:
Madártani vázlatok Székesfehérvárról. 1939.)
A Fejér megyei természetvédelem kimagasló egyénisége,
Radetzky Jenő (1909-1991) a téglagyári kubikgödrökkel kapcsolatban használta
először a „névtelen rezervátum” kifejezést, utalva arra, hogy ezek az ember
által létrehozott kultúrterületek valójában jelentős természeti értékek
(elsősorban fészkelő madarak) otthonává válhatnak. Nyolcvan évvel a fenti sorok
megszületése után a mi feladatunk egy ilyen névtelen rezervátum megmentése az
utókor számára.
A székesfehérvári téglagyártás egyik központja volt a város
északi része, a várostól körbevéve itt máig fennmaradt egy igen terjedelmes
kubikgödör. A környékbeliek által Gödör néven emlegetett területet északról az
elkerülő út, nyugatról a Kiskút útja, délről a Gödör utca, keletről a
Marhacsapás út veszi körbe. Jelenleg záportározóként funkcionál; a csapadékos
2010 megmutatta, hogy erre bizony nagy szüksége lehet a városnak.
A Gödör utcai
záportározó 2010. május 18-án, három napi folyamatos esőzés után
A záportározó dél felé lejt, a legmélyebb részein
nádfoltokat találunk, de az igen heterogén felszínnek köszönhetően víz alá
sosem kerülő magaslatok éppúgy vannak itt, mint időszakosan tocsogós,
mocsárrétekre vagy rétekre hasonlító területek. Mivel az agyag kibányászása
során a talajvízszint a felszín közelébe került, másodlagos szikesedés indult
meg.
A Kárpát-medence ősi szikesei
legféltettebb természeti kincseink közé tartoznak. A közvélekedés a szikeseket
a Hortobággyal és a Kiskunsággal azonosítja, pedig Fejér megyében is vannak
ilyen élőhelyek, mégpedig a Velencei-tó környékén, illetve a Sárvíz-völgyben.
Ezek a szikes gyepek és tavak döntő részben természetvédelmi oltalom alatt
állnak.
Egy darabka szikes
puszta a Felsővárosban, előtérben sótűrő növényekkel, mögöttük vakszikfolttal
Rendkívül érdekes, és ismét Radetzky Jenő megállapításaival
cseng egybe, hogy a Gödör utcai másodlagos szikesen olyan növényfajok jelentek
meg, amelyek a megyében alig néhány helyen, és ott is csak fokozottan védett
területeken láthatók. A legizgalmasabb a sziksófű
(Salicornia prostrata), ez a
szélsőségesen sótűrő pozsgás növényke, amely májusban zöld, nyáron lassan
színesedő, ősszel pedig vérvörössé válik. Az országban talán tucatnyi helyen
honos, a Mezőföldön csupán a Dinnyési-fertő mellett és a sárkeresztúri
Sárkány-tó partján él. Belterületi előfordulása szenzációszámba megy!
Sziksófű állománya a
Gödör utcai szikes réten.
Az előtérben még zöld sziksófű, a háttérben bimbózó szárnyasmagvú budavirág látható
A sziksófű nincsen egyedül, társnövényei olyan, ismét csak a
szikesekre jellemző növények, mint a sziki
útifű (Plantago maritima), a sziki őszirózsa (Aster tripolium), a magyar
bárányparéj (Camphorosma annua)
vagy a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima).
Az eróziós folyamatok nyomán még a szikesek szintezettségét
is megfigyelhetjük, vagyis azt, ahogyan a magasan elhelyezkedő gyepek néhány
deciméterrel lejjebb kopár, csak a legsótűrőbb növényekkel benőtt
vakszikfoltoknak adják át a helyüket, még lejjebb pedig elkezdődik a
mocsárréti, majd a mocsári fajok zónája kákával, náddal.
A Gödör utcai rét nem csak a szikesek növényeit rejti,
madárvilága is feltűnően gazdag. Csapadékos időszakban a vízállásokon récék
úszkálnak, előfordult már itt az amúgy mély vizekben bukva táplálkozó barátréce (Aythya ferina) is! Táplálkozni érkezik a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) és nagy
kócsag (Egretta alba), valamint a
védett barna rétihéja (Circus aeruginosus) és bíbic (Vanellus vanellus). A sótűrő növények között pintyfélék
szedegetnek, a fű fölött füsti fecskék
(Hirundo rustica) cikáznak.
Nem marad a rét fészkelő madarak nélkül sem. A
nádasokban és a meredek rézsűket borító növénytársulásokban nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) és énekes
nádiposzáta (A. palustris), a
szárazabb területeken cigánycsuk (Saxicola torquata) és tövisszúró gébics (Lanius collurio) talál otthonra. A legizgalmasabb fészkelő madarak
azonban a szikesek hírnökei. A 2010-es évek elején jellegzetes költő faj volt a
kis lile (Charadrius dubius) és költésbe kezdett itt a fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus) is!
Kis lile a Gödör
utcai szikes réten.
A Gödör utcai szikes megőrzésével, védetté nyilvánításával
több célt is elérhetünk:
·
Egy néhány információs táblával ellátott
tanösvény Felsőváros érdekes, értékes színfoltja lenne.
·
A középiskolás biológia és földrajz tantárgyak
része a szikesek kialakulásának, élővilágának ismerete. Nagyszerű alkalom lenne
a fehérvári iskoláknak kimozdulni és kihelyezett óra keretén belül testközelben
megszerezni ezeket az ismereteket.
· Megőriznénk azt a komoly méretű zöldfelületet,
amelynek szabadidős, rekreációs jelentősége éppúgy fontos, mint oxigéntermelő
szerepe.
· Megfelelő kommunikációval elérhető, hogy a
városi ember a gyepekben ne beépítendő, feltöltendő üres, kihasználatlan
területet lásson. A Gödör utcai szikes rét tanösvényén bárki megtanulhatja,
hogy a gyepek évezredek óta kiemelkedő értékeink, melyek megóvását modern
korunkban is fontos.
· Székesfehérvár folytatná a megkezdett utat:
ország-világ számára bizonyítaná, hogy egy százezres ipari központban a
természetvédelemnek igenis fontos helye lehet. Ezzel példát is mutathat a hazai
nagyvárosoknak!