A 2021-es év

Összefoglaló a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány ez évi  tevékenységéről.

Madárvédelem

A jancsár-völgyi odútelep szokásos évi ellenőrzését tél közepén végeztük. A sorozatosan üresen maradó fakuszodvakat Horváth Csaba madarászkolléga kapta meg, így azok már a Vértes lábánál, egy csodaszép tölgyecskében várják lakóikat. Az odvak foglaltsága változatlanul igen jó, a fajok a megszokott mezei veréb, széncinege, csuszka, seregély kvartett tagjai.

Márciusban a fehérvári központi parkba madárodvakat, áprilisban Székesfehérvár szociális bérlakásaira (Mura utca) molnárfecske műfészkeket tettünk ki a Városgondnokság segítségével; mindkét akció a sajtó éber figyelme mellett zajlott. 

Április végén (szintén a Városgondnokság segítségével) az aszal-völgyi gyurgyalagtelep homokfalának nyesése is megtörtént:

Nyáron hatalmas örömöt jelentett, hogy bebizonyosodott: a pátkai Királyberekben mzgó szalakóták az általunk kihelyezett odúban fészkelnek: az ellenőrzés során két fióka volt a fészekben. 

A Királyberek fokozottan védett szépségei: szalakóta és két gyurgyalag

A megye másik ikonikus, visszatelepülőben levő faján is tudtunk segíteni: Staudinger Istvánnak segédkezve a kék vércsék odvait tettük rendbe a Sárréten késő tavasszal:

A megvalósítás már át fog csúszni 2022-re, de tervezzük egy fövenypusztai gyöngybagolyláda kihelyezését is, még a tél folyamán. Lassan a 2000 környékén gyártott vércseládák is elérik a végső határt, két ládát is végleg le kellett selejtezni és újjal pótolni...

Természetvédelem

Az év során több tucatnyi alkalommal végeztük a védett területek tábláinak ellenőrzését, a környékük rendbetételét. A legérdekesebb eset a Nagy-völgyben volt, ahol a tábla előteréből 4 méter magas (!) foltos bürköt kellett lekaszálni. De adott kisebb munkát a táblacsavarok meghúzása és a fehér színű táblákon megtelepedő algák lemosása is. 

Év végén új Natura 2000 táblát helyeztünk ki a Velencei-hegységben. Ennek az az előzménye, hogy az év során Csalán több terepmotorossal is volt találkozás. Akadt aki az "Állj már meg!" jelentésű integetésre csak legyintett és hatalmas vízfüggönyt fröcskölve áthajtott a gázlón, de volt olyan is, aki megállt. Az ő elbeszélése mutatott rá a hiányosságra, hogy az amúgy illegális útvonaluk kezdőpontján semmi nem utal arra, hogy a hegyláb védett volna.

Sajnos 2021-ben Székesfehérvár nem nyilvánított védetté újabb területet, de rengeteg munka zajlott ennek előkészítésén. Nagyon fájó a Zágoni utcai Ősmocsár kérdése, melyről így év végén még mindig nem tudható, megmenthető -e. Örömtelibb az Aradi utcai rét, ahol nemcsak hogy rekortán futópálya nem lesz, de előkerült a város legnagyobb mocsári kosbor állománya is. Minden magyar természetvédőnek szívből kívánom azt az érzést, amikor egy ilyen csodás felfedezés részese...!

Élőhelykezelés két helyszínen zajlott. Az Aszal-völgyben a 2020 decemberi akció után 2021. január 9-én is összegyűltünk cserjét irtani. A nyári virágmező látványa jelezte: a dolog jól sikerült. Augusztusban a már megszokott aba-felsőszentiváni Sóstó partján kaszáltunk nádat.

Oktatás, szemléletformálás és egyebek

Járványos esztendő volt, úgyhogy most sem voltak rendhagyó órák. Az augusztusi lepketúra lezajlott, valamint a tatai Vadlúdsokadalmon is megjelent alapítványunk előadással, kiadványokkal. Jó sok fórumon tiltakoztunk a csóka-hegyi via ferrata ellen, egyelőre kétséges eredménnyel.

Az év nagy eseménye volt a kisKÓCSAG évkönyv szerkesztése és kiadása. A visszajelzések pozitívak, már meg is kezdődött a második szám összeállítása.

Júliusban örömteli eseményként átvehettük a miniszteri elismerő oklevelet "az Észak-Mezőföld, a Velencei-tó és a Zámolyi-medence térségében végzett aktív természet megőrzési, tájvédelmi és szemléletformálási tevékenységének elismeréseként".

Az SZJA 1%-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.

Fejér megyei természetfotó pályázat

A nemrég megjelent kisKÓCSAG szerkesztése, tördelése során jó néhány helykitöltő fénykép került a kötetbe, szerettük volna elkerülni, hogy üres fél- vagy háromnegyedoldalak legyenek az évkönyvben. A 2022. kötet szerkesztésénél azonban már nem a véletlenre bízzuk, hogy mivel töltjük ki az üres részt.

A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány fotópályázatot hirdet, melyen a részvétel bármely korosztály számára ingyenes. A képek bármilyen eszközzel készülhetnek (azaz telefonnal is), a fő szempont a művészi látásmód, a megfelelő kompozíció és a váratlan megoldások.

Téma: Élővilág Fejér megyében

Olyan fényképeket várunk, ahol a képen valamilyen vadon élő fajon (növény, gomba, állat) kívül valamilyen Fejér megyében levő, jól felismerhető objektum is látható. Ez lehet egy templomtorony, egy jellegzetes egyéb épület vagy építmény, hegycsúcs, magányos fa. Ez utóbbinak nem feltétlenül kell uralnia a felvételt, de mégis ott kell lennie, legalább a háttérben. Ennek megfelelően ne küldjön senki olyan nagyközeli növény- vagy állatfotókat, ahol a homogén háttér miatt a helyszín nem érvényesül; inkább a féltávoli, az adott élőlényt a tájban elhelyező képeket, a táj fölött elrepülő madárcsapatokat, stb. várunk.

Egy lehetséges példa: szarvasok, háttérben Székesfehérvárral

A képek ékezetek nélküli címében utalni kell a képen szereplő tájelemre, pl.: Repulo_hollo_a_csokakoi_varral.jpg

Egy pályázó legfeljebb 3 fényképet küldhet be 2022. március 31-ig a jarosi.kovacs@gmail.com címre. (A rendszer 25 MB terjedelmű csatolmányt fogad!) A képekhez kérünk mellékelni egy leírást a képekről (készítés helye és időpontja, a képen levő faj, esetleg valamilyen érdekesség a kép készítése során).

Egy másik példa: vadludak Zámoly határában

A beküldött képeket alapítványunk munkatársaiból és külső személyekből álló zsűri nézi át. A legjobbakat megjelentetjük a kisKÓCSAG  következő köteteiben, a képek szerzői a tiszteletpéldányon túl tárgyi jutalomban részesülnek.

Leszállt a kisKÓCSAG!

Néhány hónapnyi munkát követően idén novemberben vehetjük kézbe alapítványunk természetvédelmi és ökológiai évkönyvének, a kisKÓCSAG-nak az első kötetét.

Az évkönyv gondolata 2020-ban, a Csókakőtől Daruhegyig megjelenésekor merült fel, mégpedig egy kivételesen mozgalmas ősz miatt. A könyv nyomdai munkái szeptemberben zajlottak, a bemutatóra való felkészülés pedig október első felében. Ezen másfél hónap alatt izgalmasabbnál izgalmasabb madártani adatok követték egymást, amik már nem kerülhettek bele a könyvbe: a barna füzike első megyei adata mellett volt egy újabb vándorpartfutó és egy laposcsőrű víztaposó a Pátkai-víztározón, azóta pedig kucsmás sármány és egy korábban látott, most elfogadott vándorfüzike már 334-re emelte a megyei fajszámot, előfordult még egy vándorpartfutó, dolmányos sirályok, elfogadtak két törpesas-megfigyelést és még sorolhatnánk.

Részlet az első számból.

Közben azonban óhatatlanul felmerült az igény, hogy a kisKÓCSAG ne egy pusztán madártani anyag legyen. Az első számban éppen ezért rovartani, növénytani és természetvédelmi témájú írások, valamint egy múltidéző cikk is helyet kapott:

A kisKÓCSAG első számának tartalma

Terveink szerint az évkönyvben a későbbiekben lesz majd szó emlősök (hód, denevérek), ritka gerincesek (haragos sikló), rovarok (elsősorban lepkefajok), gombák megyei előfordulásáról, de bármilyen, Fejér megye mai területével kapcsolatos természettudományos írást örömmel fogadunk.

Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az első kötet megszületését cikkek, fényképek, adatok küldésével lehetővé tették. A logó eredeti változata dr. Kovács Gábortól került hozzánk; ez egy fénymásolat volt arról a linómetszetről, amit Fintha István készített. A híres hortobágyi természetvédő 2006-ban elhunyt. Lánya, Fintha Ágnes engedélyezte számunkra a metszet felhasználását, amit ezúton is köszönünk. Hollósi Zoltán szintén nincs már közöttünk, özvegye hozzájárult, hogy Zoltán fényképeiből néhány belekerülhessen a kisKÓCSAG-ba. Ezek egyike a gyönyörű címlapkép a kötet névadó madaráról. A tördelési, kiadványszerkesztési munka Korda Éva és Korda Márton hozzáértését, fantáziáját dicséri.

A kisKÓCSAG a Tatai Vadlúdsokadalom fő napján, 2021. november 27-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. A kiadványt postai úton meg lehet rendelni, ára 2000 Ft, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportjának tagjai számára 1500 Ft (mindkét esetben 500 Ft a postaköltség). Megrendeléseket a jarosi.kovacs@gmail.com címre várjuk.

Kiállás a Csóka-hegyért

Alapítványunk 2021. április 29-én indított el egy petíciót, melyben bárki tiltakozhatott a móri Csóka-hegyen levő kőfejtőbe tervezett vasalt út ("via ferrata") ellen (bővebben ITT). A petíció lezárult, június 15-ig 472-en írták alá hitelesen a felhívást (a rendszer sajátossága olyan, hogy a tényleges aláírók száma ennél több, de ők nem erősítették meg az aláírást). A legtöbb aláíró budapesti (87 fő), őket követik a móriak (74 fő), debreceniek (26 fő), tatabányaiak (16 fő), székesfehérváriak (15 fő) és pusztavámiak (13 fő). Az eset kapott sajtóvisszhangot is, született egy cikk a via ferrata szemszögéből (ITT olvasható), illetve egy természetvédelmi témájú válasz is (lásd ITT).

Bajszos sármány a Csóka-hegyen.  (Fotó: Horváth Csaba)

Az alábbiakban néhány megjegyzést szeretnénk közzé tenni, melyek talán megmutatják, milyen mozgatórugói vannak a természetvédelemnek, lokálpatriotizmusnak, illetve a környezettudatos mászósportnak:

Természetvédelem:

"Teljesen felesleges. Természeti károkozásból ami eddig volt, az is rengeteg!"

"Aláírom, mert NEM akarom, hogy szétdúlják szabadidősport címén a bajszos sármány egyetlen ismert Fejér megyei költőhelyét!"

"Fontos lenne a védett területek, élőlények tényleges védelme. A bajszos sármánynak nagyon speciális, hazánkban ritka élőhelye van, ezt különösen fontos lenne védeni."

"Azt gondolom, véget kell vetni annak a természetrombolásnak, ami hosszú évek óta zajlik (pártállástól függetlenül)"

"Legalább a védett területek legyenek védettek!"

"Az emberek szórakozása nem okozhat ökológiai katasztrófát egy talpalatnyi területen sem!"

"A természet minden apró részére figyelnünk kell, akkor tudunk egészségesen élni, ha a környezetünk is az. A természet egy nagy élő szervezet, mely minket, embereket "szolgál", de ha lépten-nyomon pusztítgatjuk, magunkat pusztítjuk."

"Ne épüljön via ferrata sem a Csóka-hegyre, sem a Vértes más védett részére! Szabadidős sportlehetőség nagyon sok van, védendő természeti érték sajnos egyre kevesebb."

"Botanikusként személyesen ismerve a területet és környékét az a véleményem, hogy jelentős természetvédelmi kárt okozhat a pálya kiépítése, majd az azt használók okozta intenzív taposás."

Parányi szépségek a Csóka-hegyről... magyar szegfű és árvalányhaj  (Fotó: Horváth Csaba)

Lokálpatriotizmus:

"...és a Gerecsében se! Meg sehol se!"

"Gyermekkoromban a kőbánya közelében volt szőlőnk. Gyerekként is úgy emlékszem vissza, hogy két szörnyű seb éktelenkedik a Vértes oldalában. Örültem, hogy végre a kőfejtés megszűnik, végre megjelent a növényzet. Felháborít, hogy most egyesek puszta szórakozásból tönkreteszik. Élővilágunk minden téren veszélyeztetett, erdőben, vízben, levegőben. Miért kell még azt is tovább károsítani, tönkretenni, amit a természet visszavesz, ha már egyéb módon felelőtlen emberek rekultivációs kötelezettségüket elmulasztották? Felháborít és remélem, megtiltják a további rongálást! Az erdő állatainak otthonát ne tegyék tönkre, mert ezt megbosszulja a Föld!"

"Ott meg kell hagyni a természet szépségét, nem kell mindent szétbarmolni!"

"Gyerekkorom óta imádom a Vértes azon részét! Én szeretem így ahogy van!"

"Nem szeretném, ha ferraták csúfítanák el szikláinkat, rombolnák a természetet. Sem a Vértesben, sem máshol."

"Nagyra tartom és becsülöm a természetet, nem mindig a pénzforrásbeli lehetőségek megépítését kellene szem előtt tartani. Hány ilyen történik a világban, hogy a gazdag, ismert emberek megtehetnek természetromboló tevékenységeket és senki nem állíthatja le őket? Köszönjük Csabának a figyelmeztetést!"

"Nincs szüksége Mórnak erre, pláne egy természetvédelmi területen. Van ilyen pálya tíz kilométerrel odébb. Aki akarja, keresse fel azt. Maradjon meg az élővilágnak ez a terület Móron!" 

Környezettudatos sportolás:

"Magam is ferratázok, de van már elég út itthon."

"Mászópályát kizárólag ott szabad létesíteni, ahol az semmilyen értéket nem fenyeget!"

"Ne azért mászd meg a hegyeket, hogy a világ meglássa a nagyszerűségedet, hanem azért, hogy te meglásd a világ nagyszerűségét."

"Hazánkban kevés sziklafal található, ami gyakran védett és fokozottan védett madárfajoknak nyújt élőhelyet. A via ferrata hatalmas zavarást okoz, ráadásul hazánk nem is alkalmas terep az igazán jó pályák kialakítására, mint pl. Ausztria, ahol hosszabb, élvezetesebb utak találhatók."

"Úgy gondolom, hogy a tervezett út felesleges, nincs funkciója, nem vezet sehova, csak egy kalandpark a sziklán, zavarja és terheli az élővilágot. Amennyiben semmibe vezető utakra van igény, javaslom azokat gyárkéményen, magas épületeken létrehozni."

"Nem kell nekünk vasalt út, tanuljon meg sziklát mászni, aki fel szeretne jutni rá."

"Szeretek sziklát mászni, ferratázni, de emellett szeretem és tisztelem a természetet és úgy gondolom, hogy az élővilágot nem szabad megzavarni mesterséges építményekkel, melyek a szórakozást szolgálják. A természet maradjon természet!"

"A sziklamászás fontos része az életemnek, de nem a természet /  az otthonunk rovására."

"Szeretek mászni, de a természetet jobban szeretem és védem."

"Én hegyet mászok, sziklát mászok, időnként via ferratázok is. (...) A legtöbb mászó nem ért egyet a vasalt utak terjeszkedésével. Úgy gondolom, hogy óriási tévedés ezt a profitorientált kalandparkot összemosni a sziklamászással. Az a vállalkozó, aki ezeket a pályákat nyitja, valóban foglalkozik (vagy inkább csak foglalkozott) sziklamászással, de ott is a pénzszerzés a lényeg. Elég a honlapján böngészni, hogy mi mennyibe kerül. Hogy lehetséges, hogy mind a zöld hatóság, mind a nemzeti park engedélyt adott ezen a helyen, annak ellenére, hogy védett növények és állatfajok vannak a területen??? (...) Meg lehet állítani ezt  az embert, Cseszneken és Sárospatakon elvették már tőle az üzemeltetést."

Védjük meg ezeket a parányi kincseket! (Fotó: Horváth Csaba)

Minden aláírónak köszönjük, a névsort eljuttatjuk a megfelelő helyekre és bízunk a természet számára kedvező végkifejletben.

Élőhely vagy lakóhely? - Az Ősmocsár segélykiáltása

Csaknem öt éve, 2016. október 22-én tettük közzé a székesfehérvári Maroshegyen fennmaradt értékes élőhelyfoltok védetté nyilvánítási javaslatait (ITT olvasható). A két északabbi területtel kapcsolatban (Borszéki utca, Szalontai utca) azért történt ez-az, elég csak az immár hagyománynak számító lepketúrákra (az alábbi hivatkozásokon olvashatnak róluk: 1 2 3 4) gondolni. A védetté nyilvánítás azonban egy millimétert sem haladt előre.

A Zágoni utcai Ősmocsár: egy valóban ősi, néhány hektáros nádas mocsár

Idén télen az ugyancsak ebben a javaslatcsomagban említett Zágoni utcában, az Ősmocsárnak nevezett területen elkezdődött a természeti érték tudatos elpusztítása, a mocsár feltöltése. A környékbelieket a dolog természetesen felháborította, hiszen az egykor oly szép, rengeteg beékelődő zöldfelülettel rendelkező Maroshegy az utóbbi 2-3 évben vált (válik) jellegtelen, lebetonozott, letérkövezett villanegyeddé, és ez a folyamat láthatóan nem állt meg, elvégre még mindig van olyan zöldfelület, ahova 2-3-4 emeletes lakószörnyetegeket lehet felhúzni.

Ez vár az Ősmocsárra...

Az Ősmocsár környékén sok minden megmozdult, jó értelemben a helyiek felháborodása, a védetté nyilvánítási javaslat polgármester-szintű elfogadása (a járványhelyzet miatt közgyűlés jelenleg nincsen), a kezelési terv elkészítése, rossz értelemben pedig az a rengeteg teherautó, amelyik rohamtempóban önti tartalmát (agyag, föld, építési törmelék) a nádasba, folyamatosan falva fel védett kétéltűek (békák), hüllők (vízisikló) és madarak (barna rétihéja, nádirigó, cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta, nádi sármány) utolsó maroshegyi élőhelyét, valamint a védett növényfajnak (budai imola) otthont adó partszakaszt.

A védelemre javasolt partszakasz február 20-án...

...illetve május 11-én.

Elképesztő, hogy 2021-ben semmi nem gátolhatja meg egy terület tulajdonosát abban, hogy KÖLTÉSI IDŐBEN egyszerűen eltöröljön a föld színéről egy vizes élőhelyet, megsemmisítsen több millió forint természetvédelmi értéket, egyenlőségjelet téve az építés és a pusztítás közé. Mire a terület védett lenne, már nem lesz itt megvédendő érték!

Emeljük fel a szavunkat! NE FOLYTATÓDJON AZ ŐSMOCSÁR FELTÖLTÉSE! Ha Ön is egyetért, írja alá a petíciót ITT!

Kell -e vasalt út ("via ferrata") a Csóka-hegyen?

A több mint egy éve zajló vírusjárvány rámutatott arra, hogy a magyar népességnek egy nem többségben levő hányada szokott a természetbe járni, vagyis ha bezárnak a szórakozóhelyek, akkor a szabadidejét ott töltő személyek ugyanazt a "kultúrát" viszik ki az általuk nem látogatott zöldbe: szemetelés, hangoskodás, az élővilág zavarása, információs táblák sportból történő tönkretétele.

A megmaradt élőhelyfoltokat ráadásul több más veszély is fenyegetheti. Egy közülük ugyancsak a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, de túracipőnél bonyolultabb előkészületeket igényel: a via ferrata. Esettanulmányunk helyszíne a Vértes nyugati oldalán, a Csókakő és Mór között levő csóka-hegyi egykori kőbánya.

A kőfejtő 2019 nyarán, amikor a Természet már kezdte visszafoglalni (fotó: Kovács Norbert)

A kőfejtő lábához (ahol a felső képen még csak bokrokat látni) rendezvényhelyszín épült, annak minden zavaró fény-, hang- és hulladékhatásával együtt. Tipikus 21. századi paradoxon, amikor valahonnan emberek tömege megy valahova, hogy egy esküvőt a "háborítatlan zöldben" ünnepeljenek. Lássuk, mivé válik a háborítatlan zöld egy ilyen alkalommal:

Akinek nincs kedve bogarászni, annak megspóroljuk: pontosan 30 személyautó látható ezen a 2020. augusztus 22-i felvételen (Fotó: Horváth Csaba)

2020. szeptember 6. Jól látszik, mennyire megváltozott a kőfejtő aljának képe (Fotó: Horváth Csaba)

2020 tavaszán teljesen illegálisan, az "úgyis megkapjuk rá az engedélyt" elvét követve elkezdődött itt egy via ferrata építése. (A wikipedia szerint a "via ferrata olyan hegyi út, amelyen előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik az előrehaladást"). A kőfejtőről pillanatokon belül eltüntették az ott spontán megjelent fásszárúakat. Akkor még egy bejelentést követően megállt a folyamat, bár már lehetett sejteni, hogy az engedély birtokában a beavatkozás folytatódni fog. És az engedély ezekben a napokban meg is érkezett, elhárultak az akadályok...

A növényzet irtása a tervezett nyomvonalon 2020. március 12-én (Fotó: Horváth Csaba)

Felmerülhet persze a kérdés, hogy egy kőbánya ilyen jellegű hasznosításával mi a gond. Nos, a Természet valóban kezdte visszahódítani ezt a jókora tájsebet. A területet kiválóan ismerő Horváth Csaba természetfotói kivétel nélkül itt készültek:

Védett növényfajok a Csóka-hegyről: tavaszi hérics, nagyezerjófű, sárga kövirózsa és apró nőszirom.

Ez a kis csokor persze csak a látványosabb fajokat mutatja be, de a kőfejtőben olyan ugyancsak érdekes növények is élnek, mint a sziklai üröm, vörös szarumák vagy sulyoktáska. Utóbbi például kizárólagos tápnövénye egy védett ízeltlábúnak, a sziklai fehérlepkének. És ezzel meg is érkeztünk az állatvilághoz...

E sorok írásakor a csóka-hegyi kőfejtő a bajszos sármány egyetlen Fejér megyei költőhelye, ahol lehet hogy öt pár is otthont talált. A bajszos sármány érdekes élőhelyigényű énekes: kifejezetten vonzódik a sziklás, kőkibúvásos helyekhez. A via ferrata építése és üzemeltetése egészen biztosan ennek a nemrég felfedezett kis költőállománynak a végét jelenti: a sziklamászással együttjáró zavarást a tavasszal fészkelőhelyet foglaló párok nem fogják tűrni. Azaz a szemünk láttára fog eltűnni Fejér megyéből ez a csak nemrég felfedezett fészkelő madárfaj!

Talán a legszebb sármányfajunk, a bajszos sármány. Van számára remény a Csóka-hegyen? (Fotó: Horváth Csaba)

Ez a segélykiáltás azoknak a sziklamászóknak és ferratásoknak is szól, akik hobbijukat nyugodt lelkiismerettel, abban a tudatban szeretnék végezni, hogy az nem járul hozzá szép virágok elpusztításához, gyönyörű madarak fészekaljainak tönkremeneteléhez. Egy vízitúrázó tiszta folyót szeretne. Egy kéktúrázó szemétmentes, háborítatlan ösvényeket. Egy környezettudatos, természetszerető sziklamászó és ferratás pedig a színfalak mögött is nézzen körül, ne nyugtassa meg az, hogy egy pálya "megkapta a szükséges engedélyeket"! Sajnos hazánkban rengeteg (és egyre több...) példa van rá, hogy a lobbiérdek átnyomja a hivatalokon azt, ami ellen állampolgári jogunk, sőt kötelességünk felemelni a szavunkat.

Ha Ön sem ért egyet azzal, hogy a Természetben eltöltött aktív szabadidőre hivatkozva pusztuljanak el természeti értékek, írja alá az ITT levő petíciót a Csóka-hegyre tervezett via ferrata építése ellen!

Fecskebarát Fehérvár 2021

 A fehérvári központi műfészekkihelyezés idén is folytatódott. A Mura utcai szociális társasházakat már 2020 elején kiszemeltem, néhány igen vonzó tulajdonságuk alapján:

• Önkormányzati tulajdonban vannak (azaz ha az önkormányzat itt fecskét akar védeni, akkor egyetlen lakjó sem fog hangosan tiltakozni)
• Kétemeletes magasságuk szépen kiugrik a kertvárosi (Szárazrét) környezetben
• Nyílt környezet, nem veszik körbe magas fák
• Vannak a közelben megfelelő táplálkozóhelyek (szántók, kisebb gyepek, csatornák)
• Az épületnek nagyon széles, szabályos derékszögű eresze van

A vírusjárvány aztán felülírta a terveket, 2020-ban volt műfészekkihelyezés egy trafóházon, de a fészkeket ekkor Staudinger István (Duna-Ipoly NPI) elfekvő készlete biztosította. Idén újra volt központi beszerzés. (A város igen sok odút is vásárolt, ebből ugyancsak tettünk ki közösen, a palotavárosi központi parkban)

A Mura utcán 2021. április 9-én került sor az akcióra, amire egy kisebb regimentnyi sajtós is felvonult. Az érdekes alaprajzú épületen egy olyan sarkot választottam ki, ahol van déli és keleti kitettségű falrész, ablak viszont nincsen, tehát semmiféle ürülékprobléma nem merülhet fel.

A műfészkek ötösével vannak deszkára csavarozva, alattuk pelenka is van. Ezek már az új típusú, igen öblös, tágas műfészkek, amiket kívülről sárral "befestettünk", így nagyon valószerűek lettek.

A kihelyezést most is a Városgondnokság precíz munkatársai végezték, zárásként még egy tábla is felkerült a falra.

2021-re nem csupán a már kint levő műfészkek ellenőrzését tervezzük. Valószínűleg megpróbálunk sárgyűjtő helyet is kialakítani egy kellően nyílt iskolaudvaron is; megvalósulás esetén erről is beszámolunk.

További tudósítások ITT és ITT. 

Természetbarát gazdálkodás - Egy jó példa Seregélyesről

Alapítványunk 2018 őszén hirdette meg vércsevédelmi akcióját, ami sikeresen le is zárult. A Fejér megyében megismert vércsebarát gazdák számának nagyjából kétszerese volt azoké, akik az ország különböző pontjairól kértek tanácsot, segítséget, információkat a sikeres ládakihelyezéshez.

Vércseláda kihelyezés után Seregélyes határában

2020 végén valaki elhelyezett valamelyik közösségi oldal valamelyik pontján valamit, aminek az lett az eredménye, hogy telefonhívások tucatjait kaptam a legkülönfélébb helyekről, sőt egy telefoninterjút is adtam a vörös vércséről és védelméről a bajai rádió (!) számára. (Amennyire tudom, életemben nem jártam még Baján...) A legnagyobb örömöt azonban a fejéri hívások jelentették. Mivel a programunk rég lezárult, senkinek nem tudtunk ládát felajánlani, ez azonban láthatóan nem okozott gondot. A legmesszebb a seregélyesi Sereg-Tej kft. jutott, ők be is szerezték a megfelelő számú ládát, hogy lucernatábláikat hatékonyabban tudják megvédeni.

A madárvédelem egyik kulcskérdése, hogy a beavatkozást szemmel tudjuk -e tartani a későbbiekben. Hét év alapítványozás után már nagyjából tudom, hogy melyek azok a helyek, ahova nem biztos hogy a jövőben sűrűn fogok ellátogatni. Ezért kérdeztem meg Fenyvesi Lászlótól, a Velencei-tóvidék legaktívabb természetvédőjétől, hogy ismeri -e a céget és a területeit. A pozitív válasznak megörültem, így minden készen állt, hogy egy megfelelő útviszonyokat biztosító fagyos napon ketten veselkedjünk neki a ládakihelyezésnek. Egy kellemetlen felsőlégúti megbetegedés sajnos közbeszólt, így 2021. február 16-án Lacinak kellett elvégeznie a munkát Csánk Balázs, a Sereg-Tej kft. munkatársának társaságában.

Fenyvesi László a seregélyesi légtérben

Aki nem járatos a szálastakarmány-termesztés szépségeiben, annak érdemes néhány dolgot megjegyezni. A lucerna, illetve néhány másik, kevésbé jellemző pillangósvirágú növény (pl. baltacim, herefélék, szarvaskerep) évelő (egyetlen növény több évig él), ily módon állókultúrában termesztik, azaz a növény éveken át ugyanazt a táblát foglalja el. Amikor azonban lejár az ideje (a lucerna kiritkul, megjelennek takarmányozási szempontból értéktelen gyomok), feltörik és a gazdálkodó valahol másutt telepít új állományt.

A seregélyesi cégnél sincs ez másként: előbb-utóbb "átkerül" a lucerna a gazdaság egy másik pontjára. Most még nem tudjuk, hogy hány vércse talál otthonra a most kihelyezett ládákban. Ha a foglalás alacsony, esetleg le lehet venni az üres ládákat és átvinni őket az új lucernatáblákhoz. Ha a ládák zömének lesz lakosa, érdemesebb lesz újakat vásárolni a friss lucernák mellé.

A munka vége. (Az összes fotót Csánk Balázs készítette)

Sajnálom, hogy nem tudtam személyesen részt venni a munkában, hálásan köszönöm tehát Fenyvesi Lászlónak és Csánk Balázsnak, hogy helyettesítettek. Külön öröm, hogy a ládakihelyezést követően még a tehenészeti telepen is körülnéztek, hiszen a Sereg-Tej kft. a fecskevédelmet is komolyan gondolja. 

Az ősszel közzétett kislángi jó példa után itt van tehát egy újabb: egy gazdaság, aki nem tarolja le maga körül az élővilágot, de nem is áldozatot hoz a természetért, csak éppen megtalálja a módját a békés, minden fél számára előnyös együttélésnek. Természetvédőként csak annyit kívánok, hogy minél több ilyen gazdaságról adhassak hírt a környékünkön!

kisKÓCSAG - Egy új vállalkozás

Amikor 2004 decemberében jelen voltam A Hortobágy madárvilága című máig egyedülálló kézikönyv zártkörű bemutatóján, a szerkesztő azzal kezdte a beszédét, hogy ez a könyv jelenleg már elavult. Akkor ez megrázott (több mint 7 évig tartottak a munkálatok!!), most már értem, mire gondolt Ecsedi Zoltán. A Csókakőtől Daruhegyig című könyv nyomdai átfutása, majd a könyv megérkezése és a könyvbemutató között (kb. másfél hónap) "beesett" a megyébe egy új faj (barna füzike), felbukkant a Pátkai-víztározón két extrém ritkaság, egyikük ezzel át is írta a könyvben írtakat: a laposcsőrű víztaposó addig csak a Sárvíz-völgyben fordult elő (és mindössze háromszor).

Laposcsőrű víztaposó a pátkai hullámokon 2020. október 4-én.

A könyv tehát pótlásra szorul, ami természetes dolog. Ám a megyei kötődésű természettudományos periodika elindítását csak részben indokolja a könyv pótlása. A cél mindazon ismeretanyag összegyűjtése, ami Fejér megyét érinti, legyen az növénytan, állattan, gombászat vagy természetvédelem. A kisKÓCSAG című periodika néhány tucat példányban papíron is megjelenik, de elektronikusan is elérhető lesz. A szerzők ingyenesen kapják, egyébként néhány száz forintos baráti áron lesz kapható.

Ami a címadást illeti... A magyar természetvédelem címermadara a nagy kócsag, melyért a hősi időkben, 120-130 éve először a Kis-Balatonon, majd kb. 90 éve a Velencei-tavon tett nagyon sokat az akkori madárvédelem. Erre Fejér megye méltán büszke, csakhogy a Kócsag név már foglalt. A Magyar Ornitológusok Szövetségének volt egy másfél évtizedet megélt kiadványa (1928-1943). Ám ha nem vesszük magunkat véresen komolyan (és ez nem célunk), akkor legyen a nevünk a Kócsag kicsinyített verziója, ami egyszerre utal a névelőd lapra, illetve a kis kócsag nevű madárfajra. A logó készítéséről majd külön bejegyzésben számolunk be.

Ha Ön Fejér megyében él, vagy időnként idelátogat, szereti a természetet, van megfelelő fajismerete és néha lát valami érdekességet a megye területén, legyen a szerzőnk! Várunk minden természettudományos írást az alábbi kritériumokkal:

• A tanulmányok max. terjedelme 4 gépelt oldal (Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz). Nagyon fontos a közérthetőség. Fenntartjuk a jogot, hogy a szerzővel átírassuk az anyagot, ha az túlságosan szakmai (pl. a fajok magyar neve nincs feltüntetve, a szélesebb olvasóközönség számára nem érthető függvények vannak benne, stb.). 
• Rövid közlemények max. terjedelme 1 gépelt oldal (Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz). Ide várjuk ritkaságok adatait, érdekességeket, új lelőhelyeket, stb. 
• Mindkét cikktípushoz, de magában is várunk szép digitális fényképeket, jpeg vagy jpg kiterjesztéssel, hosszabb oldala legalább 2000 képpont legyen.
• Ha ismernek olyan fejéri természeti értéket, amely nem áll semmilyen védelem alatt, írja meg védelmi javaslatát fényképekkel.
• Volt emlékezetes fejéri kirándulása (fotóstúra, madarászat, kirándulás)? Írja meg legfeljebb 3 gépelt oldalon!

Az anyagokat, fényképeket, illetve a témajavaslatokat a jarosi.kovacs@gmail.com címre várjuk.

Odútelep

2015 tavaszán jött létre a jancsár-völgyi odútelep (bővebben a születéséről ITT). Ennek a csaknem 30 odúból álló telepnek a "karbantartása" évről évre a tél, rosszabb esetben (ha körmömre ég a munka) a kora tavasz feladata. Eddig egy alkalommal számoltam be az ellenőrzésről (ITT olvasható), pedig nagyon érdekes dolog.

Mutasd a házad, megmondom ki vagy! - 1. A mohaalap és a szőrrel puhán kibélelt csésze a cinegefészkek sajátossága.

Mutasd a házad, megmondom ki vagy! - 2. A cinke elkészítette az alapot, de aztán a mezei verebek voltak a kivitelezők...

Aki sem a helyszínt nem ismeri, sem odútelepe nem volt még, képzeljen el egy másfél kilométer hosszú patakvölgyet, amit mindenütt sűrű növényzet borít (fűzfák, bokrok, nád vagy mindezek együtt). A völgy alján kis ér csordogál, egyes helyeken tényleges mederben, másutt szétterülve. Gumicsizma ezért alapfelszerelés. Az odvakat két nagyobb foltban helyeztem el. A fenekükön kód van, így visszakereshető, hogy mi történt vele az elmúlt hat évben. Például fészkelt benne cinege, üresen maradt, éjszakázóhelyként használták a madarak, leesett, javításra szorult. Néha elpusztult madarat találok, de sokkal vidámabb esetek is vannak (mókusfészek, erdei egér).

Garázda csapatmunka. Először a harkály szétverte az odú bejáratát, utána a mókus telehordta egy szétrágott szőnyeg darabjaival.

Ezt a bejegyzést az indokolja, hogy 2021 elején gyakorlatilag már nincsenek a völgyben lakatlan odvak. A mezei veréb kiszorulóban van, szinte minden B-odút (azaz 32 mm-es röpnyílású odú) a cinegék foglalnak el, míg a két D (40 mm) lakója kezdetek óta a seregély (illetve egyszer mókus...). A szántókkal, sovány gyepekkel körbevett keskeny völgyből tartós üresen maradás miatt beszedtem a két fakuszodút (a móri Vértes Táborban kezdhetnek az eszközök új életet Horváth Csaba madárvédő gondos felügyelete alatt), illetve az idők folyamán az A-odvakat is kitágítottam (28 mm-ről 32-re).

Fakuszfészek 2017 márciusában. Miután azóta semmilyen foglalás nem volt, az odvakat leszereltem.

Néhány éve észleltem először csuszka költését, most úgy vélem, ezek a vidám hangú "falazómesterek" hűségesek az odúhoz, hiszen idén ugyanott takarítottam ki csuszkafészket az odúból, mint a 2019/2020-as télen. Négy odúban olyan fészekanyag volt, amit nem tudtam meghatározni, Haraszthy László szerint valószínűleg mindegyik elkezdett, de be nem fejezett mezei veréb fészek lehetett.

A feljegyzések alapján szépen nyomon követhető az odútelep telítődése. 2015-ben a 27 előkerült odúból 9-ben volt költés (33,3 %), 2016-ban ugyanez az arány 72 %, 2017-ben és 2018-ban egyaránt 80 %, 2019-ben  76 %, 2020-ban 81 %. A számlálásban nem csak a fészek számít lakottnak, hanem azok az egyébként költési szezonban üresen maradt odvak is, amelyeket télen a madarak alvóhelynek használnak. Lakottnak vettem a mókusos odvakat, de nem számítottam ide azt, amelyikben lódarázs telepedett meg.

A Jancsár-völgyben a tapasztalatok szerint nincs értelme az A-odúk kihelyezésének (legfeljebb alvóhely volt bennük). Rendszeres probléma a harkályok kártétele, a 32 mm-es nyílást képesek 50 mm-esre kitágítani ("Nekem így kényelmesebb..."), ezeket az odvakat mindig hazahozom, egy deszkadarabra készítek egy 32-35 mm körüli röpnyílást és a fát visszacsavarozom, így elfedve a tátongó nyílást. Többször kellett sérült, elrepedt vagy elszakadt drótú odút hazahozni javításra, ezeket már idén vissza is vittem (korábban máshol találtam nekik helyet). Odvak kallódása, elveszése természetes folyamat, most télen egy nagyobb mennyiséget pótoltam, hogy a számuk tartósan 20 darab fölött maradjon.

Egy odútelephez néhány dolog feltétlenül szükséges:

• Odvak. A jancsár-völgyi telep néhány ezer forintból létesült, de akinek vannak megfelelő szerszámai és faanyaga, na meg persze kézügyessége, annak ez olcsóbban is mehet.
• Szabadidő. Sok madárvédelmi berendezés olyan, hogy odafigyelés nélkül nem is érdemes belevágni a telepítésébe. Ha valaki gyűrűz, akkor természetesen a fiókák megfelelő fejlettségi állapota idején is meg kell mászni az odvakat, egyébként elegendő késő ősszel vagy télen kitakarítani.
• Megfelelő terület. Talán először ezt kellett volna említeni. A Jancsár-völgyet azért választottam ki helyszínül, mert igazi kis oázis, van csaknem állandó vízfolyása (a legkeményebb aszályok idején szárad csak ki), gazdag táplálékbázis, sűrű, változatos növényzet, sáros időben nem kell kilométereket sétálni a létrával (nem hátrány!!!), illetve eleve voltak itt odúkészítő és odúlakó madárfajok.