Beszámoló 2017-ről

Az alábbiakban a szervezet éves tevékenységének beszámolója következik, különös tekintettel az alapító okiratban meghatározott célokra.

Természetvédelem

A legfontosabb feladat változatlanul a három székesfehérvári helyi védett terület (Aszal-völgy, Jancsár-völgy, Máriamajori-erdő) őrzése, kezelése. Több alkalommal volt szükség a védettséget jelző tábla javítására és pótlására.

Denevérodúkat helyeztünk ki a Jancsár- és Aszal-völgyben, illetve márciusban, eléggé későn lezajlott a jancsár-völgyi odútelep tisztítása, ellenőrzése is (ezt a jövőben sokkal hamarabb kell elvégezni, bővebben ITT).

A védett fajok felmérése során a két legnagyobb eredmény a kiemelkedő leánykökörcsin-állomány a Rácvölgyben (ez szinte az eddig utolérhetetlennek hitt 2009-et idézte), illetve ugyanitt a füleskuvik megjelenése (megtelepedése?).

Folytatódott a Sárvíz-völgyi szikesek, szikes tavak vizsgálata. Augusztusban sor került az első komolyabb védelmi beavatkozásra Flesch Mártonnal a felsőszentiváni Sóstón (kísérleti nád- és aranyvesszőirtás). Végre előrelépés történt a soponyai Sóstóval kapcsolatban is, a Duna-Ipoly NPI elkezdte a legeltetéses élőhelykezelés szakmai előkészítését (lásd alább).

Új elem a Tác melletti Fövenypuszta: Flesch Márton, Lendvai Gábor és Hudák Tamás részvételével végeztünk felméréseket (növényzet, lepkék, madarak), javasoltuk a terület helyi védelmét, majd annak elutasítása után egy kiadvány tervezésébe fogtunk, melyet 2018 tavaszára kívánunk megjelentetni.

A csapat a fövenyi réten (balról jobbra Hudák Tamás, Lendvai Gábor, Flesch Márton)

Volt egy nagyon távoli próbálkozásunk is; 2017 nyarán beadtunk két védetté nyilvánítási javaslatot a Hajdú-Bihar megyei Bedő önkormányzatának egy öreg hársfa és egy százéves epreskert védelme érdekében. Visszajelzést egyelőre éppúgy nem kaptunk, mint az Agro Aba kft-nek elküldött, a felsőszentiváni szikes tavakkal kapcsolatos megkeresésünkre.

Madárvédelem

A gyöngybagolyvédelmi program idén a meglevő ládák ellenőrzésére korlátozódott, foglalás változatlanul nincsen. Augusztusban Fenyvesi Lászlóval próbaképpen 6, a Hortobágyon mentett röpképes fiókát helyeztünk el 3 alkalmas templomban  (Dinnyés, Lovasberény, Pátka). A kóborló hajlamú fiókák egyik helyen sem maradtak meg, de gyűrűik alapján esetleg értesülhetünk későbbi sorsukról.

A gyöngybaglyok a Hortobágyon, a Hortobágyi Nemzeti Park górési madármentő állomásán...

...itt pedig egyikük mindössze egy hónappal később (!), teljesen kifejlett tollazatban Fenyvesi László kezei között, immár Dinnyésen.

A Császár-víz mentén és a Rácvölgyben tettünk ki füleskuvik-, a Pátkai-víztározó mellett kuvikodúkat; a lovasberényi Antali-réten szükség volt a vércseláda és a D-odú aljzatának frissítésére (bővebben ITT).

Az év legkomolyabb akciója az iskolák számára meghirdetett fecskefelmérés volt, melyre 27 intézmény (26 hazai, 1 erdélyi) küldött be adatlapot (erről részletesen ITT). Folytatást 2018-ra tervezünk, immár kifejezetten a sikeres költésekre koncentrálva.
Egy pátkai gólyafészekjavításról már beszámoltam tavasszal (ITT), többször megpihent rajta egy gólyapár, de végül nem kezdtek költésbe.

Mojzes Levente és Staudinger István akcióban. Úgy lenne kerek, ha a következő képen gólyafiókák lennének...

...de azért ez is szívet melengető... Gólyapár az általunk rakott fészken két hónappal később. Reméljük, 2018-ban visszatérnek.

Az év végén kezdődő újabb madáretetési szezonra napraforgót adtunk a megszokott intézmények (Zentai úti iskola, Nemes Nagy Ágnes kollégium, közösségi kertek) mellett a Hosszúsétatéri óvodának is.

Oktatás, szemléletformálás

Az év során két ismeretterjesztő cikk jelent meg a működési körzet értékeiről, egy a Természet Világában, egy a TermészetBÚVÁR-ban.
Nyáron egy székesfehérvári probléma jutott a fülünkbe: egy lakótelepen elképzelhető, hogy lakott fészkektől riasztják a molnárfecskéket. A helyszínt felmértük, az írott és elektronikus sajtót értesítettük (ITT olvasható).

Volt egy óvodai foglalkozás (madáretetés, madárvédelem), egy iskolásokkal közös odútisztítás, két vetített előadás középiskolás kollégistáknak, két vetített előadás és vezetett séta a vértesacsai Föngyöskertben, egy előadás a velencei református közösségi ház megnyitóján, valamint az Évkerék keretében minden évszakban egy-egy, Fóris Annával közösen vezetett ismeretterjesztő túra előbb a székesfehérvári Sóstón, majd annak lezárása után a Gárdonyi Művelődési Ház mellett.

Januárban lezajlott a szokásos magbörze, kissé mérsékeltebb sikerrel, mint korábban.

A februári fecskefelmérésben részt vevő iskolák mindegyikét megajándékoztuk „fecskebarát iskola” táblával, ajándékkönyvvel, nyitottság esetén cserép fecskefészekkel.

2017 tavaszán a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt-vel fecskés kampányt indítottunk (fecske a tejespohárra, fecskés plakát a mintaboltokba), ősszel pedig rajzversenyt hirdettünk a pusztaszabolcsi iskolatejet kapó intézmények számára. A legszebb alkotások készítőit szakmai zsűri választotta ki, nekik két kategóriában, három korcsoportban ajándékokat juttattunk el. A folytatás egy vándorkiállítás lesz, valamint a tavaszra tervezett fecskefelmérés.

Augusztusban hagyományteremtő jelleggel Boglárka-napi lepketúrát szerveztünk a székesfehérvári Maroshegyen, szép sikerrel.

Készül az emlékkép. Hangyaboglárka-túra Székesfehérváron (2017. 08. 01.)

Honlapunk látogatottságát a fecskefelmérés közösségi oldalakon való megjelenése elképesztő módon megdobta, de tartjuk magunkat: nem kívánunk kiépíteni semmilyen közösségi hálózatot. Természetesen köszönjük azoknak, akik bejegyzéseinket népszerűsítik. Ez az utolsó bejegyzés idén a 22., a három leglátogatottabb a fecskefelmérés beharangozása, a felmérés végeredménye és a rajzverseny végeredménye volt.

Együttműködés, egyebek

Biztató a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt-vel kötött megállapodás, hiszen nyitottak az ötleteinkre, ráadásul a cég fecskeállománya is meredeken emelkedett 2017-ben.

A Duna-Ipoly NPI részéről Baranyai Zsolt és Staudinger István részvételével lezajlott a soponyai Sóstó botanikai felmérése és a legeltetéses élőhelykezelés megtervezése.

Staudinger István és Baranyai Zsolt a soponyai Sóstónál. Ha sikerül a terv, ennek a nádasnak a helyén két év múlva kilegelt szikes rét várja a fészkelni vágyó piroslábú cankókat.

Szeptemberben végigjártam a működési terület értékes erdőit (Rácvölgy, Máriamajori-erdő, Jancsár-völgy, Tikmony-völgy) az erdőtervezést végző szakemberekkel; a 2017-es új erdőtervek természetvédelmi szempontból jónak tűnnek.
Körvonalazódik egy együttműködés a pátkai önkormányzattal: több témában is kikérték a véleményünket, mi pedig a LEADER-pályázatban számítunk majd rájuk partnerként.
Alapítványunk 2017 őszén sikeresen nyújtott be közhasznúsági kérelmet a NAV felé, ily módon a továbbiakban jogosultak vagyunk 1 % SZJA felajánlásokra. 

Tervek 2018-ra

A székesfehérvári Szabadművelődés Házában januárban kiállítást szervezünk; a fecskék életét, védelmét a gyerekrajzokon keresztül szeretnénk bemutatni. A kiállítást utána vinnénk tovább, jelenleg helyszíneket keresünk.

Pályázni fogunk egy Pátka természeti értékeit bemutató kiadvány megjelentetésére (LEADER).

Tavasszal szeretnénk megjelentetni a könyvecskét Fövenypusztáról, illetve a Szent István Múzeummal együttműködve felállítani a Gorsiumban egy információs táblát Föveny természeti értékeiről. Ezzel párhuzamosan egy felvilágosító kampány is körvonalazódik a táci közintézményekben.

A Boglárka-túrán kívül szeretnénk újabb szervezett túrákat tartani Székesfehérváron (kosbortúra) és Pátkán (Írisz-napi virágnéző túra, fülemülék éjszakája, Európai Madármegfigyelő Nap, továbbá Márton-napi vadlibatúra).

A szikes tavak vizsgálatánál minden alkalommal kikérjük a szakértők véleményét.

Honlapunk minden látogatójának boldog új évet kívánunk!

Pusztaszabolcsi fecskés rajzpályázat - A bőség zavara...

Honlapunkon már több bejegyzésben beszámoltunk a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. tejelő tehenészetében élő fecskékről, valamint a céggel közösen végzett figyelemfelkeltő-felvilágosító fecskevédelmi kampányról. Idén ősszel, mint arról ugyancsak szóltunk, rajzversenyt hirdettünk. Szerettük volna megtudni, hogy a gyerekek mit tudnak a fecskékről, életmódjukról, vándorlásukról, illetve hogy mindezt hogyan tudják rajzban kifejezni.

A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. korábbi rajzversenyein a közösségi médiában zajlott a szavazás. Ezúttal azzal párhuzamosan szakmailag is megbíráltuk a rajzokat. Szili István nyugdíjas főiskolai tanár és amatőr festő, Fenyvesi László természetvédő (DINPI), Fenyvesiné Gábriel Ágota pedagógus, Járosi Adrienn civil természetvédő és jómagam, Kovács Gergely Károly végeztük az átrostálást tagozatonként és kategóriánként, azután összehasonlítottuk a fennmaradó legjobbakat és megkerestük azokat, akiket mindannyian díjazásra érdemesnek tartottunk.

Az hamar kiderült, hogy a befutók között már nem tudunk de nem is akarunk végső sorrendet megállapítani, azaz kiválasztottunk 14 iskolás és 3 óvodás győztest. Az óvodai rajzok egy része előre kinyomtatott fecskés kifestő kiszínezése volt, mi természetesen az önálló munkákat értékeltük. 

A zsűrizés teljesen anonim módon történt, csak utólag kérdeztük meg az adott kép sorszáma alapján a készítő nevét, iskoláját.

A fecske és az állattartás
Óvodások
Az ovisoknál nem voltak külön kategóriák, ám a három nyertes mind az állattartás témáját rajzolta meg.

Horváth Erik (6 éves) Ercsi Napfény Óvoda

Erik rajza azért figyelemre méltó, mert a füsti fecskék ilyen találó ábrázolása felnőttek részéről is szép teljesítmény lenne. Három színnel, folttechnikával tökéletesen felismerhető, mondhatni élethű füsti fecskéket rajzolt!

Sandi Lili (6 éves) Ercsi Hétszínvirág Óvoda

Lili rajza a több fajú állattartás példája, a boci mellett a gyerekeknek a ló a nagy kedvenc...

Andrási Vivien (6 és fél éves) Ercsi Hétszínvirág Óvoda

...mint az a másik művön, Vivien rajzán is látható. Különleges hangulatú, izgalmas színvilágú alkotás.

Alsó tagozatosok

Kenyér Levente (2. o.) Dr. Fejérpataky László Általános Iskola, Iváncsa

Levente rajza két okból izgalmas: többféle repülő rovart is ábrázol, de még érdekesebb az istálló plafonja: épp ilyen a tetőszerkezete a pusztaszabolcsi épületeknek, ezeken a keresztgerendákon vannak a fészkek.

Papp Hanna Nóra (2. o.) Móri Radnóti Miklós Általános Iskola

Hanna képén két faj, ló és szarvasmarha legel egy fás legelőn. Ideális világ lenne... Érdemes megfigyelni a tehenek fölötti fecskét, milyen céltudatosan közelít a többi, már táplálkozó egyed felé.

Fagyos Csenge (2. o.) Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola

Csenge képe annyiból más, mint Leventéé, hogy itt a fészek is megjelenik, öt éhes fióka várja benne a finom falatot.

Feil Jázmin (3. o.) Sárszentmiklósi Általános Iskola Nagylóki Tagiskolája

Jázmin rajzán a fészkek még tojásosak, de az istállóban van egy gazda is, szépen szimbolizálva az állattartó ember és a fecske közötti harmóniát.

Vámi Kitti (4. o.) Kislángi Tamási Áron Általános Iskola 

Lehet, hogy Kitti rajza a másik kategóriában is megállná a helyét, például a sikeres hazatérés bemutatásaként... Gyönyörű a hamisítatlan vidék: legelő tehenek, élővíz, erdő, szántó, falu. Bár mindenütt ilyen lenne a táj...

Felső tagozatosok

Erlich Zsuzsanna (5. o.) Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Szent István Tagiskolája

Zsuzsanna rajza egy régi, hagyományos, kissé málló vakolatú, famennyezetes épület belsejében levő fészket ábrázol, az állatokat nem látjuk, de tudjuk: ez itt valamilyen ól vagy istálló.

Gajdacsi Zsófia (6. o.) Felsővárosi Általános Iskola, Székesfehérvár

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Zsófia lovagolni jár és a lovardában találkozott fecskékkel. Minden részlet stimmel: a nyereg, a bokszok, a kép akár az Iszkai úti lovardában is készülhetett volna...

Kovács Mária Inez (8. o.) Mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Feil Jázmin rajzához hasonlóan itt van a gazda az istállóban, a fejés módja a régi időket idézi. A részletek kidolgozása (sajtár alakja, mintaüvegek az asztalon) saját tapasztalatról árulkodik.

A fecskék vándorútja

Alsó tagozatosok

Skrabák Ervin (2. o.) Mári Radnóti Miklós Általános Iskola

Ervin rajzán a fecskék már megérkeztek a téli szállásra és a mérges oroszlánra fittyet hányva kapdossák a rovarokat. Nagyon ötletes, szokatlan életkép a szavannáról.

Pordán Kitti (2. o.) Tóvárosi Általános Iskola, Székesfehérvár

A madárvonulás érzékeltetésére többen is készítettek hasonló stilizált térképet, Kitti rajza azért lett díjazott, mert még az állattartással való kapcsolatra is utal.

Dénes Kinga (3. o.) Dr. Fejérpataky László Általános Iskola, Iváncsa

Kinga igazi kolorista megoldással érzékeltette az afrikai naplementék hangulatát, a filctoll bátor, ügyes kezelése kiemelendő.

Felső tagozatosok

Egly Sára (7. o.) Ramasetter Vince Testnevelési Általános Iskola, Sümeg

Sára más technikával ugyancsak az afrikai naplementét választotta témájául. Rendkívül érett, hihetetlenül hangulatos, igazán művészi alkotás!

Lendvai Natália (7. o.) Bocskai István Református Általános Iskola, Papkeszi

Natália az Afrikába éppen megérkező fecskéket ábrázolta, mégpedig vízfestményen. Nagyon hangulatos, szép kép készült ezzel a nem könnyű technikával.

Páli Panna (8. o.) Nemesszalóki Általános Iskola

Egy kép többet mond ezer szónál - tartja a mondás. Panna képét tényleg nem kell magyarázni, a madárvonulás tökéletes, profi ábrázolása.

Különdíjasok
A zsűri két különdíjat ítélt oda.

Bakos Kinga (6. o.) Pusztai Ferenc Általános Iskola, Káptalanfa

Kinga rajza egy nagyon komoly hibát tartalmaz: a pálmafán egy fecskefészek van. Többen estek ebbe a hibába, pedig a füsti fecske nem épít fára fészket és a tőlünk elvonuló példányok nem költenek Afrikában. Kinga rajza azonban olyan aranyos történetet mesél el, hogy nem hagyhattuk díjazás nélkül. A magyar boci annyira hiányolta a fecskéket, hogy csónakon eredt tollas barátai után. Afrikába aztán olyan fáradtan érkezett, hogy a fecskének kell őt legyezgetnie, míg a nyugágyban próbál magához térni.

Nagy Bianka Blanka (7. o.) Zámolyi Csanádi Imre Általános Iskola

Bianka rajza egyik megadott témába sem illeszkedik, hiszen a fecske egy istálló ablakában éppúgy ülhet, mint egy afrikai fa ágán. A gyönyörű kivitelezés miatt döntöttünk a különdíj odaítélése mellett, hiszen rajztechnikailag kimagaslik a mezőnyből.

Kollázsképek

A sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola 3. osztálya

Fecskevédelem, a fecskékre leselkedő megannyi veszély, az őszi vonulás, az afrikai telelőhely, és mindez egyetlen képen, ötletesen, zsúfoltság és zavarosság nélkül... Le a kalappal!

A badacsonytomaji Tatay Sándor Általános Iskola 2. és 3. osztálya

Ötletes kép foltvarró technikával elegyítve.

A szabadegyházi Kossuth Lajos Általános Iskola 2. osztálya

A kollázs az összes sablont elkerülte, mégis azonnal érezzük, hogy ősz van. Fantáziarajz, így nem érdekes, hogy a lombok színeződésekor a fecskék már nem gyülekeznek a drótokon. Kifejezetten művészi, érett kép.

Jellegzetes hibák
A szakmai zsűrizést csak részben végeztük azért, hogy a legszebb rajzokat kiválasszuk. Azokat kerestük, amik egyszerre szépek ÉS szakmailag hibátlanok. Eközben több olyan, a gyerekek körében elterjedt tévhitre, hibára bukkantunk, amiket a pedagógusok segítségét kérve szeretnénk "kigyomlálni". Már volt szó róla: sokan fára rajzolták a fecskefészket.
A legnagyobb és a leggyakoribb hiba azonban az volt, hogy a fecskét kukaccal a csőrében ábrázolták. Ez sajnos eleve kizárta, hogy a képet jutalmazzuk, bármennyire is stimmelt minden egyéb részlet. (Volt olyan, akit már elkönyveltünk győztesnek, amikor kiderült, hogy a fecskecsőrben nagyon picike, de közelről mégis felismerhető kukac kunkorodik. Vérző szívvel, de utólag kizártuk a rajz készítőjét...)
Ez a tévhit utal arra, hogy sok gyerek már nagyon eltávolodott a hagyományos vidéki életformától, esetleg még nem is láttak rovarászó fecskét. Talán nem túlzás, hogy ennek a hibának a kiküszöbölése néhány száz diák fejében fontosabb, mint az ügyes kéttucatnyi tanuló díjazása.

Folytatás
Nagyon szeretnénk ezekben az iskolákban megkezdeni a fecskefelmérés, fecskeszámlálás és a fecskevédelem népszerűsítését. Ennek május környékén jöhet el az ideje. Emellett kíváncsian várjuk, hogy a győztesek számára lesz -e folytatás, azaz elindulnak -e a madarászat, madárvédelem, természetvédelem rögös, de gyönyörű útján. Ebben kívánjuk őket segíteni az ajándékcsomaggal: madaras vagy természetet bemutató könyvek, madárnaptár, fecskés hűtőmágnes, madaras bögre, a legkisebbeknek plüssmadár vagy kesztyűbáb.
A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt.-ben nagyon jó társat találtunk ezekhez a tervekhez. A vállalat tehenészetében a fecskeállomány egy év alatt másfélszeresére, 63-ról 93 párra emelkedett. A dolgozók nem csak a 469 (!) idei fióka cseperedését kísérték figyelemmel. Egy fészekalj ősszel az istennek sem akart elindulni dél felé. Szívet melengetőek voltak az aggodalmas levelek, amiket a cégtől kaptunk e témában. Az utolsó renitens példányt végül az irodában sikerült elcsípni és Fenyvesi Laci indította el Afrika felé.  

Lehetett volna... - Emlékezés Illyés Eszterre

Az ökológusok igen fogékonyak az ökológiai gazdálkodás eszméje iránt (és persze a vegyszermentesen gazdálkodókat is jobban érdekli a természet, mint vegyszerező társaikat). Azok a botanikában, a fajok közötti kapcsolatban, növénytársulások mintázatában és szintezettségében elmélyülő kutatók, akik általában elég tájékozatlanok a gyakorlati gazdálkodásban, kifejezett hívei szoktak lenni a növénytársításnak, a tájfajtáknak, a permakultúrának, de még az őshonos állattartásnak is.

dr. Illyés Eszter (1979-2012)

Fotó: Molnár Zsolt Forrás: http://illyeseszter.blogspot.hu 

Valahogy így kerülhetett az ökológiai gazdálkodás közelébe Illyés Eszter is. ELTÉ-n végzett biológusként a hazai félszáraz gyepek fajösszetételéből írta doktori munkáját, a magyar ősgyepek lelkes fiatal kutatójaként tartotta számon a szakma, 2012-ben mégis a frissen induló Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tagjai között találjuk. A szervezet alapító konferenciáján (2012. február 2.) még a szaporítóanyagokkal, alternatív fajták vetőmagjával kapcsolatos szekciót szervezte, később azonban figyelme a hazai ökológiai szőlészetek sorköztakaró növényei felé fordult.

Ez a bejegyzés Eszter emlékéről szól, így csak nagyon röviden jelzem, hogyan találkozott az Ő és a mi életutunk. Gazdaságunk indulása után értesültünk arról, hogy a tápiószelei génbankból lehet régi fajtákat igényelni. A génbank munkatársa kapcsolatban volt egy, a Védegyletben dolgozó, a téma iránt igen elhivatott személlyel, aki résztvevőket keresett egy németországi tanulmányútra. Később aztán ő ajánlott minket a konferenciát szervező, szaporítóanyag-ügyben tapasztalatait megosztani hajlandó ökológiai gazdálkodókat kereső Illyés Eszternek.
A konferencián csupán egy gyors bemutatkozásra volt mód, majd 2012 nyarán immár az ÖMKi on-farm hálózat tagjaként ismét összefutottunk. Ekkoriban kezdett bennem érlelődni az elhatározás, hogy az Aszal-völgyet nem szabad magára hagyni, hogy a Natura 2000-es cím önmagában nem sokat ér, hogy kellene valamilyen előrelépés ebben az ügyben. Sok löszgyepekkel kapcsolatos írást elolvastam, így hamar feltűnt egy Illyés Eszter nevű szerző. A nyári találkozón már tudatosan mentem oda Eszterhez megtudni, hogy ő -e az, aki a löszgyepekről is ír.
Szívszorító, de az alábbiakban az egyetlen beszélgetésünkről írok. Vannak azok a találkozások, amikor azt érezzük, mintha már ezer éve ismernénk egymást... Fél óra múlva egy parázs vita kellős közepében voltunk. A halálosan izgalmas téma: lehet -e helye löszgyep szomszédságában a szántóföldre kivetett zöldtrágyakeverékben mézontófűnek...? Esztert ez jellemzi számomra (azóta is) a leginkább. Van egy több komponensű keverék. Az egyik tagja nem az igazi. Nem kenjük el a dolgot, nem söpörjük le a kérdést, hanem nekilátunk kitalálni, hogy az elem mivel volna pótolható, aztán kapcsolati hálózatunkból elővesszük azt, aki esetleg képes lehet felszaporítani az adott fajt. Így jutott arra, hogy a mézontófű tökéletes helyettesítője (lenne/lehetne/lesz) a terjőke kígyószisz. Van is egy ember, aki ilyen növények magjának felszaporításával foglalkozik, előbb-utóbb majd ez is megoldódik...
A találkozón meglátogattunk egy ökológiai burgonyaföldet, aminek a szélébe a gazda egy korábbi támogatást igénybe véve sövényt telepített. Eszter tekintete ismét megvillant a szemüveg alatt: kiszúrta és szóvá is tette, hogy a legalább ötfajú bokrosban ott van a nem őshonos hóbogyó. Mert lehetett abban kökény, vadrózsa, galagonya, de számára egy behurcolt faj egy természetességre törekvő rendszerben nem volt elfogadható. Ezt a maximalizmust nagyon nehéz tanulni, nem is igen hiszem, hogy valaha képes leszek rá. De példának, mintának mindig velem lesz.
Ezt követően leveleket váltottunk arról, hogy hogyan lehetne az egyébként Általa is ismert Aszal-völgy sorsát jobbra fordítani. Ismét előkerült a komoly kapcsolati tőkéje: nagyon sok embert ismert személyesen vagy levelezés útján. Nekem nagy megnyugvás volt, hogy ilyen tapasztalt szakember száll be az ügybe, hiszen öt éve még csak nagyon szerényen mocorogtam ebben a témában. Mai ésszel sok akkori ötlet és elképzelés igencsak délibábos. Már nem tudom, milyen ügyben írtam Eszternek 2012. október 15-én, amire hamarjában válaszolt is.

Dr. Illyés Eszter három nappal később halálos autóbalesetet szenvedett az M3-as autópályán. Az azóta eltelt fél évtized során sok minden történt. Eszter halálát követően vált bennem biztossá, hogy egy civil szervezetre lesz szükség mindahhoz, amit akár az Aszal-völgyben, akár másutt tenni szeretnénk. Ebből született másfél évvel később a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány. Utána jött az Aszal-völgy helyi védetté nyilvánítása, bekapcsolódásunk a három új helyi védett terület gyakorlati védelmi munkájába, új védendő területek felbukkanása (Maroshegy, Fövenypuszta), nem beszélve több, még tervezési stádiumban levő ügyről... Soha nem derül ki, milyen lenne mindezt dr. Illyés Eszter szakmai javaslataival, ötleteivel, tanácsaival a hátunk mögött megvalósítani.

Szép az Aszal-völgy idén ősszel. Most virágzik az aranyfürt. Látod, ugye?

Kovács Gergely Károly

2017. október 11.

Egy munkás délelőtt Felsőszentivánon

2015 őszén írtam egy bejegyzést arról, hogy mit tehet egy természetvédő egymagában (ITT olvasható). Szűk két év elteltével örömmel számolok be, milyen az, amikor már KÉT természetvédő végzi önkéntes akcióját a nemes cél érdekében. A helyszín: a felsőszentiváni Sóstó, az időpont: 2017. augusztus 26, a szereplők: dr. Flesch Márton és Kovács Gergely, az eszközök: két kézikasza, egy gereblye, egy zsák és két kézifűrész.

A Sóstó jelen állás szerint a Kárpát-medence három legkisebb, természetes állapotban megmaradt szikes tavának egyike, területe két hektár (20.000 négyzetméter). A Sóstó egy sztyepptál-típusú szikes tó, a környező gyepek, működő és elcsapott szántók szintjéről nagyon meredek lejtővel szakad be a tényleges tómederbe. Ott aztán az északi-északnyugati, náddal borított szakaszt kivéve szépen kirajzolódik a zonáció: a part tetején levő löszgyep lemegy szikfoki növényzetbe (sziki mézpázsit, sóvirág, sziki őszirózsa, sziki útifű), ezt követik a sótűrő vaksziki fajok (pozsgás zsázsa, sóballa), mivel pedig akciónk idején a tó teljesen kiszáradt, a kiverődött sziksós tómederben további érdekes növények jelentek meg: a már említett sóballán kívül parti laboda és bajuszpázsit.

A Sárvíz völgye tájvédelmi körzet részeként országosan védett, része a Natura 2000 hálózatnak, azt hihetnénk tehát, hogy minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy... a tó nem állami, hanem magántulajdonban van, mégpedig egy olyan mezőgazdasági nagyvállalatéban, amely állattartását majdnem teljesen leépítette, így a tóparton sokféle kellemetlen növény van terjedőben. A májusi szikes tavas bejáráson kitalált módon udvarias levélben vettük fel ezzel kapcsolatban a kontaktust a tulajdonossal, aki megkeresésünkre nem reagált. Átkozódás, szitkozódás és fogcsikorgatás helyett ezért Marcival úgy döntöttünk, magunk nézünk utána, mit bír el két ember egy nyári délelőttön, ezért a fent említett eszközökkel munkához láttunk.

Ellenfeleink

Aranyvessző: behurcolt dísznövény, amely elhanyagolt területeken, ártereken iszonyatos tömegben képes elszaporodni. A tó északkeleti partja a légifotók tanúsága szerint korábban szántó volt. Elcsapását követően azonban elgyomosodott, innen terjedt be az aranyvessző egészen a tó keleti szegélyébe. Szerencsére a tényleges meder sótartalmát nem bírja, ám néhány itteni foltja így is szúrta a szemünket, ezért lekaszáltuk és eltávolítottuk.

Az aranyvesszőfoltok eltűnése. A lekaszált anyagot a tótól távolabb raktuk le.

Keskenylevelű ezüstfa: azaz népiesen "olajfa". Egyedei gyakorlatilag körbeveszik a tavat, komolyabb gyérítésükre eszköz híján nem vállalkozhattunk, de a kézifűrész segítségével azért két, a mederbe beszemtelenkedett egyedet kivágtunk. Vele az a fő probléma, hogy bírja a szikes talajt, ezért nagyon fontos a gyérítésük, mielőtt a lehulló lombjával, a gyökerek vízfelvételével vagy bármi egyéb módon beavatkozna az élőhely finom egyensúlyába.

Az egyik fa....

...és a másik fa eltűnése

Nád: a legismertebb vízinövények egyike. Nem ez a megfelelő fórum annak eldöntésére, hogy egy szikes tóban helye van -e a nádnak vagy nincs. Mindkét véleménynek vannak hívei, szerintem minden tó más és más. Ebben a kis tóban talán annyira nem kellene nádszegélynek lenni, persze két ember kéziszerszámmal nem is tud nyáron nekiugrani a nádasnak. Ám az már joggal zavarta a szemünket, hogy a tó déli, legszebb zonációt mutató részén is terjedt az a bizonyos alacsony, satnya "szárazföldi nád". Egyelőre kísérleteztünk, vagyis egy foltot lekaszáltunk és jövőre megnézzük, a nyári melegben elvégzett beavatkozásnak volt -e ritkító, visszaszorító hatása.

Oldalról nézve is látványos az eredmény...

...szemből meg pláne.

Jövőre megnézzük, mi történt az aranyvessző- és nádállomány helyén. Ha tapasztalunk ritkulást, akkor a két növény virágzásakor megismételjük a kezelést, illetve további foltokon végezzük el mindezt. A cél az, hogy a tó déli sekély, partimadarak számára alkalmas oldala folyamatosan megfelelő fészkelőhelyet nyújtson.  

Fecskék és rajzok - Fecskevédelem az alapoktól

Egy új tanév kezdődik ezekben a napokban, így mód nyílik egy jó fél évvel ezelőtti ötletünk megvalósítására. Tavasszal a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt-vel elkezdtünk egy fecskevédelmet és tudatos fogyasztást ötvöző kampányt (ITT olvasható). Akkor kaptunk olyan kritikát, hogy az még semmi, hogy egy fecske felkerül a tejespohárra, ez semmilyen üzenetet nem hordoz. Mi azonban már akkor tudtuk, hogy az a Kókay Szabolcs által festett fecske csak az első lépése egy hosszú távú akciónak.

A rajzversenyt Sziebler Péterné elnökkel találtuk ki még tavasszal, a részleteket pedig most, a tanév elején kapják meg azok az iskolák, amelyekbe Pusztaszabolcsról érkezik naponta az iskolatej. Ez csöppet sem kevés intézményt érint. A székesfehérvári tankerületben 81, a dunaújvárosiban 32, a pápaiban 24, a balatonfürediben 16 iskoláról van szó, ehhez jön még hét nem állami fenntartású intézmény. Számukra szól az alábbi hirdetmény:

RAJZVERSENY!

Biztosan észrevettétek, hogy idén tavasszal az iskolatej zárófóliájára, a boci feje fölé felkerült egy mindannyiunk által ismert és szeretett madárka, a füsti fecske. Régen minden háztáji tehénistállónak megvoltak a maga fecskéi, manapság a fecskék a tehenészetekben találnak megfelelő költőhelyet. A magyar ember mindig nagyon kedvelte a fecskéket, mi is büszkék lehetünk tehát arra, hogy a sok veszéllyel dacoló füsti fecske pusztaszabolcsi állománya jelentősen, másfélszeresére nőtt az elmúlt év során, így továbbra is ez Fejér megye legnépesebb ismert füstifecsketelepe.
Beszélgessetek a fecskék életéről, hosszú vándorútjáról, az állattartáshoz fűződő kapcsolatáról. Ha pedig van kedvetek, öntsétek mindezt rajzos formába! A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. és a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány rajzpályázatot hirdet az alábbi két témában:

1. A füsti fecske és az állattartás

• Miért az istállóban rak fészket a füsti fecske? 
• Miért cikázik a legelő jószág körül? 
• Mi haszna van a fecskének a tehénből és mi haszna van a tehénnek a fecskéből? 
• Miért örül a gazda, ha az istállóban fecskepár kezd fészket rakni?

Próbáljátok meg lerajzolni a választ vagy válaszokat!

2. A fecskék vándorútja

Magyarországon a fecske télen nem találna táplálékot, ezért minden évben több ezer kilométert repül hazánk és Afrika között. Tengert és sivatagot szel át, míg megérkezik a zsiráfok, oroszlánok, zebrák otthonába, a szavannákra. Rajzoljátok le ennek a fantasztikus vándorútnak valamelyik állomását, mutassátok be az utazás szépségét, nehézségét vagy veszélyeit!

Választható technikák: grafit, tus, színes ceruza, rajzkréta, olajpasztell, vízfesték, tempera

Méret: A/4

Beküldhető képek száma tanulónként 1-1.

Osztályok, figyelem! Álljatok össze többen és készítsetek A/3 méretű kollázsképet a fenti témák valamelyikében újságból kivágott képek, falevelek, növényi termések vagy bármilyen papírra ragasztható anyag felhasználásával.

A pedagógusokat ezzel egy időben megkérjük arra, hogy egy órát szánjanak a fecskékre, beszélgessenek a gyerekekkel ezekről a madarakról, jelentőségükről, vándorútjukról, mintegy megalapozva a rajzok szakmai hátterét. Részlet a nekik írt levélből:

Szeretnénk, ha a rajzverseny kihirdetésekor egy tematikus óra a fecskékről szólna. Ehhez segítségként az alábbi óravázlatot javasoljuk.

1. A füsti fecske és az állattartás

·         Milyen fecskefajok élnek hazánkban? A településeken élő két faj (füsti- és molnárfecske) külleme, életmódja.
·         Miért került az iskolatej zárófóliájára a füsti fecske? Milyen kapcsolat van a tehenek és a fecskék között?
·         Miért előnyös a fecske számára istállóban fészkelni? (sötét, nyugodt, biztonságos hely, gazdag táplálék)
·         Miért előnyös a tehenek számára a fecskék közelsége? Egyetlen fecskepár egy szezonban akár negyedmillió rovart is elkap. Ezek között nagyon sok a vérszívó, jószágaink számára kellemetlenséget okozó rovar (szúnyogok, böglyök, szuronyos legyek).
·         Milyen egyéb állattartó telepeken élnek fecskék? (lovardák, sertéstelepek, juhhodályok, halastavak épületei)
·         Miért fogyatkoztak meg a falvakban-városokban a füsti fecskék? (háztáji állattartás visszaszorulása, a földes utcák leaszfaltozása megszünteti a sárgyűjtő helyeket, repülőgépes szúnyogirtás elpusztítja a táplálékforrást)
·         Ismertek –e a lakóhelyeteken olyan füsti fecskéket, melyek ólban, istállóban, tornác sarkában fészkelnek?

2. A fecskék vándorútja

·         Minden gyermek tudja, hogy a fecske a telet Afrikában tölti. Belegondoltatok már, hogy micsoda hihetetlen teljesítmény ez a vándorút? Számítsátok ki, hogy hány kilométert tesz meg egy fecske a lakóhelyetektől a Szaharától délre levő szavannákig!
·         Kövessétek a fecskék útját a térképen vagy földgömbön! Beszéljétek meg, milyen természeti képződményeket (magas hegységek, görög szigetvilág, Földközi-tenger, Észak-Afrika, Nílus, Szahara, szavanna), emberi alkotásokat (görög és római romok, piramisok) és élőlényeket (delfin, bálna, teve, antilop, zebra, elefánt, orrszarvú, oroszlán, gepárd) látnak útjuk során.
·         A magyar ember nagyon szereti a fecskéket. Sajnos nem minden európai nép gondolkodik így. Évente sok-sok ezer énekesmadarat pusztítanak el a dél-európai (Málta, Ciprus, Olaszország) és közel-keleti (Libanon, Egyiptom) országokban. Beszéljétek meg, miért fenyegeti az egész kontinens madárvilágát az, ha ezekben az országokban a vonulási időszakban pusztítják a madarakat.
·         A füsti fecskék évente 10-12 fiókát nevelnek fel. Ezeknek csak kis hányada tér vissza a következő évben. Beszélgessetek a vándorút során jelentkező természetes veszélyekről (tengeri- és homokviharok, ragadozó madarak, váratlan őszi hideg).

Fotómontázs Králl László fényképének felhasználásával.

A kiírás elkészülte után jött az ötlet a pusztaszabolcsiak részéről, hogy a vállalat visz tejet 13 óvodába is, őket se hagyjuk ki a dologból. Így készült el egy külön kiírás nekik is, melyben az óvodapedagógusokat is fecskés foglalkozás megtartására kérjük:

Szeretnénk, ha a fecskék fontossága, szépsége már egészen fiatal korban tudatosulna. Rajzpályázatunk témája a füsti fecske, a rajzok elkészítését pedig előzze meg egy közös beszélgetés, a hazánkban előforduló, településeken megfigyelhető két fecskefaj bemutatása fényképen vagy videón, a hang lejátszása, a két faj eltérő fészkének bemutatása. Érdemes felvetni olyan, a gyermekek fantáziáját megragadó tényeket, hogy a fecskék évente kétszer átrepülik a tengert és a sivatagot, útjuk során látnak delfineket, oroszlánt, elefántot, a piramisokat, tevekaravánt.

Nem szeretnénk, ha a rajzverseny beszürkülne a ma oly divatos "kinek van több ismerőse?"-vetélkedésbe. A legnagyobb közösségi oldalon lehet majd szavazni, ám ez csupán a közönségdíjról dönt. A tényleges helyezéseket mi fogjuk szakmai szempontból kiválasztani az egyes kategóriákban, külön kezelve az óvodákat és az alsó és felső tagozatot, illetve az osztályok közös munkáit. És ismét hangsúlyozom: a végcél még mindig nem ez, ez a rajzpályázat is csupán egy újabb lépés a végső célunk felé: egy jókora, több megyére terjedő közép-dunántúli térségben kinevelni a következő évtizedek fecskebarátait.
A rajzpályázatról a győztesek kiválasztását követően beszámolunk majd.

Madáratlasz Program

A 2014-ben meghirdetett európai madáratlasz program (röviden MAP) az öreg kontinens eddigi legátfogóbb ornitofaunisztikai felmérése. A gyűjtött adatok egy európai költési atlasz alapját képezik, közben azonban lehetségessé teszik egy hazai költési atlasz megalkotását is. Míg Európára vonatkozóan voltak már ilyen kötetek, Magyarországon ez egy nagyon fájóan hiányzó mű mindmáig. 

2014-ben még csak előzetes vizsgálódásokat végeztem (pl. Magyaralmáson, Kincsesbányán), 2015 tavaszától azonban belevetettem magam a "MAP"-ozásba. Különösen az első évben kívánt ez sok áldozatot a család részéről, hiszen rendszeresen külön utakon járva végeztem a felméréseket.
Az eredeti vállalásom a Székesfehérvártól északra levő 10x10 km-es négyzet volt (kódja CT03), ebben van az Aszal-völgy, a Máriamajori-erdő, a Jancsár-völgy, azaz az általunk őrzött helyi védett területek, továbbá a szántóink és a Pátkai-víztározó egy része. A teljesség érdekében azonban új helyeket is be kellett járnom. Ilyen volt például a Vörösmarty-halastó, a 81-es úttól keletre levő szántók és gyepfoltok, illetve Sárkeresztes.

B1= Pár megfigyelése lehetséges költőhelyen. Ezek a gólyatöcsök végül nem fészkeltek a Pátkai-víztározónál, de azért hetekig kitartottak az északnyugati sekély elöntésen.

2016-ban a megyei koordinátor megkért, hogy vállaljam el a CT04 négyzetet is. Ennek a négyzetnek a legfontosabb része a Zámolyi-víztározó, egy kiemelkedő madárparadicsom. Emellett ugyanakkor a CT03-mal összevetve sokkal több eddig teljesen ismeretlen résznégyzetet is tartalmaz, főleg északon (Csákberény-Gánt-Csákvár vonal) és északkeleten (zámolyi határ). Az utolsó 2,5x2,5 km-es négyzeteket 2017. július 14-én mértem fel.

Igyekeztem nagy hangsúlyt fektetni a madarászszempontból meglehetősen mostohán kezelt részek vizsgálatára, a vállalt négyzeteimen kívül is. Ilyen terra incognita Lovasberény határa, a pátkai határ keleti része, a Velencei-hegység keleti fele. Adatgyűjtést szinte kizárólag költési időben végeztem, a rendszer tanúsága szerint 68 db. 2,5 x 2,5 km-es négyzetből 195 teljes fajlistát, míg alkalmi megfigyelést vagy részleges fajlistát további 16 négyzetből töltöttem fel. A megfigyelési napok száma 150, a megfigyelt madárfajok száma 188.
A MAP a ranglistát a teljes fajlisták alapján állítja össze. Ebben én 2017. augusztus 29-én a 36. helyen állok, az előttem álló 35 madarász közül pedig mindössze ketten mértek fel nálam kevesebb UTM-négyzetet és ugyancsak ketten figyeltek meg kevesebb fajt. Ez arra utal, hogy felmérésem meglehetősen lokálpatrióta-jellegű, másrészt az aránylag kevés faj azt mutatja, hogy a költési időszakon kívüli madarászatok eredményét nem töltöttem fel.

Érdekesebb költések, költési kísérletek (*), illetve "gyanús" észlelések (°) 2015-2017 között a teljesség igénye nélkül:

• Székesfehérvár
• Cseh út: karvalyposzáta
• Aszal-völgy: erdei fülesbagoly, füleskuvik
• Máriamajori-erdő: macskabagoly
• Jancsár-völgy: fakuszfaj*
• A város belső részei (Videoton, Fecskepart, Palotaváros): százas nagyságrendű molnárfecskeállomány
• Pátka
• Páskom: füleskuvik
• Pátkai-víztározó: bölömbika, kis vízicsibe, törpevízicsibe°, macskabagoly, kékbegy°, fülemülesitke
• Zámolyi-víztározó déli része: bölömbika
• Királyberek: gyurgyalag, parlagi pityer
• Zámoly
• Zámolyi-víztározó: feketenyakú vöcsök, fattyúszerkő, kormos szerkő
• Burján-árok forrásvidéke: kis vízicsibe
• Lovasberény
• Sertéstelep: gyöngybagoly°
• A falu belseje, Antali-major és a lujzamajori volt szovjet bázis: 4-5 pár kuvik
• Angolkert: hamvas küllő
• Gánt
• Gránás és Bányatelep között: erdei pacsirta
• Kincsesbánya
• Mészhomokbánya: gyurgyalag, több száz pár partifecske
• Aba
• Felsőszentiván: százas nagyságrendben gulipán, gólyatöcs, dankasirály, küszvágó csér, fattyúszerkő; tucatnyi feketenyakú vöcsök, cigányréce
• Sóstó: gulipán*, bíbic, kis lile
• Sárkeresztúr
• Sárkány-tó: kb. 40 pár gulipán, gólyatöcs, piroslábú cankó

Sem korábban, sem azóta nem jártam ezen a dűlőn, amely Zámolyt köti össze a csákberényi határral. Számos hasonló helyszín van, melyeket a MAP-felmérésnek köszönhetően ismertem meg.

Madárparadicsom a Vértes lábánál - Zámolyi-víztározó

Ezen a honlapon szóltam már Kovács Norbertről, akit a környék legelhivatottabb terepmadarászának tartok. Norbi hóban-fagyban-kánikulában járja a Sárrétet, a Sárvíz-völgyet, a Császár-víz-völgyet, a Zámolyi-medencét és Dinnyés környékét, ezzel pedig olyan fantasztikus madáradatokkal gazdagítja Fejér megyét, mint például a sárgalábú cankó (Dinnyési-fertő), vándorpartfutó (Pátkai-víztározó), halászsirály (Sárkány-tó), citrombillegető (Zámolyi-medence), a "közepesen erős" fajokról (örvös lúd, északi- és sarki búvár, pásztorgém, fekete sas, szalakóta...) nem is beszélve.

Telelő vadludak a Zámolyi-víztározón.

A Zámolyi-víztározó nekem is kedves helyem, és bár közel lakom hozzá, jóval kevesebbszer járok a madártani szempontból legérdekesebb északi részen. Örömmel teszem közzé Kovács Norbert hat évnyi  madártani kutatásának összefoglalóját.

Kovács Gergely Károly

Kovács Norbert

A Zámolyi-tározó bemutatása madártani szempontok alapján

1. A Zámolyi-tározó

A víztározó a Fejér megyei Csákvár, Pátka és Zámoly községek közigazgatási területét érinti, a völgyzárógát Pátka község határában, a Császár-víz 15+610 km szelvényében van. A vízgyűjtő terület 248 km2, felső része a Vértes-hegységhez tartozik. Az 1971-ben üzembe helyezett víztározó a Pátkai tározóval együtt elsődlegesen a Velencei-tó vízszintjének szabályozására szolgál. A vízbő időszakok lefolyásának betározásával és visszatartásával csökkenti az árvízi hozamokat, megakadályozza a Velencei-tó túltöltődését, illetve nyáron a tározott víz leeresztésével mérsékelhető a tóban a vízhiány. 

A Zámolyi tározó térfogata az árvizek időszakos visszatartásával 3,3 millió m3-rel - ideiglenesen - megnövelhető. A tározó üzemszerű haltenyésztés céljait nem szolgálhatja. Üzemvízszinten (129,72 mBf) 272 ha vízfelületű, a tározott víztömeg 4,5 millió m3. Árvízszintje 130,72 mBf, ekkor a felülete 383 ha, és a térfogata 7,8 millió m3. 

A Tározó madárvilágáról röviden

A Tározó és környéke kiváló fészkelő-, vonuló-, táplálkozó-, vedlő-, és pihenőhelyet biztosít az itt fellelhető fajok számára, mely a terület viszonylagosan zavartalan jellegéből fakad. Zavaró tényezőként lehet megjelölni esetenként a vadászatot, bár ez inkább a Tározótól nyugatra fekvő szántóföldeken, illetve ártéri erdősávban jellemző, főként az őszi-téli időszakban.

Kacagócsérek.

A Tározón, a tározó légterében, illetve közvetlen környezetében (sásos, nádas, ártéri erdősáv, ártérben lévő legelő, illetve kaszáló területén), 2011. augusztus 11. és 2017. augusztus 11. között összesen 204 madárfajt figyeltem meg.

Vörös kánya.

Közülük kiemelném a következő, érdekesebb fajokat:

sarki búvár, északi búvár, füles vöcsök, vörösnyakú vöcsök, vörösnyakú lúd, apácalúd, jegesréce, hegyi réce, örvös bukó, pásztorgém, batla, parlagi sas, fekete sas, vörös kánya, kígyászölyv, kerecsensólyom, nagy sárszalonka, kis sárszalonka, kőforgató, csigaforgató, sarki partfutó, vékonycsőrű víztaposó, heringsirály, ezüstsirály, kacagócsér, lócsér, réti fülesbagoly.

Kőforgató.

Néhány faj egyedszám-maximumai is figyelemreméltóak: feketenyakú vöcsök 37, kis kárókatona 110, kanalasgém 134, vörösnyakú lúd 10, daru 225, gólyatöcs 178, kis sirály 400, kormos szerkő 250, fattyúszerkő 140, ezüstlile 11.

Pásztorgém.

A víztározó északnyugati része magas...

...illetve alacsony vízállásnál.

2. A Zámolyi-víztározó vízimadár-monitoringja (2016)

Egyedszámeloszlás a havi monitoring tekintetében:

Fajszámeloszlás a havi monitoring tekintetében:

Rendek szerinti megoszlás:

A megfigyelt fajok státuszának arányai:

2016 folyamán a 12 alkalommal végrehajtott megfigyelések során észlelt fajok, egyedszám, dominancia és konstancia tekintetében:

A megfigyelt fajok megoszlása természetvédelmi helyzetük szerint:

A 100 % konstanciájú nyári lúd a tározó meghatározó madárfaja.

A tározó fontos táplálkozóhelye a fokozottan védett kanalasgémnek.

Havasi partfutó: egy jellemző átvonuló faj a területen.

A fattyúszerkő egyes években nagy számban költ a területen.

A tározó jellemző költő faja, a búbos vöcsök.