Ez volt 2020

Természetvédelem

Az Aszal-völgyben idén késő ősszel végre sikerült egy nagyobb volumenű cserjeirtást elvégezni. Ebben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportja, és néhány lelkes önkéntes vett részt. 

A legalább másfél hektárról kivágott galagonyacserjéket és -fácskákat részben ledepóztuk, hogy a Városgondnokság ledarálja, részben egy közeli lucernaföldünk mellett készítettünk belőle sövényt. Érdekes kísérlet lesz, hogy milyen madarak fészkelnek bele, az első madárfaj, ami még a munka során meglátogatta, egy sárgafejű királyka volt. A munka célja azoknak a növényfajoknak a középtávú védelme, amelyek az amúgy őshonos fásszárúak terjedésével visszaszorulnának (pl. fekete kökörcsin, apró nőszirom, tavaszi hérics, borzas csajkavirág, sárga len, ágas homokliliom, homoki vértő).

Képek forrása: https://www.facebook.com/mme9hcs/

A Rácvölgyben idén két macskaherefoltot is kihagyattam a kaszálásból. A növények tövében augusztusban megtaláltam a sztyeplepke levedlett bábingeit is. Erről a titokzatos, fokozottan védett lepkéről már volt szó ITT; a levedlett bábingek felkutatása egy új, de pofonegyszerű módszer az éjjeli életmódú lepke jelenlétének detektálására.

A Jancsár-völgyben a hatóság felgöngyölítette, hogy a blog olvasói által jelentett cserjeirtást a bányaüzemeltető végezte; a Duna-Ipoly NPI munkatársai megbeszélték vele a határok tiszteletben tartását. Itt táblapótlásra és táblaáthelyezésre egyaránt szükség volt, akárcsak az Aszal-völgyben, ahol Old Shatterhand egyik helyi rajongója a táblát szó szerint szitává lőtte.

A Máriamajori-erdőben a szokásos módon tavasz végén és nyáron az erdőápolás adott munkát, amikor igyekeztem a lehető legtöbb idegenhonos növényt (ezüstfa, ostorfa, aranyvessző) is kivágni.

Aba-Felsőszentivánon a Sóstó mellett hárman (Járosi Adrienn, Flesch Márton, Kovács Gergely) végeztünk fakivágást (ezüstfa) és kaszálás+lehordást. Évről évre nagyobb területet tudunk egy nap alatt megtisztítani, ami reménykeltő. Azt bizonyítja, hogy munkánknak van értelme, jóval kevesebb kellemetlen növény (elsősorban nád) hajt ki a mederben.

Madárvédelem

2020-ban is volt fecskeműfészek-kihelyezés Székesfehérváron, ezúttal a laktanyák sarkánál levő trafóházon. Foglalást nem észleltem.

Az év során fecskék és gólyák érdekében több intézkedést is tettünk, melyekről külön bejegyzések készültek (ITT a fecskés, ITT a gólyás olvasható), illetve egy emlékezetes, és utólag sikeresnek bizonyuló gyöngybagolyvédelmi akciót Csőszön

Helyeztem ki odút szalakóta számára Székesfehérvár-Istvánmajor mellett, elvégeztük a jancsár-völgyi odútelep szokásos ellenőrzését, de volt odúakció a székesfehérvári Csónakázó-tó szigetén is.

Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/a-termeszetvedelmi-teruletek-mellett-a-varos-tobb-pontjan-helyeznek-ki-koltoladakat-es-koltoodukat

Oktatás, szemléletformálás

Tavasszal Power Point előadásokat készítettem, amiket elküldtem a velünk kapcsolatban levő iskoláknak, így segítve a távoktatást.

Az év egy bagolynézéssel kezdődött Pátkán, igen komoly érdeklődés mellett. Sajnos a baglyok egyik téli nappalozóhelyének számító fenyőt nyáron kivágták.

Még év elején volt egy előadás a Sóstón a vizes élőhelyek világnapján. Utána minden elmaradt (pl. fülemülék éjszakája, kosbortúra) egészen augusztusig, akkor megtartottuk a szokásos maroshegyi lepketúrát, illetve új eseményként egy botanikai sétát Csalán.

Szeptemberben a vizekről tartottam tematikus napot az István Király Általános Iskolában a székesfehérvári önkormányzat megbízásából. A 2-5. évfolyamosoknak volt egy-egy rövid vetített előadás, utána a Palotavárosi-tavak mellett sétáltunk és ismerkedtünk az élővilággal.

Az év döntő része ráment egy könyv elkészítésére, amely végül októberben jelent meg. A bemutatót (még a járványügyi korlátozások szigorítása előtt) a sóstói Zöldtanyán tartottuk október 17-én. 

A könyv a sóstói látogatóközpontban megvásárolható.

Az SZJA 1 %-kal kapcsolatos NAV közlemény ITT érhető el.

Csókakőtől Daruhegyig - Már megvásárolható a megyei madárnévjegyzék

Az egy hónappal ezelőtti könyvbemutatóhoz igazán szerencsések voltak az állapotok. Összegyűlhetett ötven ember minden különösebb gond nélkül, az akkor hatályos szabályoknak maximálisan megfelelve. Tervünk az volt, hogy a könyv a Tatai Vadlúdsokadalmon mutatkozik be a madarász szakma tagjainak és csak azt (vagyis november 28-át) követően lehet majd megvásárolni. A koronavírus elleni védekezés ezt is felülírta, Tatán azon a napon semmilyen árusítási tevékenység nem lesz, így a könyv bolti forgalmazása is előbb elkezdődhet.

A könyv mostantól megvásárolható 5000 Ft-os áron a Sóstó Látogatóközpontban. Ez Székesfehérváron, a MOL Aréna Sóstó földszintjén található, keddtől szombatig 9 és 17 óra között van nyitva.

A könyv megjelenéséről szóló két cikk ITT és ITT olvasható.

Fotó: Csete Gábor (Forrás: https://www.facebook.com/Sosto.szfvar )

Fecskék és gólyák - Madárvédelmi ügyek február végétől augusztus elejéig II.

 A bejegyzés második részében a fecskékkel összefüggő ügyekről lesz szó.

Gazdákkal a fecskékért és Fecskebarát iskolák táborozása - elnapolva...

A tavaly meghirdetett Gazdákkal a fecskékért akcióra voltak jelentkezések, megszerveztem a programhoz a sajtónyilvánosságot, a nyereményeket és azok kiszállítási módját, Fenyvesi László személyében pedig a felmérő egységet. Egyetlen dolgot nem kalkuláltam bele: a koronavírust. A felmérés lezajlott, van egyfajta végeredmény is, csak éppen az maradt el, amiért az egész elindult; májusban nem tartottam epidemiológiai szempontból üdvösnek, hogy két megye között cikázva esetleg hozzak-vigyek valami fertőzőt. Úgyhogy szeretném kivárni azt az időszakot, amikor a 2020-as jelentkezők, esetleg új személyekkel kibővülve ismét összevetik fecskeállományukat. Az is idei tapasztalat, hogy a három kategória nem egyértelmű, így nagy- és kisgazdaságra szűkül a mezőny.

Ugyancsak tolódik a három határon túli magyar iskola jutalomutazása. Nehéz megsaccolni, hogy mikorra; a gyerekeknek a május-június volna a legkedvezőbb, hiszen már lehetne fürdeni egyet a Velencei-tóban, gyönyörű látványt nyújtana a Sóstó, stb. stb. Idén pontosan ebben az időszakban volt nem csak lehetetlen, de tilos is az utazgatás, táborozás, nem beszélve arról, hogy azt a pályázati forrást is befagyasztották, ahonnan az iskolák utazását támogatnánk. Várjuk a jobb időket, ami így novemberben nem tűnik túlságosan közelinek. 

Fecskehelyzet Várpalotán

Február végén levelet kaptam egy várpalotai fémipari cégtől. A termelésvezető Székesfehérváron él, így hallott rólunk és fecskevédelmi akcióink valamelyikéről. (Érdekes tapasztalat ez is: egy rajzverseny, egy kiállítás, egy sajtónyilvánosságot kapó műfészekkihelyezés milyen hasznos lehet...) A vállalat központjának épületén a molnárfecskék a szokásos módon nem az eresz alá költenek, hanem az ablakzugba, ahol az ablakra piszkítanak. Madárbarát megoldást kerestünk, a cég a helyszíni bejárás, megbeszélés nyomán a pelenka kihelyezését találta a legmegfelelőbbnek, erről áprilisban fényképeket is kaptunk.

Egy másik pelenkaügy

A birding.hu fórumába írt egy hölgy arról, hogy egy társasházban az egyik lakó ormótlan pelenkát, majdnem polcot tett a fecskefészek alá, ami a madarakat zavarta. Próbáltunk tanácsokat adni, ami távolról természetesen elég nehéz. A fecskebarát lakók végül kenyértörésre vitték a dolgot és a konfliktusokat is felvállalva leszedették a fecskéket zavaró deszkát. Így a költésnek már nem volt akadálya, a hölgy levelében így írt: "Csak mellékesen említem, hogy kedves szomszédom nem barátkozott meg a gondolattal, hogy ellenszegültem és bejelentést tett a közös képviselőnél. Egy igen közönséges és hazug levelet írt, többek között a fecske ürülék által okozott fertőzésveszélyre és a madáretetőmből lepotyogó napraforgó héj veszélyéről. Szerencsére értelmes, egészségesen gondolkodó emberek vesznek körül jórészt – megvédtek - így ez az ember csak ellenfeleket szerzett. Ahogy én is őbenne mindörökké. Nekem köteleznem kellett magam, hogy szeptemberben - miután - elrepülnek a madarak - visszaszerelem a pelenkákat a megfelelő méretben és távolságban. (...) Nem gond, szívesen elbírom ezt a rosszindulatot bármilyen állat boldogságáért."

Fecskebarát Fehérvár - 2020-as akció

Eredetileg jó néhány újabb középületre akartunk kitenni műfészkeket, a 2019-es akcióhoz hasonlóan. Már megvoltak a kiszemeltek, amikor beköszöntött 2020 március idusa, és minden, de minden forrás átcsoportosításra került. Szerencsére kiderült, hogy Staudinger István természetvédelmi őrnél van elfekvőben 30 műfészek. Ez egy épületre éppen elegendő. A természetvédelem iránt rendkívül elkötelezett Városgondnokság pedig vállalta a kosarasautós felhelyezést.

Foglalás nem történt, véleményem szerint a jövőben a hangsúlyt el kellene tolni a mesterséges sárgyűjtők irányába, ez azonban még alapos tervezést igényel.

Természetbarát gazdálkodás - Egy jó példa Kislángról...

2019. március 30-án találkoztunk egy kislángi gazdálkodóval, aki a "Gazdákkal a vércsékért" programba jelentkezett, Egy fákkal, bokrokkal benőtt kis határhalomra helyeztük ki a ládát; erről EBBEN a bejegyzésben emlékeztünk meg ("nyolcadik mászás" néven). Még abban az évben kaptam  tőle egy telefonhívást, hogy a vércsék szépen elfoglalták a ládát, együtt örültünk hát a sikernek.

2020 tavaszán a gyerekekkel (a vírus miatt bezárt óvoda helyett) csavaroghattam egyet Soponya környékén. Hirtelen jött az ötlet, hogy ugorjunk át Kislángra a "vércséinkhez". A madarak most is ott voltak a ládánál, az utódok védelmében nem mentem közel, hanem csak "lakóparkjukról" készítettem tájképeket. Íme, talán a legszebb:

Ma délelőtt csörgött a telefon, a kijelzőn ez jelent meg: "Vércse Kisláng". A gazda arról kérdezett, hogy a nemrég megjelent Csókakőtől Daruhegyig - Fejér megye madárvilága című könyvet hol tudja majd beszerezni. Megörültem, hogy madarak iránti érdeklődése nem csupán a vércsékre és a velük járó gazdasági előnyökre szorítkozik, pedig az igazi meglepetés ezután következett. Elmesélte, hogy a napokban gyanúja szerint parlagi sast figyelt meg. Leírása (hatalmas drapp színű ragadozó madár) csakugyan illik a fiatal parlagi sasra. Látott egy olyan varjút is, aminek világosak voltak az evezőtollai (nem én fordítom a mondandót, csakugyan így fogalmazott).

Hadd idézzek egy tavalyi cikkünkből, ami a saját szántónkon vetés közben megfigyelt havasi liléről szólt: "Ha a „végtelen” Fejér megyei szántóföldeken tevékenykedő, naponta 50-60 hektárt is beművelő néhány száz traktoros és gépkezelő stabil madárismerettel rendelkezne, vajon mi minden derülhetne ki nem csupán a havasi lile, hanem akár félszáz más madárfaj mezőföldi jelenlétéről, vonulásáról, gyakoriságáról...?" Íme, egy személyt máris tudunk, aki figyeli a madárvilágot a traktor üléséből... 

Az utóbbi húsz évben a sokmilliós támogatások, a sok tízmilliós traktorok, a GPS-vezérelte, elgépiesedett rendszerek jócskán éket vertek a gazdaember és a Természet közé. Ökológiai gazdálkodóként magától értetődő, hogy igyekszünk szembemenni ezzel a káros folyamattal, de óriási öröm, hogy  hagyományos gazdálkodókat is ismerünk, aki hozzánk hasonlóan gondolkodik. Alapítványunknak ezután is fontos célja lesz, hogy a mezőgazdaság szereplőinek gondolkodását formáljuk, számukra a természetvédelmet testközelbe hozzuk.

Csókakőtől Daruhegyig - Megjelent az alapítvány új könyve!

Másfél évnyi munka után megjelent az alapítvány kiadásában, Schmidt Egon Kossuth-díjas ornitológus előszavával a Csókakőtől Daruhegyig - Fejér megye madárvilága című könyv. A 273 oldalas, több mint 150 fényképpel, rajzzal illusztrált kötet bemutatja Fejér megye madártani történelmét, a jellemző élőhelyeket, illetve a megye mai területén a történelmi korban bizonyítottan előforduló 331 madárfajt. 

A könyv kezdő madárbarátok számára is érthető nyelvezetű, ugyanakkor több mint 600 tételes irodalomjegyzékének köszönhetően a szakemberek (természetvédők, ornitológusok, terepmadarászok) is haszonnal forgathatják.

A könyv bemutatója 2020. október 17-én délelőtt fél 10-kor volt Székesfehérváron. Köszönet a szervezésben nyújtott segítségért a Városgondnokságnak!

A kötet könyvesbolti forgalomba nem kerül, megvásárlására a könyvbemutatón kívül egyelőre a Tatai Vadlúd sokadalmon (Tata, 2020. november 28.) lesz lehetőség. Ezt követően a honlapon közzétesszük majd a kötet teljes árát és a beszerzési lehetőségeket. 

Fecskék és gólyák - Madárvédelmi ügyek februártól végétől augusztus elejéig I.

A honlap olvasói biztosan észrevették, hogy 2020-ban nem volt mit olvasni. Nagyon valószínű, hogy a koronavírusos karanténidőszak sokaknál váltott ki grafomániát, honlapszerkesztési kedvet és hasonlókat, ám mindez nálam éppen fordítva történt. Így most két adagban mutatom be, hogy mi minden történt az elmúlt fél évben, különösen a gólyák és fecskék érdekében.

Gólyafélék

Pátkai fészekrakás

Pátka gólyapárja néhány éve egy számomra korábban nem ismert viselkedést mutatott be. Amikor a szülők már nem fértek el a fészekben a termetes fiókáktól, a szomszédos oszlopokon kis fészekkezdeményeket építettek maguknak. 2019-ben a megszokott fészek leromlott, így a madarak a dróton levő "játékfészket" pofozták ki és abban költöttek. 2020. február 28-án nagy erők vonultak fel, hogy a pátkai gólyák továbbra is biztonságos körülmények között fészkelhessenek.

Az e-on munkatársai semmit nem bíztak a véletlenre...

Első lépésként megtörtént a drótra épült fészek leszedése, mégpedig egy darabban:

Ezután helyére került a fészektartó, arra pedig visszahelyezték a gólyafészket is:

Nagyon érdekes volt figyelni, hogy a főutcán útszűkületet képző munka mennyi embert érdekel, az itt lakó néni (sajnos a nevét nem tudom, csak annyit, hogy Végh Feri és Végh Luca, gyermekeim óvodás társainak nagymamája) forró teát és kávét hozott ki a morcos időben igencsak vacogó áramszolgáltatók és természetvédők számára. Ezúton is hálás köszönet!

A gólyák "természetesen" hazatérésüket követően azért is a régi fészekben költöttek, de az új azért jó kis kuckó volt akkor, ha a szülők szerettek volna kicsit elvonulni. 4 fióka repült ki július második felében.

Gólyák Csalán

Néhány éve felmerült a gondolat, hogy a Császár-víz-völgy csalai szakaszán ki lehetne tenni egy gólyafészket. Én is keresgéltem alkalmas meglevő oszlopokat, ám az áramszolgáltató végül önállóan helyezett ki egy oszlopot, rá egy fészekkel.

Varró Ferenc csalai ismerős azzal a váratlan hírrel hívott fel tavasszal, hogy a fészekben gólya álldogál. Májusban már párt láttam itt, júniusban pedig hatalmas örömmel vettem észre a fiókák fejét. E sorok írásakor a fiatalok még röpképtelenek, de remélhetőleg nyár végéig elhagyják a fészket.

Fekete gólya - egy váratlan kudarc

Staudinger István természetvédelmi őrrel még februárban szemléltünk meg egy terebélyes tölgyfát a Zámolyi-víztározó partján, ahova fekete gólya műfészket akartunk kitenni. Fel is vonultunk egy hatalmas létrával és egy akkus láncfűrésszel. Csakhogy az a kellemetlen dolog történt, hogy a fészek megépítését akadályozó ág a levágása után úgy megült a megmaradt ágakon, hogy meg se tudtuk moccantani. A terv az, hogy ősszel egy alpintechnikában járatos madárvédő folytatja az így félbemaradt akciót.

Hárman háromfelől - Bagolyvédelem Csőszön

2020. február 4-én reggel Lovasberény felé indultam, mert a nap délelőttje és kora délutánja egy igen érdekes feladat számára volt lefoglalva. László Csaba, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársa, a faj egyik országos koordinátora nem ismeretlen a honlap hűséges olvasói számára; több olyan ládát helyeztünk ki, melyek Csaba műhelyében alakultak át bútorlapokból. Nos, Csaba annak idején kifejtette, hogy megyei jelenlétünk azért jó hír, mert lakóhelyéről, a busójárásról ismert környékről bizony nehéz elugrani ide Fejérbe. 2019 kora őszén éppen traktorban ültem, amikor telefonált egy érdekes problémával kapcsolatban. Csősz egy kis zsákfalu a Sárvíz-völgyben, Tác és Soponya között. Református temploma ismert bagolytanya volt, ahol Csaba évente gyűrűzött fiókákat.

Kilátás a bagoly röpnyílásán. Különösen tetszettek a csőszi házak közé ékelődő, gondosan megművelt háztáji földecskék. Eddigi baglyos munkáink során Magyaralmáson láttam ilyen belterületbe ékelődő táplálkozóterületeket. (Fotó: László Cs.)

A galambok azonban kezdték átvenni az uralmat a templomban, ami az edzett református gondnokok ingerküszöbét is átlépte. A baglyok viszont voltak olyan kedvesek, hogy nem a padláson vagy a harangtérben, hanem a süvegtérben tanyáztak, így egy toronytér-elválasztás megoldhatja a gondokat. Elkészíteni nehéz munka, viszont feltehetően hosszútávú hatása van. Csaba segítséget keresett a munkához.

László Csaba a csőszi légtérben. A csillag alakú, templomokra igen jellemző gerendázat nyújt lehetőséget a süvegtér lepadlózására.

A 2019 novemberére kitűzött időpont átcsúszott januárra, a feladatra lelkesen jelentkezett háromfős fejéri csapatunk, de az influenza közbeszólt, az akciót le kellett fújni. Az új időpontban, február 4-én azonban sem Staudinger István, sem Flesch Márton nem ért rá, nekem hirtelen le kellett akasztanom valakit, aki nem tériszonyos, dolgozott már madárvédelmi akcióban, a közelben lakik és ráér. Szerencsére elértem Szalai Gábort, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. munkatársát, aki nem tériszonyos (sőt!), 20 éve madárvédelemmel foglalkozik Csákváron (hogy előtte hány évig foglalkozott madárvédelemmel Tolna megyében, azt nem tudom), a szomszéd faluban lakik (Lovasberény) és öngyilkos lett az autója, tehát ráér.

A Csaba által bemondott méretűre leszabott padlódeszkákat kötéllel küldtük fel. (Fotó: Szalai G.)

Szerszámokkal megpakolva értünk Csőszre, ahol korábban egyikünk sem járt. Azért volt szükség legalább három emberre, mert Csaba, akinek mászó képességét először volt alkalmam megcsodálni, a torony újdonsült "padlását" padlózta, mi Gáborral egy létrát készítettünk, ami majd a bagolyellenőrzésekhez is szükséges lesz.

A felső létrafokokat az alsó létrafokokra állva csavarozom be. Vészmegoldás, hiszen a kész létrát nem lehetett volna felhozni, így a helyszínen kellett összeállítani. (Fotó: Szalai G.)

Utána csirkedróttal lezártuk a toronyablakokat, hogy ami szeretne bejutni, az csak a fönti, baglyok által már amúgy is használt nyíláson mehessen be a süvegtérbe. A drótot a csőszi református egyház vásárolta; egy nagyon jól működő rendszer az, amire manapság, a forráshiány miatt sírdogáló világban kevesen gondolnak. Az anyagot megvásárolják, mi ingyen feltesszük, közben pedig mellékesen kialakítjuk a bagoly számára a megfelelő körülményeket.

A bagolypár eddig is itt közelítette meg búvóhelyét; ezután már csak itt tud bármi bejutni a templomba. (Fotó: László Cs.)

Gábor szakmai tapasztalata rengeteget számított; én a legkisebb fogaskerék és a kétkarú emelő szerepét láttam el, összességében azonban jól kiegészítettük egymást.

Szalai Gábor a hideg szélben, a csirkedrót felszegelése közben. Látható, hogy már a frissen elkészített létrán állva dolgozik.

A munka csúcspontjaként láthattam egy villanásra a baglyot is, amint kiröppen a szokott nyílásán. A deszkák szépen a helyükre kerültek, míg végül csak egy, csapóajtóval fedett nyílás maradt. Elkészült a bagolytanya padlója.

Három és fél órával a második kép után, a munka véghajrájában.

A munkanap vége kissé lázasra sikeredett, ugyanis időre be kellett érnem egy fehérvári hivatalba (sikerült!), úgyhogy Csaba egyedül járta be a templomot, bennrekedt galambokat fogdosva, illetve azt ellenőrizve, hogy a baglyok nem maradtak -e mégis bent. Ő is, illetve néhány nappal később a gondnok is mindent rendben talált. A mi részünkről így zárult ez a három természetvédő civil szervezet együttműködésével fémjelzett akció, a többi most már a gyöngybaglyokon múlik.