2017. szeptember 12., kedd

Egy munkás délelőtt Felsőszentivánon


2015 őszén írtam egy bejegyzést arról, hogy mit tehet egy természetvédő egymagában (ITT olvasható). Szűk két év elteltével örömmel számolok be, milyen az, amikor már KÉT természetvédő végzi önkéntes akcióját a nemes cél érdekében. A helyszín: a felsőszentiváni Sóstó, az időpont: 2017. augusztus 26, a szereplők: dr. Flesch Márton és Kovács Gergely, az eszközök: két kézikasza, egy gereblye, egy zsák és két kézifűrész.
A Sóstó jelen állás szerint a Kárpát-medence három legkisebb, természetes állapotban megmaradt szikes tavának egyike, területe két hektár (20.000 négyzetméter). A Sóstó egy sztyepptál-típusú szikes tó, a környező gyepek, működő és elcsapott szántók szintjéről nagyon meredek lejtővel szakad be a tényleges tómederbe. Ott aztán az északi-északnyugati, náddal borított szakaszt kivéve szépen kirajzolódik a zonáció: a part tetején levő löszgyep lemegy szikfoki növényzetbe (sziki mézpázsit, sóvirág, sziki őszirózsa, sziki útifű), ezt követik a sótűrő vaksziki fajok (pozsgás zsázsa, sóballa), mivel pedig akciónk idején a tó teljesen kiszáradt, a kiverődött sziksós tómederben további érdekes növények jelentek meg: a már említett sóballán kívül parti laboda és bajuszpázsit.
A Sárvíz völgye tájvédelmi körzet részeként országosan védett, része a Natura 2000 hálózatnak, azt hihetnénk tehát, hogy minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy... a tó nem állami, hanem magántulajdonban van, mégpedig egy olyan mezőgazdasági nagyvállalatéban, amely állattartását majdnem teljesen leépítette, így a tóparton sokféle kellemetlen növény van terjedőben. A májusi szikes tavas bejáráson kitalált módon udvarias levélben vettük fel ezzel kapcsolatban a kontaktust a tulajdonossal, aki megkeresésünkre nem reagált. Átkozódás, szitkozódás és fogcsikorgatás helyett ezért Marcival úgy döntöttünk, magunk nézünk utána, mit bír el két ember egy nyári délelőttön, ezért a fent említett eszközökkel munkához láttunk.
Ellenfeleink
Aranyvessző: behurcolt dísznövény, amely elhanyagolt területeken, ártereken iszonyatos tömegben képes elszaporodni. A tó északkeleti partja a légifotók tanúsága szerint korábban szántó volt. Elcsapását követően azonban elgyomosodott, innen terjedt be az aranyvessző egészen a tó keleti szegélyébe. Szerencsére a tényleges meder sótartalmát nem bírja, ám néhány itteni foltja így is szúrta a szemünket, ezért lekaszáltuk és eltávolítottuk.
Az aranyvesszőfoltok eltűnése. A lekaszált anyagot a tótól távolabb raktuk le.

Keskenylevelű ezüstfa: azaz népiesen "olajfa". Egyedei gyakorlatilag körbeveszik a tavat, komolyabb gyérítésükre eszköz híján nem vállalkozhattunk, de a kézifűrész segítségével azért két, a mederbe beszemtelenkedett egyedet kivágtunk. Vele az a fő probléma, hogy bírja a szikes talajt, ezért nagyon fontos a gyérítésük, mielőtt a lehulló lombjával, a gyökerek vízfelvételével vagy bármi egyéb módon beavatkozna az élőhely finom egyensúlyába.
Az egyik fa....

...és a másik fa eltűnése

Nád: a legismertebb vízinövények egyike. Nem ez a megfelelő fórum annak eldöntésére, hogy egy szikes tóban helye van -e a nádnak vagy nincs. Mindkét véleménynek vannak hívei, szerintem minden tó más és más. Ebben a kis tóban talán annyira nem kellene nádszegélynek lenni, persze két ember kéziszerszámmal nem is tud nyáron nekiugrani a nádasnak. Ám az már joggal zavarta a szemünket, hogy a tó déli, legszebb zonációt mutató részén is terjedt az a bizonyos alacsony, satnya "szárazföldi nád". Egyelőre kísérleteztünk, vagyis egy foltot lekaszáltunk és jövőre megnézzük, a nyári melegben elvégzett beavatkozásnak volt -e ritkító, visszaszorító hatása.
Oldalról nézve is látványos az eredmény...

...szemből meg pláne.

Jövőre megnézzük, mi történt az aranyvessző- és nádállomány helyén. Ha tapasztalunk ritkulást, akkor a két növény virágzásakor megismételjük a kezelést, illetve további foltokon végezzük el mindezt. A cél az, hogy a tó déli sekély, partimadarak számára alkalmas oldala folyamatosan megfelelő fészkelőhelyet nyújtson.  

2017. szeptember 7., csütörtök

Fecskék és rajzok - Fecskevédelem az alapoktól

Egy új tanév kezdődik ezekben a napokban, így mód nyílik egy jó fél évvel ezelőtti ötletünk megvalósítására. Tavasszal a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt-vel elkezdtünk egy fecskevédelmet és tudatos fogyasztást ötvöző kampányt (ITT olvasható). Akkor kaptunk olyan kritikát, hogy az még semmi, hogy egy fecske felkerül a tejespohárra, ez semmilyen üzenetet nem hordoz. Mi azonban már akkor tudtuk, hogy az a Kókay Szabolcs által festett fecske csak az első lépése egy hosszú távú akciónak.
A rajzversenyt Sziebler Péterné elnökkel találtuk ki még tavasszal, a részleteket pedig most, a tanév elején kapják meg azok az iskolák, amelyekbe Pusztaszabolcsról érkezik naponta az iskolatej. Ez csöppet sem kevés intézményt érint. A székesfehérvári tankerületben 81, a dunaújvárosiban 32, a pápaiban 24, a balatonfürediben 16 iskoláról van szó, ehhez jön még hét nem állami fenntartású intézmény. Számukra szól az alábbi hirdetmény:

RAJZVERSENY!

Biztosan észrevettétek, hogy idén tavasszal az iskolatej zárófóliájára, a boci feje fölé felkerült egy mindannyiunk által ismert és szeretett madárka, a füsti fecske. Régen minden háztáji tehénistállónak megvoltak a maga fecskéi, manapság a fecskék a tehenészetekben találnak megfelelő költőhelyet. A magyar ember mindig nagyon kedvelte a fecskéket, mi is büszkék lehetünk tehát arra, hogy a sok veszéllyel dacoló füsti fecske pusztaszabolcsi állománya jelentősen, másfélszeresére nőtt az elmúlt év során, így továbbra is ez Fejér megye legnépesebb ismert füstifecsketelepe.
Beszélgessetek a fecskék életéről, hosszú vándorútjáról, az állattartáshoz fűződő kapcsolatáról. Ha pedig van kedvetek, öntsétek mindezt rajzos formába! A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. és a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány rajzpályázatot hirdet az alábbi két témában:

1. A füsti fecske és az állattartás
  • Miért az istállóban rak fészket a füsti fecske? 
  • Miért cikázik a legelő jószág körül? 
  • Mi haszna van a fecskének a tehénből és mi haszna van a tehénnek a fecskéből? 
  • Miért örül a gazda, ha az istállóban fecskepár kezd fészket rakni?
Próbáljátok meg lerajzolni a választ vagy válaszokat!

2. A fecskék vándorútja
Magyarországon a fecske télen nem találna táplálékot, ezért minden évben több ezer kilométert repül hazánk és Afrika között. Tengert és sivatagot szel át, míg megérkezik a zsiráfok, oroszlánok, zebrák otthonába, a szavannákra. Rajzoljátok le ennek a fantasztikus vándorútnak valamelyik állomását, mutassátok be az utazás szépségét, nehézségét vagy veszélyeit!

Választható technikák: grafit, tus, színes ceruza, rajzkréta, olajpasztell, vízfesték, tempera
Méret: A/4
Beküldhető képek száma tanulónként 1-1.
Osztályok, figyelem! Álljatok össze többen és készítsetek A/3 méretű kollázsképet a fenti témák valamelyikében újságból kivágott képek, falevelek, növényi termések vagy bármilyen papírra ragasztható anyag felhasználásával.


A pedagógusokat ezzel egy időben megkérjük arra, hogy egy órát szánjanak a fecskékre, beszélgessenek a gyerekekkel ezekről a madarakról, jelentőségükről, vándorútjukról, mintegy megalapozva a rajzok szakmai hátterét. Részlet a nekik írt levélből:

Szeretnénk, ha a rajzverseny kihirdetésekor egy tematikus óra a fecskékről szólna. Ehhez segítségként az alábbi óravázlatot javasoljuk.

1. A füsti fecske és az állattartás

·         Milyen fecskefajok élnek hazánkban? A településeken élő két faj (füsti- és molnárfecske) külleme, életmódja.
·         Miért került az iskolatej zárófóliájára a füsti fecske? Milyen kapcsolat van a tehenek és a fecskék között?
·         Miért előnyös a fecske számára istállóban fészkelni? (sötét, nyugodt, biztonságos hely, gazdag táplálék)
·         Miért előnyös a tehenek számára a fecskék közelsége? Egyetlen fecskepár egy szezonban akár negyedmillió rovart is elkap. Ezek között nagyon sok a vérszívó, jószágaink számára kellemetlenséget okozó rovar (szúnyogok, böglyök, szuronyos legyek).
·         Milyen egyéb állattartó telepeken élnek fecskék? (lovardák, sertéstelepek, juhhodályok, halastavak épületei)
·         Miért fogyatkoztak meg a falvakban-városokban a füsti fecskék? (háztáji állattartás visszaszorulása, a földes utcák leaszfaltozása megszünteti a sárgyűjtő helyeket, repülőgépes szúnyogirtás elpusztítja a táplálékforrást)
·         Ismertek –e a lakóhelyeteken olyan füsti fecskéket, melyek ólban, istállóban, tornác sarkában fészkelnek?


2. A fecskék vándorútja


·         Minden gyermek tudja, hogy a fecske a telet Afrikában tölti. Belegondoltatok már, hogy micsoda hihetetlen teljesítmény ez a vándorút? Számítsátok ki, hogy hány kilométert tesz meg egy fecske a lakóhelyetektől a Szaharától délre levő szavannákig!
·         Kövessétek a fecskék útját a térképen vagy földgömbön! Beszéljétek meg, milyen természeti képződményeket (magas hegységek, görög szigetvilág, Földközi-tenger, Észak-Afrika, Nílus, Szahara, szavanna), emberi alkotásokat (görög és római romok, piramisok) és élőlényeket (delfin, bálna, teve, antilop, zebra, elefánt, orrszarvú, oroszlán, gepárd) látnak útjuk során.
·         A magyar ember nagyon szereti a fecskéket. Sajnos nem minden európai nép gondolkodik így. Évente sok-sok ezer énekesmadarat pusztítanak el a dél-európai (Málta, Ciprus, Olaszország) és közel-keleti (Libanon, Egyiptom) országokban. Beszéljétek meg, miért fenyegeti az egész kontinens madárvilágát az, ha ezekben az országokban a vonulási időszakban pusztítják a madarakat.
·         A füsti fecskék évente 10-12 fiókát nevelnek fel. Ezeknek csak kis hányada tér vissza a következő évben. Beszélgessetek a vándorút során jelentkező természetes veszélyekről (tengeri- és homokviharok, ragadozó madarak, váratlan őszi hideg).

Fotómontázs Králl László fényképének felhasználásával.

A kiírás elkészülte után jött az ötlet a pusztaszabolcsiak részéről, hogy a vállalat visz tejet 13 óvodába is, őket se hagyjuk ki a dologból. Így készült el egy külön kiírás nekik is, melyben az óvodapedagógusokat is fecskés foglalkozás megtartására kérjük:

Szeretnénk, ha a fecskék fontossága, szépsége már egészen fiatal korban tudatosulna. Rajzpályázatunk témája a füsti fecske, a rajzok elkészítését pedig előzze meg egy közös beszélgetés, a hazánkban előforduló, településeken megfigyelhető két fecskefaj bemutatása fényképen vagy videón, a hang lejátszása, a két faj eltérő fészkének bemutatása. Érdemes felvetni olyan, a gyermekek fantáziáját megragadó tényeket, hogy a fecskék évente kétszer átrepülik a tengert és a sivatagot, útjuk során látnak delfineket, oroszlánt, elefántot, a piramisokat, tevekaravánt.


Nem szeretnénk, ha a rajzverseny beszürkülne a ma oly divatos "kinek van több ismerőse?"-vetélkedésbe. A legnagyobb közösségi oldalon lehet majd szavazni, ám ez csupán a közönségdíjról dönt. A tényleges helyezéseket mi fogjuk szakmai szempontból kiválasztani az egyes kategóriákban, külön kezelve az óvodákat és az alsó és felső tagozatot, illetve az osztályok közös munkáit. És ismét hangsúlyozom: a végcél még mindig nem ez, ez a rajzpályázat is csupán egy újabb lépés a végső célunk felé: egy jókora, több megyére terjedő közép-dunántúli térségben kinevelni a következő évtizedek fecskebarátait.
A rajzpályázatról a győztesek kiválasztását követően beszámolunk majd.