Szűzvártól a Tikmony-völgyig - Pátka természeti kincsei

2018-ban jelent meg az alapítvány első kiadványa, a Fövenypusztát bemutató füzet. Másfél évvel később az első könyvünk is kijött a nyomdából!

2017 őszén jelent meg hivatalosan a Vértes-Gerecse LEADER akciócsoport pályázati csomagja (alapítványunk székhelye, Pátka ebbe a csoportba tartozik). Feltett szándékunk volt a tanösvény kialakítására pályázni, ám a kiírás sajnos nem volt összhangban terveinkkel. Helyette azonban ott volt az ismeretterjesztő kiadvány támogatása. Az ötlet ekkor fogant meg: írni kellene egy könyvet , amelyből a pátkaiak, a Pátkát már futólag ismerők és az idegenek egyaránt hasznos ismereteket szerezhetnek a falu természeti értékeiről.

A könyv bemutatja a Pátka környéki igen változatos földrajzi viszonyokat, a tájhasználat múltbeli és jelenlegi sajátosságait, a madárgyűrűzési adatok érdekességeit. A fő részben először 15 túrajavaslat olvasható, köztük vannak madarászatok, növénytani kirándulások, lepkészet, illetve általános jellegű természetjárás. Utána konkrét útvonaltervek következnek: kerékpáros utak Pátka és az öt szomszédos település között, majd Pátkáról kiinduló túraötletek távolabbi helyekre. Az utolsó fejezet egy pátkai kirándulás gyakorlati megvalósításában segít (étkezés, időjárási körülmények, éjjeli túrázás, természetfotós tippek, óravázlatok, stb.).

A könyvet közel 200 színes kép illusztrálja, a fényképek mellett térképvázlatok segítik a tájékozódást. A képanyag tíz fotós munkája. A szöveg között QR-kóddal megnyitható madárhangok is helyet kaptak, részben hangulati aláfestésként, részben a határozást elősegítendő.

A kötet bolti forgalomba nem kerül. A pátkai önkormányzatnál ingyen kapható, továbbá az alapítványunknál megrendelhető. Ebben az esetben postán tudjuk küldeni (utánvétes postaköltség ellenében).
A könyvbemutató november 29-én volt a pátkai Művelődési Házban. Az eseményen Kovács Norbert terepmadarász, a könyv egyik fotósa tartott vetített előadást Pátka madárvilágáról. Legalább 60 fő vett részt a bemutatón, melyről a megyei újság és hírportál is beszámolt (ITT és ITT olvasható). Köszönet a szervezésért Helt Margit könyvtárosnak!

Gazdákkal a fecskékért Fejér és Veszprém megyében

A Fejér megyei „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány felhívást intéz minden olyan, Fejér vagy Veszprém megyében tevékenykedő mezőgazdasági szereplőhöz, akinek telephelyén, gazdaságában, üzemében füsti- vagy molnárfecskék fészkelnek. Három kategóriában a legtöbb fecskének otthont adó „házi-gazda” nyereményt kap, ám ebben a versengésben mindenki győztes, akinél a szerencse madarai fészket építenek.

A hazai fecskeállomány megfogyatkozása néhány éve már (sajnos vagy szerencsére) közügy lett, idén tavasszal is tucatjával olvashattunk a róluk szóló cikkeket. Ez a trend különösen igaz az ország nyugati, iparosodottabb felére, így a Közép-Dunántúlra is. Vannak olyan országrészek, ahol a háztáji jószágtartás még ma sem számít különlegességnek, nem ment ki a divatból a házi tej, a disznóvágás, a nyüzsgő baromfiudvar. Egyáltalán nem véletlen, hogy ezekben a megyékben a fecskeállomány sincsen akkora bajban, mint nyugaton, ahol a vidéki nyugalomra vágyó egykori városlakók akár perre is mennek, ha az utcában kakas kukorékol vagy trágyaszag érezhető. Ha pedig a változás szele elfújja az istállókat, ólakat, melléképületeket, de még a valamikori sárgyűjtő pocsolyát is leaszfaltozták, akkor ott a füsti fecskének sem lesz maradása.

Rovarászó füsti fecskék egy birkalegelő fölött (Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar)

Ezt a logikai lépést sokan megtették. Ám az már újdonság, hogy ezek a fecskék nem váltak hontalanná, nem költöztek messzire. Fenyvesi László Fejér megyei természetvédő felfedezése, hogy az általa kutatott két közép-dunántúli megyében gyakorlatilag megtalálta a falvakból és kisvárosokból „hiányzó” fecskeállomány elég jelentős részét tehenészetekben, sertéstelepeken és lovardákban. Vagyis ott, ahol a tulajdonosok, dolgozók, esetleg (lovarda esetében) a látogatók tudnak a madarakról, ám a madárvédők, természetbarátok előtt ez rejtve marad.

Nagyon megnyugtató, hogy a fecskék szállásadói az állatgondozótól és fejőnőtől a telepvezetőn át a cégtulajdonosig mennyire szívükön viselik madaraink sorsát. Ez reményt ad arra, hogy ebben a fecskék számára korántsem pozitív irányba változó világban az állattartó telepek és gazdaságok biztosítani fogják a nyugodt költőhelyet, amit a madarak szorgos, egy költési időben csak kilogrammokban mérhető mértékű rovarfogyasztással hálálnak meg.

Ez az ellető kb. 25 pár füsti fecske biztonságos otthona(Pusztaszabolcs, Fejér)

Alapítványunknak nem csak a címerében látható a két villásfarkú madárfaj. Az utóbbi években több helyi vagy országos kezdeményezésünk volt a fecskékkel kapcsolatosan (felmérések, rajzpályázat, képzőművészeti kiállítás). A 2017-ös rajzpályázat társkiírója az a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. volt, amelynek tejelő tehenészetében akkoriban Fejér megye legerősebb füstifecske-állománya költött. Ezt a meghitt, évszázados kapcsolatot a pályázat témája is kihangsúlyozta; az egyik téma ugyanis a fecskék és a gazdálkodás közötti összefüggés volt. A gyerekek gyönyörű rajzokon ábrázolták a főleg tehenek, kisebb részben lovak vagy sertések körül röpködő rovarokra vadászó fecskéket.

Szerbiában idén már harmadik alkalommal írtak ki pályázatot az ottani madárvédők. Azt a gazdát keresik, akinél a legtöbb fecske fészkel; őneki egy tonna kukorica üti a markát. Az ötletet igen jónak találtuk, ezért elhatároztuk, hogy a Közép-Dunántúlon megpróbáljuk kis módosításokkal megvalósítani. Várjuk mindazok jelentkezését, akik Fejér és Veszprém megye valamelyikében gazdálkodnak és telephelyükön, istállójukban, gazdasági épületeiken fecskék fészkelnek.

Egyértelmű, hogy abszolút mértékben a legtöbb fecske valamelyik tejelő tehenészetben fészkel, de mi nem szeretnénk, ha a kis gazdaságoknak nem lenne esélyük. A jelentkezéseket ezért három kategóriában várjuk. Minden kategóriában ajándék jár a legtöbb fecskének otthont adó gazdálkodónak, de napjainkban már egy fecske is nyarat csinál, ezért azok is nyugodtan jelentkezzenek, akiknél csak egy-két párban fészkelnek ezek a kedves madarak. 2020 során költési időben egy egyeztetett időpontban mindenhova ellátogatunk, felmérjük az állományt, így derül ki a jelentkezők közötti sorrend. A kategóriák a következők:

1. Kis vegyes gazdaságok

Egyéni vállalkozók, családi gazdaságok (max. 5 fő), őstermelők, akik a növénytermesztés mellett állattartással is foglalkoznak. Elsősorban itt lehet jelentősége a füsti fecske klasszikus költőhelyeinek, azaz a régi istállóknak, ólaknak, fészereknek, csűröknek. De mivel a telephely gyakran a gazda saját udvara, a lakóházon élő molnárfecskék is „beleszámítanak”.

A nyeremény 1 bigbag (kb. 1 t) vetésre is alkalmas, letisztított Bánkúti 1201 BIO búza. Ez a klasszikus magyar nemesítésű fajta vegyszerek nélkül is eredményesen termeszthető, magas állománya kiváló gyomelnyomó.

Ahol a különféle állati kártevők elleni védekezés összekapcsolódik: mezei pockokat gyérítő ragadozóknak került ki a T-fa, de most füsti fecske ült rá. (Tác-Fövenypuszta, Fejér)

2. Nagyobb vegyes gazdaságok

Nagyobb méretű gazdaságok (kft, zrt), */illetve  5-nél több munkavállalót foglalkoztató családi vállalkozások. Fontos, hogy egymásra épülő növénytermesztés és állattenyésztés legyen. Régiónkban elsősorban a tejelő tehenészetekre és sertéstelepekre jellemző, hogy a cég maga termeli meg a takarmány zömét.

A nyeremény kb. 5 hektárra elegendő fajgazdag zöldtrágyakeverék vetőmag. A pillangósokat is tartalmazó, eltérő gyökerezési mélységű mix egyszerre szolgálja a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás és a talajszerkezet-javítás céljait, miközben átmeneti otthont biztosít rengeteg, a gazdálkodás számára hasznos rovar és madár számára.

3. Állattartó telepek

Olyan vállalkozások, ahol szántóföldi növénytermesztés alárendelt szerepű, vagy egyáltalán nincsen. (Gyepgazdálkodás természetesen lehet.) Ilyen létesítmények lehetnek a lovardák, sertéshizlaldák, juhászatok, húsmarhatenyészetek, halastavak.

A nyeremény 1 bigbag (kb. 800 kg) BIO őszi árpa.

Terveink szerint a program végén a győzteseken kívül az ehhez hozzájáruló résztvevőket is bemutatjuk a közönségnek a sajtóban. És természetesen elkészítjük és közreadjuk a két megye azon fecskelistáját, melyet a pályázat segítségével állítunk össze. A nyereményül szolgáló gabona saját ökológiai gazdaságunkból származik, míg a zöldtrágya vetőmagot, illetve a jutalom győztesekhez való eljuttatását a Vargáné Tünde és társa kft vállalja.

Jelentkezés és további információ:

„VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány

8092 Pátka hrsz 2606/3.

30-598-6002; fecskebarat2@gmail.com

Egy tanév a fecskékért

Tavaly ősszel hirdettük meg eddigi legösszetettebb pályázatunkat. Felhívásunkra 25 intézmény jelentkezett határainkon innen és túl. A rajzverseny, a rajzkiállítás és a megnyitón elhangzó kiselőadás lebonyolításáról nagyjából tucatnyi iskola adott hírt.

Az egész program célja a negyedik elem, azaz a fecskefelmérés volt. Ez, amint az várható volt, jócskán megszórta a mezőnyt. Végül hét csapat teljesítette a négy pillért, nekik járt a könyvcsomagból és kirándulási meghívásból álló garantált ajándék. Külön öröm, hogy közülük 3 határon túli (1 Partium, 2 Délvidék). Íme a győztesek:

Nagyhegyesi Ifjúsági Klub

Nádasdy Ferenc Általános Iskola (Nádasdladány)

Tabajdi Károly Általános Iskola (Zerind, Románia)

Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József tagiskola (Fehérvárcsurgó)

Petőfi Sándor Általános Iskola (Zenta, Szerbia)

Dózsa György Általános Iskola (Gunaras, Szerbia)

Általános Iskola (Vép)

Terveink szerint az erre fogékony csapatokat 2020 során vendégül látjuk Székesfehérváron, bemutatjuk nekik a környék legszebb élőhelyeit. Ennek megszervezésére már felvettük a kapcsolatot a várossal, hiszen, különösen a külhoni magyar iskolák számára, egy ideút komoly anyagi áldozatot jelent.
 A sárospataki Református Általános Iskola tanulója Füssi-Nagy Regő ifjú természetfotós. Az ő fecskés képe díszíti ezt a bejegyzést.
Egyelőre ezzel az akcióval lezártuk a gyerekek és fecskék programok sorát. Mindenkinek köszönjük a részvételt.