Természetbarát gazdálkodás - Egy jó példa Seregélyesről

Alapítványunk 2018 őszén hirdette meg vércsevédelmi akcióját, ami sikeresen le is zárult. A Fejér megyében megismert vércsebarát gazdák számának nagyjából kétszerese volt azoké, akik az ország különböző pontjairól kértek tanácsot, segítséget, információkat a sikeres ládakihelyezéshez.

Vércseláda kihelyezés után Seregélyes határában

2020 végén valaki elhelyezett valamelyik közösségi oldal valamelyik pontján valamit, aminek az lett az eredménye, hogy telefonhívások tucatjait kaptam a legkülönfélébb helyekről, sőt egy telefoninterjút is adtam a vörös vércséről és védelméről a bajai rádió (!) számára. (Amennyire tudom, életemben nem jártam még Baján...) A legnagyobb örömöt azonban a fejéri hívások jelentették. Mivel a programunk rég lezárult, senkinek nem tudtunk ládát felajánlani, ez azonban láthatóan nem okozott gondot. A legmesszebb a seregélyesi Sereg-Tej kft. jutott, ők be is szerezték a megfelelő számú ládát, hogy lucernatábláikat hatékonyabban tudják megvédeni.

A madárvédelem egyik kulcskérdése, hogy a beavatkozást szemmel tudjuk -e tartani a későbbiekben. Hét év alapítványozás után már nagyjából tudom, hogy melyek azok a helyek, ahova nem biztos hogy a jövőben sűrűn fogok ellátogatni. Ezért kérdeztem meg Fenyvesi Lászlótól, a Velencei-tóvidék legaktívabb természetvédőjétől, hogy ismeri -e a céget és a területeit. A pozitív válasznak megörültem, így minden készen állt, hogy egy megfelelő útviszonyokat biztosító fagyos napon ketten veselkedjünk neki a ládakihelyezésnek. Egy kellemetlen felsőlégúti megbetegedés sajnos közbeszólt, így 2021. február 16-án Lacinak kellett elvégeznie a munkát Csánk Balázs, a Sereg-Tej kft. munkatársának társaságában.

Fenyvesi László a seregélyesi légtérben

Aki nem járatos a szálastakarmány-termesztés szépségeiben, annak érdemes néhány dolgot megjegyezni. A lucerna, illetve néhány másik, kevésbé jellemző pillangósvirágú növény (pl. baltacim, herefélék, szarvaskerep) évelő (egyetlen növény több évig él), ily módon állókultúrában termesztik, azaz a növény éveken át ugyanazt a táblát foglalja el. Amikor azonban lejár az ideje (a lucerna kiritkul, megjelennek takarmányozási szempontból értéktelen gyomok), feltörik és a gazdálkodó valahol másutt telepít új állományt.

A seregélyesi cégnél sincs ez másként: előbb-utóbb "átkerül" a lucerna a gazdaság egy másik pontjára. Most még nem tudjuk, hogy hány vércse talál otthonra a most kihelyezett ládákban. Ha a foglalás alacsony, esetleg le lehet venni az üres ládákat és átvinni őket az új lucernatáblákhoz. Ha a ládák zömének lesz lakosa, érdemesebb lesz újakat vásárolni a friss lucernák mellé.

A munka vége. (Az összes fotót Csánk Balázs készítette)

Sajnálom, hogy nem tudtam személyesen részt venni a munkában, hálásan köszönöm tehát Fenyvesi Lászlónak és Csánk Balázsnak, hogy helyettesítettek. Külön öröm, hogy a ládakihelyezést követően még a tehenészeti telepen is körülnéztek, hiszen a Sereg-Tej kft. a fecskevédelmet is komolyan gondolja. 

Az ősszel közzétett kislángi jó példa után itt van tehát egy újabb: egy gazdaság, aki nem tarolja le maga körül az élővilágot, de nem is áldozatot hoz a természetért, csak éppen megtalálja a módját a békés, minden fél számára előnyös együttélésnek. Természetvédőként csak annyit kívánok, hogy minél több ilyen gazdaságról adhassak hírt a környékünkön!

kisKÓCSAG - Egy új vállalkozás

Amikor 2004 decemberében jelen voltam A Hortobágy madárvilága című máig egyedülálló kézikönyv zártkörű bemutatóján, a szerkesztő azzal kezdte a beszédét, hogy ez a könyv jelenleg már elavult. Akkor ez megrázott (több mint 7 évig tartottak a munkálatok!!), most már értem, mire gondolt Ecsedi Zoltán. A Csókakőtől Daruhegyig című könyv nyomdai átfutása, majd a könyv megérkezése és a könyvbemutató között (kb. másfél hónap) "beesett" a megyébe egy új faj (barna füzike), felbukkant a Pátkai-víztározón két extrém ritkaság, egyikük ezzel át is írta a könyvben írtakat: a laposcsőrű víztaposó addig csak a Sárvíz-völgyben fordult elő (és mindössze háromszor).

Laposcsőrű víztaposó a pátkai hullámokon 2020. október 4-én.

A könyv tehát pótlásra szorul, ami természetes dolog. Ám a megyei kötődésű természettudományos periodika elindítását csak részben indokolja a könyv pótlása. A cél mindazon ismeretanyag összegyűjtése, ami Fejér megyét érinti, legyen az növénytan, állattan, gombászat vagy természetvédelem. A kisKÓCSAG című periodika néhány tucat példányban papíron is megjelenik, de elektronikusan is elérhető lesz. A szerzők ingyenesen kapják, egyébként néhány száz forintos baráti áron lesz kapható.

Ami a címadást illeti... A magyar természetvédelem címermadara a nagy kócsag, melyért a hősi időkben, 120-130 éve először a Kis-Balatonon, majd kb. 90 éve a Velencei-tavon tett nagyon sokat az akkori madárvédelem. Erre Fejér megye méltán büszke, csakhogy a Kócsag név már foglalt. A Magyar Ornitológusok Szövetségének volt egy másfél évtizedet megélt kiadványa (1928-1943). Ám ha nem vesszük magunkat véresen komolyan (és ez nem célunk), akkor legyen a nevünk a Kócsag kicsinyített verziója, ami egyszerre utal a névelőd lapra, illetve a kis kócsag nevű madárfajra. A logó készítéséről majd külön bejegyzésben számolunk be.

Ha Ön Fejér megyében él, vagy időnként idelátogat, szereti a természetet, van megfelelő fajismerete és néha lát valami érdekességet a megye területén, legyen a szerzőnk! Várunk minden természettudományos írást az alábbi kritériumokkal:

• A tanulmányok max. terjedelme 4 gépelt oldal (Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz). Nagyon fontos a közérthetőség. Fenntartjuk a jogot, hogy a szerzővel átírassuk az anyagot, ha az túlságosan szakmai (pl. a fajok magyar neve nincs feltüntetve, a szélesebb olvasóközönség számára nem érthető függvények vannak benne, stb.). 
• Rövid közlemények max. terjedelme 1 gépelt oldal (Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz). Ide várjuk ritkaságok adatait, érdekességeket, új lelőhelyeket, stb. 
• Mindkét cikktípushoz, de magában is várunk szép digitális fényképeket, jpeg vagy jpg kiterjesztéssel, hosszabb oldala legalább 2000 képpont legyen.
• Ha ismernek olyan fejéri természeti értéket, amely nem áll semmilyen védelem alatt, írja meg védelmi javaslatát fényképekkel.
• Volt emlékezetes fejéri kirándulása (fotóstúra, madarászat, kirándulás)? Írja meg legfeljebb 3 gépelt oldalon!

Az anyagokat, fényképeket, illetve a témajavaslatokat a jarosi.kovacs@gmail.com címre várjuk.

Odútelep

2015 tavaszán jött létre a jancsár-völgyi odútelep (bővebben a születéséről ITT). Ennek a csaknem 30 odúból álló telepnek a "karbantartása" évről évre a tél, rosszabb esetben (ha körmömre ég a munka) a kora tavasz feladata. Eddig egy alkalommal számoltam be az ellenőrzésről (ITT olvasható), pedig nagyon érdekes dolog.

Mutasd a házad, megmondom ki vagy! - 1. A mohaalap és a szőrrel puhán kibélelt csésze a cinegefészkek sajátossága.

Mutasd a házad, megmondom ki vagy! - 2. A cinke elkészítette az alapot, de aztán a mezei verebek voltak a kivitelezők...

Aki sem a helyszínt nem ismeri, sem odútelepe nem volt még, képzeljen el egy másfél kilométer hosszú patakvölgyet, amit mindenütt sűrű növényzet borít (fűzfák, bokrok, nád vagy mindezek együtt). A völgy alján kis ér csordogál, egyes helyeken tényleges mederben, másutt szétterülve. Gumicsizma ezért alapfelszerelés. Az odvakat két nagyobb foltban helyeztem el. A fenekükön kód van, így visszakereshető, hogy mi történt vele az elmúlt hat évben. Például fészkelt benne cinege, üresen maradt, éjszakázóhelyként használták a madarak, leesett, javításra szorult. Néha elpusztult madarat találok, de sokkal vidámabb esetek is vannak (mókusfészek, erdei egér).

Garázda csapatmunka. Először a harkály szétverte az odú bejáratát, utána a mókus telehordta egy szétrágott szőnyeg darabjaival.

Ezt a bejegyzést az indokolja, hogy 2021 elején gyakorlatilag már nincsenek a völgyben lakatlan odvak. A mezei veréb kiszorulóban van, szinte minden B-odút (azaz 32 mm-es röpnyílású odú) a cinegék foglalnak el, míg a két D (40 mm) lakója kezdetek óta a seregély (illetve egyszer mókus...). A szántókkal, sovány gyepekkel körbevett keskeny völgyből tartós üresen maradás miatt beszedtem a két fakuszodút (a móri Vértes Táborban kezdhetnek az eszközök új életet Horváth Csaba madárvédő gondos felügyelete alatt), illetve az idők folyamán az A-odvakat is kitágítottam (28 mm-ről 32-re).

Fakuszfészek 2017 márciusában. Miután azóta semmilyen foglalás nem volt, az odvakat leszereltem.

Néhány éve észleltem először csuszka költését, most úgy vélem, ezek a vidám hangú "falazómesterek" hűségesek az odúhoz, hiszen idén ugyanott takarítottam ki csuszkafészket az odúból, mint a 2019/2020-as télen. Négy odúban olyan fészekanyag volt, amit nem tudtam meghatározni, Haraszthy László szerint valószínűleg mindegyik elkezdett, de be nem fejezett mezei veréb fészek lehetett.

A feljegyzések alapján szépen nyomon követhető az odútelep telítődése. 2015-ben a 27 előkerült odúból 9-ben volt költés (33,3 %), 2016-ban ugyanez az arány 72 %, 2017-ben és 2018-ban egyaránt 80 %, 2019-ben  76 %, 2020-ban 81 %. A számlálásban nem csak a fészek számít lakottnak, hanem azok az egyébként költési szezonban üresen maradt odvak is, amelyeket télen a madarak alvóhelynek használnak. Lakottnak vettem a mókusos odvakat, de nem számítottam ide azt, amelyikben lódarázs telepedett meg.

A Jancsár-völgyben a tapasztalatok szerint nincs értelme az A-odúk kihelyezésének (legfeljebb alvóhely volt bennük). Rendszeres probléma a harkályok kártétele, a 32 mm-es nyílást képesek 50 mm-esre kitágítani ("Nekem így kényelmesebb..."), ezeket az odvakat mindig hazahozom, egy deszkadarabra készítek egy 32-35 mm körüli röpnyílást és a fát visszacsavarozom, így elfedve a tátongó nyílást. Többször kellett sérült, elrepedt vagy elszakadt drótú odút hazahozni javításra, ezeket már idén vissza is vittem (korábban máshol találtam nekik helyet). Odvak kallódása, elveszése természetes folyamat, most télen egy nagyobb mennyiséget pótoltam, hogy a számuk tartósan 20 darab fölött maradjon.

Egy odútelephez néhány dolog feltétlenül szükséges:

• Odvak. A jancsár-völgyi telep néhány ezer forintból létesült, de akinek vannak megfelelő szerszámai és faanyaga, na meg persze kézügyessége, annak ez olcsóbban is mehet.
• Szabadidő. Sok madárvédelmi berendezés olyan, hogy odafigyelés nélkül nem is érdemes belevágni a telepítésébe. Ha valaki gyűrűz, akkor természetesen a fiókák megfelelő fejlettségi állapota idején is meg kell mászni az odvakat, egyébként elegendő késő ősszel vagy télen kitakarítani.
• Megfelelő terület. Talán először ezt kellett volna említeni. A Jancsár-völgyet azért választottam ki helyszínül, mert igazi kis oázis, van csaknem állandó vízfolyása (a legkeményebb aszályok idején szárad csak ki), gazdag táplálékbázis, sűrű, változatos növényzet, sáros időben nem kell kilométereket sétálni a létrával (nem hátrány!!!), illetve eleve voltak itt odúkészítő és odúlakó madárfajok.