A meteorológia szerint 1985 óta nem volt annyira hideg a január, mint idén, Adri átkorcsolyázta a Velencei-tavat Agárdnál, én keresztül-kasul bejártam a Pátkai-víztározó nádasát. A február eleji tavaszillat és cinegeének után jött az újabb lehűlés, messze még a kosborvirágzás és a bíbicköltés, de azért nem árt visszatekinteni az év első hónapjának eseményeire.
Országos sasszinkron
Január 15-én részt vettem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos sasszámlálásában. A Pátkai-víztározó, Császár-víz-völgy, Jancsár-völgy, Aszal-völgy, Máriamajori-erdő térségét jártam be, ahol 11 egerészölyvet, illetve 1-1 barna rétihéját, vándorsólymot, héját és a szintén "ragadozónak" vett nagy őrgébicset észleltem. Az öreg vándorsólyom itt telel a Pátkai-tározónál, a fiatal héja pedig a Császár-víz völgyében bukkant fel, ahol nem számít ritkaságnak.
Azt persze mondanom se kell, hogy a szinkron után néhány nappal két rétisast fotóztam a víztározó jegén...
A több ezer tőkés réce a legkeményebb fagyban is fenntartotta a lihogót a Pátkai-víztározón. Ezt a rétisasok is értékelték...
Telelő erdei fülesbaglyok országos felmérése
A Nimfea Egyesület által szervezett felmérést az eddigieknél komolyabban vettük; Pallos Zsuzsa ellenőrizte Velencefürdőt, én Pátkát, Székesfehérvárt és Sárpentelét.
Velencefürdőn az ún. "római számos utcákon" korábban volt gyülekezés, Zsuzsa azonban a tavalyi számlálókhoz hasonlóan nem járt szerencsével. Sárpentelén a gyöngybagolyláda kihelyezésekor mesélték a helyiek, hogy a tujákon rengeteg a bagoly, én sem akkor, sem január 23-án nem találtam egyet sem.
Székesfehérváron a Püspökkertváros tujafasorában még decemberben leltem egy ott nappalozó erdei fülest, aki még kétszer előkerült, többek között a szinkron idején is.
A legszebb Pátka volt, ahol a három, már tavaly is felmért helyen 41 bagoly tanyázott. Külön említést érdemel, hogy kellemes beszélgetéseket folytattam a helybeliekkel, akik mind igen bagoly- és madárbarát emberek. A Jókai utcai, sajnos túl izgulékony madarakról elrebbenésük előtt fénykép is készült. (Ez a fenyőfás csapat már másodszorra bizonyult a télen túl félénknek, pedig az utca alig 3 méter széles, megszokhatták volna a gyalogosokat...)
Egy a 41-ből... Erdei fülesbagoly Pátkán 2017. január 22-én.
Fecskevédelem
A blogon az eddigi legolvasottabb bejegyzés éppen az MME Fejér megyei helyi csoportjával közösen kiírt fecskefelmérési felhívásunk. Vannak érdeklődők, még óvodák is jelezték, hogy szívesen küldenek adatokat. Kíváncsian várjuk, mennyi adatlap fut be február végéig.
Fenyvesi Lacival január elején felkerestük a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. elnökét, hiszen a cég tehenészete egyrészt a megye legnagyobb füstifecske-telepének ad otthont (nem tévedés! a fészkek telepsűrűségben vannak), másrészt lelkesen fogadták a tejfogyasztást a fecskékkel összekapcsoló kampányötletünket. A kivitelezés folyamatban van, most még korai lenne részletekbe bocsátkozni. A megvalósítás határideje a fecskék érkezése.
Még tavasszal szeretnénk a molnárfecskéknek műfészkeket kihelyezni Székesfehérváron; egy lehetséges helyszín sajnos kiesett: a Tóparti Gimnázium igazgatója a legalább 3 párnak, de a sok fészekhely alapján régebben kisebb telepnek otthont adó épület közelgő felújítása miatt zárkózott el a műfészkek kihelyezésétől, bár arra ígéretet kaptam, hogy felújítás után visszatérhetünk a dologra.
Természetvédelmi ügyek
Egy tervezett Székesfehérvár-Tác kerékpárút hírére a táci határban levő Fövenypuszta helyi védelme sürgős lett, hiszen a nyomvonal a rét határán futott volna, szinte kínálva a helyet egy kerékpáros pihenőnek és természetvédelmi információs táblának. A táci polgármesternek tetszett az ötlet, ám a képviselőtestületet nem tudta meggyőzni... Kis csapatunk nem csügged, tavasszal nekilátunk a rét eddigi legátfogóbb felmérésének, hátha változik a település hozzáállása.
A soponyai Sóstó élőhelykezeléséhez szükséges lesz egy növénytani felmérés, ezt is tavasszal tervezzük. Korai még részletekbe bocsátkozni, de talán szerepet kaphatunk a Sárvíz-völgyi szikesek, szikes tavak élőhelyrekonstrukciójában. Részletekkel később jelentkezünk.
Mányban is bevásároltunk újra, füleskuvik, kuvik és denevérek számára odvak, a fecskéknek cserép műfészkek érkeztek azon a hideg délelőttön, amikor a mányi jeges udvarról alig tudott kijönni az autó.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér megyei helyi csoportja felkért arra, hogy legyek megyei gyöngybagolyvédelmi koordinátor. Egy helyi csoporti összejövetelen aztán mód nyílt szélesebb körben megbeszélni a lehetőségeket és teendőket, illetve itt értesültem néhány újabb megyei adatról. Szintén itt vállaltam el a három védett réti lepkefaj (nagy tűzlepke, sötétaljú- és vérfű-hangyaboglárka) koordinálását is.
A gyöngybagolyvédelemben új partner a csákvári Pro Vértes Közalapítvány. Szalai Gáborral tervezgetjük a Közalapítvány által évtizedekkel ezelőtt kihelyezett ládák ellenőrzését, továbbá néhány ígéretes, a vértesi Natúrparkhoz tartozó falu beládázását. Erről még úgyis bővebben ejtek szót.
A blogon az eddigi legolvasottabb bejegyzés éppen az MME Fejér megyei helyi csoportjával közösen kiírt fecskefelmérési felhívásunk. Vannak érdeklődők, még óvodák is jelezték, hogy szívesen küldenek adatokat. Kíváncsian várjuk, mennyi adatlap fut be február végéig.
Fenyvesi Lacival január elején felkerestük a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. elnökét, hiszen a cég tehenészete egyrészt a megye legnagyobb füstifecske-telepének ad otthont (nem tévedés! a fészkek telepsűrűségben vannak), másrészt lelkesen fogadták a tejfogyasztást a fecskékkel összekapcsoló kampányötletünket. A kivitelezés folyamatban van, most még korai lenne részletekbe bocsátkozni. A megvalósítás határideje a fecskék érkezése.
Még tavasszal szeretnénk a molnárfecskéknek műfészkeket kihelyezni Székesfehérváron; egy lehetséges helyszín sajnos kiesett: a Tóparti Gimnázium igazgatója a legalább 3 párnak, de a sok fészekhely alapján régebben kisebb telepnek otthont adó épület közelgő felújítása miatt zárkózott el a műfészkek kihelyezésétől, bár arra ígéretet kaptam, hogy felújítás után visszatérhetünk a dologra.
Természetvédelmi ügyek
Egy tervezett Székesfehérvár-Tác kerékpárút hírére a táci határban levő Fövenypuszta helyi védelme sürgős lett, hiszen a nyomvonal a rét határán futott volna, szinte kínálva a helyet egy kerékpáros pihenőnek és természetvédelmi információs táblának. A táci polgármesternek tetszett az ötlet, ám a képviselőtestületet nem tudta meggyőzni... Kis csapatunk nem csügged, tavasszal nekilátunk a rét eddigi legátfogóbb felmérésének, hátha változik a település hozzáállása.
A soponyai Sóstó élőhelykezeléséhez szükséges lesz egy növénytani felmérés, ezt is tavasszal tervezzük. Korai még részletekbe bocsátkozni, de talán szerepet kaphatunk a Sárvíz-völgyi szikesek, szikes tavak élőhelyrekonstrukciójában. Részletekkel később jelentkezünk.
Mányban is bevásároltunk újra, füleskuvik, kuvik és denevérek számára odvak, a fecskéknek cserép műfészkek érkeztek azon a hideg délelőttön, amikor a mányi jeges udvarról alig tudott kijönni az autó.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér megyei helyi csoportja felkért arra, hogy legyek megyei gyöngybagolyvédelmi koordinátor. Egy helyi csoporti összejövetelen aztán mód nyílt szélesebb körben megbeszélni a lehetőségeket és teendőket, illetve itt értesültem néhány újabb megyei adatról. Szintén itt vállaltam el a három védett réti lepkefaj (nagy tűzlepke, sötétaljú- és vérfű-hangyaboglárka) koordinálását is.
A gyöngybagolyvédelemben új partner a csákvári Pro Vértes Közalapítvány. Szalai Gáborral tervezgetjük a Közalapítvány által évtizedekkel ezelőtt kihelyezett ládák ellenőrzését, továbbá néhány ígéretes, a vértesi Natúrparkhoz tartozó falu beládázását. Erről még úgyis bővebben ejtek szót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése